A görög pénzügyi válság továbbra is fájdalmat okoz az embereknek, és tönkreteszi reményeiket és álmaikat.

éreznek

2019. március 23, 10:47, TASR

ATHÉN. Görögország pénzügyi válsága még mindig fájdalmat okoz az embereknek, és pazarolja reményeiket és álmaikat, annak ellenére, hogy tavaly nyolc év után tavaly augusztusban kilépett az ország a mentési programból.

Görögország az elmúlt évtized nagy részében recesszióban volt. A pénzügyek rossz gazdálkodásának évei, az ügyfélügyességi politikával együtt hosszú távú gazdasági válságot eredményeztek.

"Még mindig azt gondolom, hogy válság van. Ez egynél több területet érint, nemcsak pénzügyi és gazdasági válságról van szó, hanem értékeink válságáról is. Nem hiszem, hogy ez most jobb, ez valóban stresszes időszak Görögország. "- mondta Stavros Dimopulos, az Athéni Egyetem 23 éves hallgatója.

Drámai vágások évei

Görögország különböző kormányai az ország képességein felül kölcsönt vettek fel. Államadóssága olyan magasra nőtt, hogy 2010-ben a befektetők már nem voltak hajlandók folytatni Athén kormányának finanszírozását.

Görögországnak ezért az euróövezetben lévő partnerek és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megmentését kellett kérnie.

Évekig tartó drámai tárgyalások következtek, miközben a politikusok megoldást kerestek Görögország kilépésének megakadályozására a monetáris unióból. Athén megmentése fontos volt az euróövezet túlélése szempontjából, de a világpiacokon, így a Wall Streeten is súlyos problémák elhárítása érdekében.

Az első mentési programot 2010-ben még kettő követte. Ez azt jelentette, hogy 2010-től 2018 augusztusáig az országnak csak a nemzetközi hitelezők segítségére kellett hagyatkoznia.

És emellett drasztikusan csökkentheti a kiadásokat és a megtakarításokat. Az övek meghúzásának nyolc éve politikai és társadalmi nyugtalanságot váltott ki.

Tavaly augusztus óta a görög kormány az alsó és a középosztály számára további finanszírozás biztosításával próbálja megmutatni, hogy a megszorító intézkedések véget értek. De a közönséges görögök azt mondják, hogy nem vesznek észre jelentős különbséget az életükben.

Még Dimopulos sem érzi, hogy a dolgok megváltoztak volna. Azt állítja, hogy egyre többet kell dolgozniuk a barátokkal, hogy pénzt keressenek. Fontolgatják a külföldre utazást is.

Sok fiatal távozott

A válság egyik legkonkrétabb következménye az országot elhagyó fiatalok száma.

2016-ban mintegy 20 000 25-29 éves és további 14 000 20-24 éves ember hagyta el Görögországot. Ez nagyjából megduplázta a 2010. évit. Ugyanakkor a fiatal képzett emberek határon túli távozása veszteséget jelent Görögország számára.

2011-ben, amikor a válság tetőzött, a görög gazdaság teljesítménye 9,1% -kal esett vissza. 2014-ben kezdett enyhén helyreállni, de a következő évben a recesszió visszatért a politikai válság és a második mentési program sikertelen befejezése miatt.

2019 várhatóan az ország gazdasági növekedésének harmadik éve lesz. Becslések szerint körülbelül 2,2% -kal bővül. Úgy tűnik azonban, hogy a hétköznapi görögök életében semmi sem változik. Panaszkodnak, hogy még mindig sok adóval küzdenek.

"Vannak, akiknek jó a munkájuk, ha a közszolgálatban vannak, de mások szenvednek, nagy adókat fizetnek, akár 85% -ot is" - mondja Nikolas (57), aki szerint az emberek elveszíthetik a tetőt, ha nincs elég adójuk pénz.

Munkanélküliség és adók

A társasági adó Görögországban jelenleg 28%. A személyi jövedelemadó legmagasabb szintje pedig 45%. Olyan emberekre vonatkozik, akik évente több mint 40 000 eurót keresnek.

A közönséges állampolgárok az adott évben megszerzett első 20 000 euró után 22% -os adót fizetnek, 20 000 és 30 000 euró közötti további jövedelem után pedig 29% -ot. A szokásos hozzáadottérték-adó (áfa) 23%.

"Nem hiszem, hogy Görögország problémája az adók, hanem a gazdaság szerkezete, a görög vállalatok működése és az a tény, hogy (többségük) túl kicsi. Nagyvállalatok nélkül nem tudjuk javítani a gazdaságot" - mondta. Kostas, 45.

Görögország munkanélküliségi rátája továbbra is a legmagasabb az euróövezetben. 2017 végén a munkanélküliség elérte a 21,5% -ot, míg az eurorégió átlaga 9,1% volt.

A 15–24 éves korosztály munkanélkülisége Görögországban 43,6%, az euróövezetben 18,8% volt 2017-ben.

Az átlagos görög állampolgár társadalmi és gazdasági helyzete tehát továbbra is nehéz. Az pedig, hogy 2019 választási év, az utolsó az utolsó mentési program vége óta, kevés vigasztalást nyújt.

Sok polgár kimerült a rendszerből, és nem hiszi, hogy a választások pozitív változásokat hoznak.

A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki Új Demokráciának van esélye nyerni, de nem fogja megszerezni a kormányalakításhoz szükséges többséget. Körülbelül 37% -os támogatottsággal rendelkezik, míg a kormányzó baloldali Sziriza pártot az emberek 26% -a támogatja.

A választások októberre várhatók, és még Kostas sem hiszi, hogy változtatni fog rajta.