Első ránézésre nem tűnhet csodálatosnak, de ha van íze és ideje, olvassa el a következő sorokat, és saját maga ítélje meg, hogy a glutamin csoda-e vagy sem. Ha néhány évet visszamennénk és megkeresnénk a szakterület egyik szakértőjét, akkor nagy valószínűséggel integetne a kezével a glutaminpótlás fontossága miatt a sportolók számára. Korábban a glutamint elsősorban súlyos égési sérülésekben szenvedő betegeknél vagy súlyos bakteriális fertőzésekkel (szepszis) végzett műtétek után alkalmazták. Idővel azonban jelentősége a korlátozott orvostudományi felhasználásról az általános lakosságra tolódott át, számunkra mérvadó, hogy a sportolók körében is. Van-e igazolása számukra? És a testépítésben is indokolt ?
A glutamin szükségességét az emberi test számára először 1930-ban mutatta be nyilvánosan Sir Hans Krebs, minden idők egyik legnagyobb biokémikusa. Dr. Krebs az anyagcsere folyamatok elismert szakértője volt, és híressé vált a citromsav körforgásának felfedezéséről (azóta úgynevezett "Krebs ciklus" néven ismert). De jóval e felfedezés előtt tisztázott egy másik jelenséget is - a húgysav ciklust (karbamid), amelyben a glutamin kulcsszerepet játszik. Dr. Krebs volt az első tudós, aki glutamát, glutamin és alfa-ketoglutarát (α-KG) segítségével bizonyította a világ számára a nitrogén átadásának képességét. A glutamin hatása a nitrogén anyagcsere során nagy meglepetést okozott neki, sőt azt mondta, hogy a legtöbb aminosavnak sok fontos funkciója van, de a glutamin a leguniverzálisabb.
A glutamin jelentősége
A glutamin a legelterjedtebb aminosav a szervezetben, az összes aminosav 60% -át teszi ki a csontizomban. Számos bioszintetikus reakció nitrogénforrása és több helyen (különösen az izmokban és a belekben) képződik a szervezetben a glutaminsavból (ez egy nem esszenciális aminosav). Csak az L-glutamin izomer biológiailag aktív. Bár említettem, hogy nem esszenciális aminosavról van szó, bizonyos esetekben (pl. A limfociták gyors csökkenése esetén stb.) Nélkülözhetetlenné válik, azaz. feltétlenül kondicionált (valamint pl. hisztidin vagy karnitin).
Lehet, hogy csak arra gondolt, hogy nem helyesebb-e a testet glutaminsavval kiegészíteni, amelyből aztán glutamin képződik. Ez nem ilyen egyszerű. A glutamin és a glutaminsav viszonylag hasonló nem esszenciális aminosavak. A glutamin fontos szerepet játszik a nitrogénszint fenntartásában, az ammónia méregtelenítésében és az aminosav homeosztázis szabályozásában. A glutamát részt vesz az energiatermelésben, az aminosav-transzaminációs reakciókban, valamint a karbamid és a glutation szintézisében.
Így a két aminosav kémiai szempontból hasonló, de kiegészítők formájában alkalmazva különböző reakciók lépnek fel. Egy vizsgálat során az állatoknak 2-3 hétig hatalmas mennyiségű (testtömegük 7% -át) glutamint vagy glutamátot kaptak. Kimutatták, hogy a glutamin sokkal gyorsabban szállult a vérbe és a májba (a vérben a transzportja több mint háromszor gyorsabb volt, mint a glutamáté). Ezenkívül a glutamát nagy dózisban neurotoxikus lehet (az úgynevezett "kínai éttermi szindrómát" Amerikában írják le, éppen az élelmiszerekben található magas nátrium-glutamát-tartalom miatt), mivel a szervezet nagyon kevéssé képes szabályozni szintjét a vér és más szövetek. Nem meglepő tehát, hogy a glutamin koncentrációja a plazmában, a májban, az izomban és más szövetekben magasabb, mint a glutamáté. Ezért előnyösebb a glutamint étrend-kiegészítőként használni.
