A Szlovák Köztársaság közegészségügyi irodáinak programjai és projektjei 2016-ra és az azt követő évekre - levonás a HDM 2016-os osztályára

higiénés

4.1 Tevékenységek a gyermekkori elhízás megelőzésére az elhízás megelőzésére vonatkozó 2015–2025 közötti nemzeti cselekvési terv (NAPPO) végrehajtásával összefüggésben

A Szlovák Köztársaság regionális közegészségügyi hatóságai 2016 folyamán az elhízás megelőzésére vonatkozó 2015–2025-ös nemzeti cselekvési tervben meghatározott alapvető stratégiák teljesítésére összpontosították figyelmüket.

A tevékenységeket a következő területeken tervezték:

a) Az egészséges életkezdés elősegítése

A cél az anyák oktatási tevékenységének megvalósítása az anyasági központokban, és ezáltal hozzájárul az egészségtudatosság növeléséhez, a gyermekkori elhízás előfordulásának csökkentéséhez és egészségi állapotuk javításához. A tanácsadási tevékenységek részeként az egyéni RÚVZ oktatási tevékenységeket valósít meg előadások formájában, elsősorban a szoptatás és az egészséges táplálkozás támogatására összpontosítva a terhesség és a szoptatás ideje alatt.

b) Az egészségesebb környezet elősegítése az iskolákban

Ennek a feladatnak a teljesítését főként az állami egészségügyi felügyelet ellátása az óvodai és iskolai létesítményekben, beleértve a testnevelési intézményeket, a gyermekek és fiatalok vendéglátó-ipari létesítményeiben és az iskolák büféiben, ahol a higiéniai követelmények betartásának ellenőrzése mellett. alkalmazandó jogszabályok előadások és megbeszélések formájában a gyermekek és fiatalok egészségének védelmét és előmozdítását célzó programok és projektek végrehajtása során, elsősorban az egészséges táplálkozásra, a fizikai aktivitásra stb.

c) Táplálkozási oktatás biztosítása az iskolai vendéglátóipari szakemberek számára a szakmai szövetségek projektjein belül

A feladat részeként képzési eseményeket tartanak, mielőtt szakmai kompetenciát szereznének az élelmiszerek és ételek előállításában, kezelésében és értékesítésében járványügyi szempontból fontos tevékenységek számára a gyermekek és fiatalok vendéglátóhelyeiben, amelyek előadásokat tartalmaznak a racionális táplálkozásról. Az e-learning tevékenységek a gyermekek egészséges táplálkozásával, a HACCP-kérdésekkel, az üzemeltetési és személyi higiéniával, az üzemeltetési szabályokkal, a hatályos jogszabályokkal, az iskolai étkezdék munkahelyi egészségügyi szolgáltatásaival stb.

A Szlovák Köztársaság RÚVZ szakemberei minden évben aktívan részt vesznek az iskolavezetők és az iskolai személyzet számára szervezett szemináriumon "Az étkeztetés szervezése és működtetése az iskolai vendéglátóhelyeken" előadásokkal az "Iskolai személyzet kötelességei, személyes higiénia, élelmiszer-kezelés, üzemi higiénia", "Végrehajtás" témában. az iskolai létesítmények HACCP-jének és kötelező dokumentációinak "és" Válogatott kérdések és válaszok ".

d) A fizikai tevékenységek támogatása

Az általános és középiskolás diákok testnevelési körülményeinek nyomon követését, beleértve a szabadtéri sportterületeket is, a vonatkozó jogszabályok követelményeinek való megfelelés szempontjából (térbeli elrendezés, felszerelés, hő-nedvesség mikroklíma stb.) A "Fizikai nyomon követés" általános és középiskolás tanulók oktatási feltételei; TV ". Minden körzetben az iskolákban több sportlétesítményt ellenőriztek.

4.2 "Az addiktív szerekkel (alkohol, dohány, kábítószer) való visszaélés gyermekek és fiatalok körében Szlovákiában" című projekt

A projekt megvalósítása kapcsán 2016-ban a teljes és a nem teljes családok kapcsolatainak értékelésére koncentráltunk a középiskolások antiszociális viselkedésével és agressziójával kapcsolatban.

Szlovákiában négyéves időközönként - eddig hatszor: 1995-től 2015-ig - elvégezték a középiskolások ESPAD iskolai felmérését. Csaknem 60 000 középiskolás vett részt rajtuk. E felmérések első két hulláma csak a legális és illegális kábítószer-használat előfordulásának feltérképezésére összpontosított, később modulokkal bővítették az egyéb kísérő változókat, mint pl. Anomália vagy depresszió skála. A megfélemlítés növekvő gyakorisága mellett az antiszociális viselkedés és agresszió problémája az iskolában és az iskolai környezeten kívül is egyre érzékenyebbé válik. Ezért a 2003 óta végzett ESPAD-felmérések során párhuzamosan nyomon követték ezt a kérdést a kábítószer-fogyasztás általános összefüggéseiben.

E későbbi felmérések eredményeinek folyamatos elemzése kimutatta, hogy az antiszociális magatartás, az agresszió és a zaklatás összefüggésben vannak egyidejűleg megfigyelt változókkal, például az iskolai környezettel és a típussal, a nemmel és az életkorral, de találtunk összefüggéseket a legális és illegális drogfogyasztással is. Megállapítottuk, hogy ez a viselkedés gyakoribb a fiatalabb hallgatóknál; fiúkban kontra lányok; gyakrabban az azonos korú tanulók számára az általános iskolában, mint a középiskolában - és ezért a környezet fontosabb, mint az életkor; Leggyakrabban középiskolai gyakornoki iskolákban volt, ritkábban a középiskolákban, legkevésbé gimnáziumokban, i. iskolatípus szerepét tölti be. Komoly probléma, amely viszonylag gyakran előfordult, a tanár felé irányuló fizikai és verbális agresszió egyaránt volt. Kimutatták, hogy összefüggés van az előfordulása és a legális vagy illegális drogok fokozott használata között. Például 2015-ben az ESPAD-ben a hallgatók 3,0% -a számolt be egy tanár fizikai bántalmazásáról, a hallgatók 8,6% -a pedig verbális bántalmazásról.

2003 és 2015 között 43 356 16–19 éves válaszadó (ebből 21 531 fiú és 21 825 lány) vett részt az országos ESPAD alkohol- és kábítószer-felmérésekben. Az eredmények elemzése során összehasonlítottuk a válaszokat a középiskolás diákok skálájára, akik változó teljességű családokban éltek:

- Az egész család - mindkét saját szülő jelen volt .

- Egyszülős család - egy egyedülálló, egyedülálló szülő.

- Megváltozott család - egy saját, egy szülő.

Az ESPAD válaszadói között a teljes családok száma több mint 11% -kal csökkent 1995 és 2015 között; húsz év alatt több mint kétszeresére nőtt a megváltozott családok száma, de az egyszülős családok száma az ESPAD válaszadói körében is nőtt - mintegy 1,5-szeresére. A vizsgálat fókuszában az volt, hogy a család teljessége vagy hiányossága összefügg-e az antiszociális viselkedéssel. Tíz kérdésben találtunk statisztikailag szignifikáns különbségeket a teljes, hiányos és megváltozott családok között, ahol az antiszociális viselkedés vagy agresszió előfordulása a hiányos család mértékének megfelelően nőtt.

A teljes családokból származó hallgatók kedvezőbb eredményeket értek el minden tételben; az egyedülálló szülővel rendelkező családokban, ritkán apával, főleg a saját anyjukkal, ilyen problémák nagyobb mértékben merültek fel; és a legtöbb probléma a megváltozott családból származó tanulókkal és diákokkal fordult elő, mind az egyszülős családhoz viszonyítva, mind pedig a teljes családhoz viszonyítva, mindkét saját szülővel.

4.3 "Az óvodás és iskolás korú gyermekek sérüléseinek monitorozása" projekt

A projektmenedzser az ÚVZ SR. A projekt 2014-től 2017.12.31-ig tart.

A projekt célja az óvodás és iskolás korú gyermekek sérüléseinek átfogó feltérképezése tágabb kontextusban, t. j. ami a sérülés típusát, előfordulásának helyét, a sérülés mechanizmusát, prognózisát, a sérülések szempontjából leginkább kitett gyermekek korosztályát stb. és az elért eredmények összehasonlítása a monitoring eredményeivel az előző évekkel. A megszerzett adatok alapján egy korábbi felmérés során ellenőrizni fogják a gyermekek sérüléseinek csökkentését célzó intervenciós intézkedések hatékonyságát, valamint súlyos egészségügyi következményeiket. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a Szlovák Köztársaságban még mindig nem állnak rendelkezésre átfogó statisztikák. a gyermeksérülésekről szóló feljegyzéseknek, a projekt eredményeinek bizonyos mértékig áttekintést kell adniuk az e téren kialakult helyzetről.

Az adatbázis kérdőíves módszerrel valósul meg, az adatokat a gyermekek szüleitől, ill. törvényes képviselőik. Minden választ numerikus szimbólummal, ill. a szülők kitöltötték az előírt számot a kérdés típusának megfelelően. Az adatfeldolgozáshoz az EXCEL programot használták. Az adatgyűjtésben részt vettek a Szlovák Köztársaság egyéni RÚVZ gyermek- és ifjúsághigiénés osztályainak munkatársai. A gyermekek sérüléseinek sokfélesége miatt a csoportba a városi és vidéki óvodai és előre meghatározott korosztályok iskolai intézményeinek gyermekei tartoznak.

2016-ban 11-14 éves gyermekek korcsoportjai kerültek a mintába.

A sérülés bekövetkezése szempontjából fontos a gyermek életkora, neme, társadalmi környezete, rugalmassága, a gyermek fizikai, érzelmi és intellektuális jellemzői. A gyerekek a kíváncsiságot hajtják, mozgásra, gátlásra van szükségük, így semmi sem biztos előttük. Reakcióik kiszámíthatatlanok. A sérülések oka a figyelmetlenség és a gyermekek elégtelen tapasztalata, de gyakran a felnőttek elégtelen felügyelete és gondatlansága is.

A 11–14 éves korosztály gyermekeinek sérüléseiről kitöltött adatbázisokat az összes RÚVZ a pozsonyi ÚVZ SR-hez küldött, ahol statisztikailag jelenleg feldolgozás alatt állnak.

4. 4 „Az általános és középiskolások testnevelési feltételeinek figyelemmel kísérése” projekt; TV óra használata "

A projekt menedzsere a besztercebányai RÚVZ, ahol a Szlovák Köztársaság összes RÚVZ-jából származó adatok teljes adatbázisát létrehozták. A gyermekek testmozgásának monitorozása a testnevelés órán 2014-ben a Szlovák Köztársaság 360 általános iskolájában zajlott, ebből 179 városi általános iskola (49,72%) és 181 vidéki általános iskola (50,28%). A testnevelési órák megszervezését, a gyakorló és a nem gyakorló gyermekek számát, valamint a tévés órákon való nem gyakorlás okait összesen 13 302 gyermeknél figyelték meg, ebből 7334 városi általános iskolában (55,13%) és 5968 gyermekben. gyerekek a vidéki általános iskolákban (44,87%). Összesen 733 kérdőívet töltöttek ki a tévéórán 805 osztály számára. Ezek közül 380 (51,84%) kérdőívet töltöttek ki a városi általános iskolákban, és 353 (48,16%) a vidéki általános iskolákban. A teljes gyermekszám közül az 1. osztályban tévéórát 6550 gyermek (49,24%), a 2. osztályban pedig 6752 (50,76%) gyermek nézett meg. A felmérés idején az iskolában jelen lévő összes gyermek 90,84% -a tanult az iskolákban, és az órarend szerint részt kellett vennie a testnevelésben. További elemzések azt mutatták, hogy a nem gyakorló gyermekek száma alacsonyabb volt az általános iskolában (7,63%), mint az általános iskolában (12,66%), és hogy a nem gyakorló gyermekek száma magasabb volt a városban (általános iskola 8,29%, 2. szint 14,06%), mint a vidéki területeken (1. szint 6,85%, 2. szint 10,96%).

A testmozgás elmaradásának leggyakoribb okai a betegség (43,96%, ebből 44,61% a városi területeken és 42,98% a vidéki területeken), valamint a sérülések és sérülések (11,82%, ebből 11,81% a városi területeken és 11) után visszatérnek. 84%). A gyermekek 4,82% -a járt egészségügyi tévében (város 4,52%, vidéki 5,26%), a gyermekek 3,50% -a mentesült a tévé alól, ebből a városban a gyermekek 2,62% -a, a vidéken pedig 4,82% -a. A tanulók viszonylag magas százaléka (7,79%) egy tévéórán vett részt más feladatok ellátására, nevezetesen a városban a tanulók 8,45% -a, vidéken a tanulók 6,80% -a.

A testnevelés óra fő része főleg labdajátékokból állt. Testnevelési órától 21 - 30 perc, azaz a 45 percből a tévénézett órák 33,42% -át labdajátékoknak szentelték (város 35,79%, vidék 30,88%). A teljes tévéórából 10-20 percet szántak a labdajátékokra a megfigyelt tévéórák 27,97% -án (város 27,37, vidék 28,61%). A televíziózás szinte teljes órája alatt a bál a TV nézett óráinak 9% -án volt (város 8,95%, vidék 9,07%). Kevés időt töltöttek a tornával és az atlétikával a tévénézett órákon. A nézett 21-30 perces tévés órákban a torna csak 5,46% (város 5,46%, vidék 5,10%), az atlétika pedig csak 9,55% (város 9,21%, vidéki 9,92%) TV-óra volt. A futás és a testmozgás a tévés órákban csak a bemelegítés idején, 5-10 percig szerepelt, a tévénézett órák 85% -ában.

A Szlovák Köztársaság általános iskoláinak 3. és 8. évfolyama tanulóinak kérdőíves felmérése (amelyben a testnevelési órák használatát figyelték) a tanulók fizikai aktivitásának általános szintjének megállapítására összpontosult. A szükséges adatokat 14077 tanulótól kapta, nevezetesen a városi területről 7232 tanulótól, azaz. 51,37%, a vidéki térségből pedig 6845 tanuló, azaz 48,63%. A testnevelés órák mellett a városban a tanulók 50,14% -a, a vidéki tanulók 48,20% -a rendszeres testmozgást folytat. A városban a tanulók 27,45% -a, a vidéki tanulók 32,07% -a rendszertelen fizikai tevékenységet végez. A városban a tanulók 52,74% -a, a vidéki tanulók 55,49% -a részt vesz a szervezett testmozgásban.

Az iskolai tévés órákon kívül a városban a tanulók 6,97% -a, a vidéki tanulók 5,93% -a pedig fizikai tevékenységet végez. A leggyakoribb ok, amiért a diákok nem sportolnak, ill. a fizikai aktivitás időhiány, erről a városban a diákok 17,93% -a, a vidéken pedig a diákok 19,56% -a számol be. A második leggyakoribb ok a sport utáni kimerültség jelentése volt, nevezetesen a városban a diákok 9,44% -a, a vidéken pedig a diákok 10,50% -a volt. A tanulók 5,31% -a (5,59% a városban, 5,03% vidéken) a sport lehetetlenségét jelentette a szülők időhiánya miatt, a tanulók 4,93% -a (5,24% a városban és 4,60% a vidéken) mutasson érdeklődést a sport és a fizikai tevékenység iránt.).

Az iskolába járás módjának figyelemmel kísérésével kiderült, hogy a tanulók leggyakrabban gyalog járnak iskolába, nevezetesen a városban a tanulók 53,21% -a, a vidéken pedig a diákok 55,11% -a. Az iskolába járás második leggyakoribb módja az autó használata, nevezetesen a városban a tanulók 31,13% -a, a vidéken pedig a tanulók 21,33% -a. Közlekedési eszközök és legalább 200 m gyalog kombinációjával a városban a tanulók 12,67% -a, a vidéken pedig 11,02% -a jár iskolába. A városban a tanulók 2,03% -a, a vidéki tanulók 8,71% -a kerékpárral jár iskolába.

A tanulók a szabadidejüket legtöbbször barátokkal töltik - én megyek ki, a városban a diákok 65,64% -a, a vidéken pedig a diákok 69,48% -a. A városban a tanulók 57,92% -a, a vidéki tanulók 58,13% -a sporttevékenységet folytat. A tanulók 24,72% -a (város 24,74%, vidéki térségek 24,70%) dolgozik a tévében, a tanulók 37,20% -a számítógépen dolgozik (38,07% a városban és 36,29% vidéken), pihen - hazudok, a tanulók 24,20% -a ül (26,33% a városban és 21,94% vidéken).

Iskolai napok alatt a legtöbb gyermek 2 óránál hosszabb ideig tartózkodik a szabadban, mégpedig 46,33% (városi és 41,17% vidéki). A gyermekek 14,46% -a kevesebb, mint 1 óra alatt van (város 15,40%, vidék 13,47%). Hétvégenként a legtöbb gyermek 3 óránál hosszabb ideig tartózkodik, 59,74% (város 56,83, vidék 62,82%). Átlagosan 2-3 órát a szabadban hétvégi napokon a tanulók 23,17% -a (város 24,57%, vidéki térség 21,69%), átlagosan 1-2 órát a szabadban pedig a tanulók 12,38% -a jelentett (város 13,65%, vidéki területek 11, 04%). Kevesebb, mint 1 óra hétvégi napokon, a tanulók 4,38% -a kint van (város 4,54%, vidék 4,22%).