Amerikai tudósok tanulmánya bizonyítja, hogy a gyermekek biológiai szülei állnak a gyermekek szorongásának hátterében. A gyermekek öröklik a félénk természetet, és később az életük temperamentuma akár mentális betegségeket is okozhat nekik, például súlyos depressziót. Az ilyen forgatókönyv elkerülése érdekében a gyerekek azt kutatják, hogyan működik az agyuk, és hogyan segíthetnek nekik a szülők és mások.
Becslések szerint az általános népesség 5-7% -a szenved szorongásos rendellenességektől. Az emberek 29% -a életében legalább egyszer legyőzi a szorongásos rendellenességet. 2004-ben világszerte több mint 28 millió ember szenvedett kényszerbetegségben, és több mint 30 millió ember szenvedett pánikbetegségben. Szlovákiában az emberek 17 százaléka tapasztalt depressziót. A pszichiátriai ambulanciákon az orvosok évente több mint 400 000 beteget vizsgálnak meg.
Egy friss amerikai tanulmány szerint az agyműködés, amely a szorongás és a depresszió alapját képezi, az örökség eredménye. Másrészt a kutatók azt is megerősítették, hogy a tapasztalatoknak és a környezetnek köszönhetően ezek a hajlamok nem mindig alakulhatnak ki mentális betegséggé.
Ned Kalin, a Wisconsin-Madisoni Egyetem pszichiátere és a tanulmány készítője kollégáival a majmok agyát fürkészte, mind a szorongástól szenvedők, mind azok, akiknek nem voltak ilyen problémái. A kutatók az agyban három olyan helyet találtak, amelyek az örökség jeleit mutatják. Kutatások szerint a korán kialakuló szorongás körülbelül 30% -a magyarázható családtörténettel.
Kalin kijelenti, hogy a nagyon félénk gyermekeknek 50% esélyük van arra, hogy később a későbbiekben mentális rendellenesség alakuljon ki. Ma a kutatók azt vizsgálják, hogy az agy hogyan reagál, hogy korai beavatkozással megvédje a gyermekeket a betegségtől.
A majmok agyának megfigyelésével a tudósok megismerik a félénk gyermekek viselkedését
A kutatók a makákó majmokra (rhesus) összpontosítottak. Az emberekhez hasonlóan a majmoknak is más a temperamentuma. Kísérleteik során stressznek tették ki őket azzal, hogy egy szobában hagyták őket egy ismeretlen személlyel. A majmok azonnal abbahagyták a mozgást és zajokat adtak ki. Stressz hormonszintjük az egekbe szöktek. "A félénk gyerekek hasonlóan reagálnak" - mondta Kalin a tanulmányban.
A kutatók a PET (pozitron emissziós tomográfia) módszert használták 592 majom agyának megfigyelésére. Az összes megfigyelt majom a Wisconsini Tudományos Központból származott, párban élt, és változó fokú szorongásos rendellenességgel rendelkezett. A majmok stresszreakciójának kiváltása érdekében a kutatók a következő kísérletről döntöttek. A vizsgálat során ismeretlen személy lépett be a szobába anélkül, hogy szemkontaktusba lépett volna a majommal.
A kutatók tökéletesen ismerték a majmok közötti családi kapcsolatokat, és ezért pontosan nyomon követhették, hol kezdtek megjelenni a szorongás jelei a családfában. Megállapították, hogy az esetek 35% -ában a szorongásért felelős gének a szülőktől a gyermekek felé kerültek. Az utódoknak három olyan területe volt az agyban, amelyeket örököltek, és amelyek hozzájárultak a szorongásos rendellenességek kialakulásához.
Az első az orbitofrontális kéreg, amely a homlokán, a szem mögött helyezkedik el, és az agy legfejlettebb része. A másik az amygdala, egy mandula formájú terület, amely az agy közepén helyezkedik el, és befolyásolja az érzelmeket és a félelmet. A harmadik az összes emlős limbikus rendszere.
A kutatók megjegyezték, hogy a szorongásos betegségekben szenvedő majmok agyában fokozott a aktivitás. Kalin szerint úgy tűnik, hogy az agynak az a része, amely reagál a fenyegetésre, túlságosan kritikussá vált, és még egy enyhe fenyegetést is katasztrófának értékel. A tanulmány azt mutatja, hogy az agyban eltúlzott reakció öröklődik a szülőktől. Egy ilyen szélsőséges reakció miatt egyesek agyában depresszió és súlyos szorongás alakul ki az élet későbbi szakaszaiban. Másrészt csaknem 70% esély van arra, hogy a betegség nem lesz örökletes, ami reményt nyit az időben történő és sikeres kezelésre. A kutatók előrelépnek egy olyan recept kidolgozásában, amely segít azoknak a gyermekeknek, akiknek agyában túlzott reakció van.
Kalin és kollégái folytatják a majmok tanulmányozását, hogy megértsék az agyi rendszereket és a molekuláris kölcsönhatásokat, amelyek félelemben hiperaktivitáshoz vezetnek. Hasonlóképpen, a kutatók több éve figyelik a gyerekeket, hogy kiderítsék, hol van a kulcsa a különbségnek azok között, akik idővel mentális betegségben szenvednek, és akik nem. Más kutatások már megerősítették, hogy a gyermekek nagy segítséget nyújthatnak a szülőknek a félelem leküzdésében és a szorongásos rendellenességek esetleges jövőbeli kialakulásának megakadályozásában.
Kalin szerint a szorongás és a depresszió súlyos betegség, és 2020-ig a depresszió a második helyen lesz a világ leggyakoribb halálokainak listáján. Ezért alapvető fontosságú megismerni azok okát, genetikai hatásait és korai beavatkozással megfelelő kezelést találni.