Engedjen nekem egy kis kitérőt. Említettem, hogy a glutamin központi szerepet játszik az ammónia méregtelenítésében. Ebben a tekintetben nagyon gyakori kérdés, hogy miért szükséges eltávolítani az ammóniát a szervezetből. Mi is pontosan az ammónia? Ez egy nagyon mérgező anyag a sejtben, amelyet a szervezet csak kis koncentrációban tolerál, az agy különösen érzékeny rá. Ebben az összefüggésben a szervezet kifejlesztett egy méregtelenítési folyamatot, amely nem toxikus karbamid képződéséből áll. Az egyik módszer a glutamin előállítása, egy általános módszer, amely különösen fontos az agy számára. Ha azonban túl sok ammóniafelesleg termel túl sok glutamint, akkor a cerebrospinalis cerebrospinalis folyadékban való felhalmozódása megmérgezi az agyat (behatol a cerebrospinalis folyadékba). Az agyban képződött ammónia a szintetáz enzimmel gyorsan kötődik a glutamáthoz, így glutamin képződik, amely a vesékbe kerül és ellentétes reakción megy keresztül.
Vissza a témához. A glutamin a májban a nitrogén anyagcseréjének, a vese karbamidtermelésének és a glükoneogenózisnak (a glükóz reszintézisének) fontos eleme. Ezen a ponton hasznos elmagyarázni, mi is a glükoneogenózis, mert előadásaim során elég gyakran találkozom ezzel a kérdéssel, és ez az egyik legfontosabb folyamat a sportolók számára.
A glükoneogenózis a glükóz (vagy glükóz-6-foszfát) termelése nem cukros anyagokból. A glükoneogenózis fő helye a máj, amelyet a vesék követnek. A glükoneogenózis jóllakottság állapotában még rövid távú éhezés esetén is gyenge, de a májban lévő glikogénkészletek kimerülése után jelentősen megnő. Fontossága abban rejlik, hogy lebomlott fehérjékből és aminosavakból képesek új glükózmolekulákat szerezni (nevezetesen éhezés, stressz vagy intenzív fizikai megterhelés után).
A fő funkciók a testben
A fentiek mellett a glutamin a glükóz-alanin ciklus néven ismert folyamat kulcsfontosságú eleme. A teljesség kedvéért bemutatom a glutamin funkcióit:
- az aminosavak koncentrációjának növelése a szövetekben
- glikozaminoglikán (aminomonoszacharid - pl. glükózamin, kondroitin stb.) bioszintézise
- ammónia termelés (vese)
- Ammónia "hulladékgyűjtő"
- szénszállítás
- prekurzor GABA (gamma-aminovajsav - az agy aktív csillapításának közvetítője, amely a test belső beszélgetéséből adódik)
- glükóz/glikogén bioszintézis (máj)
- glutinációs bioszintézis (máj)
- üzemanyag az anyagcsere folyamatokhoz
- nitrogénszállítás
- nukleinsavtermelés
- protein szintézis
- karbamid szintézis (máj)
- elengedhetetlen az agyi anyagcseréhez
- a káliumionok transzportere az agyszövet véráramában
- növeli az immunitást
- csökkenti az alkohol iránti étvágyat
- csökkenti a szorongást
- javítja az alvást
- csökkenti az édesség utáni vágyat
- Gyakran hatékonyan alkalmazzák a gyomorfekély kezelésében
- képes piruváttá átalakulni
- növeli a vércukorszintet, ezért a hipoglikémia megelőzésére szolgál
- stabilizálja a prosztata működését
- javítja a kreatin felszívódását
A katabolikus folyamatok során a fehérjék gyorsan aminosavakra bomlanak, amelyeket később elégetnek (oxidáció) energiatermelés céljából. Az aminosavak, például a leucin, az izoleucin és néhány más átalakul glutaminsavvá, majd később glutaminná. Ezután a glutamin belép a belekbe, ahol alaninná alakul, amely a májba szállul, ahol energiaforrásként használják. A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy mind az izmok, mind a máj felhasználható energiaforrásokat hoznak létre, a glutamin pedig olyan anyag, amely a nitrogénátadás miatt lehetővé teszi az összes szükséges eseményt.
Aminosavak és izmok
A glutamin a vázizomzatban a leggyakoribb aminosav. Az izmok 10000 g-ra 10 400 mg glutamint tartalmaznak, ami tízszer nagyobb, mint az alanin, sőt 100-szor magasabb, mint a leucin. A teljesség kedvéért soroljuk fel az összes legfontosabb aminosav szintjét: