Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp

jogainak

Háttér

Az Európai Bizottság stratégiát adott ki a gyermekjogokról annak érdekében, hogy koherens európai uniós megközelítést alakítson ki a gyermekjogok hatékony előmozdítására és védelmére mind az EU belső, mind külpolitikájában. Az EP emberi jogi stratégiával foglalkozó albizottságának előadója Irena Belohorská (NI, Szlovákia). Szerdán (2007. február 28.) az albizottságban megbeszélésre került a stratégia, amelyen Irena Belohorská is szólt.

Kérdések

Először is sajnálta, hogy a gyermekek jogait nem említették egyes tagállamok - például Ausztria, Belgium, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Luxemburg, Svédország, Hollandia - alkotmányai.

A gyermekjogok uniós szintű jogalapját illetően nem ért egyet a Bizottsággal abban, hogy a nemzetközi szerződések és az Európai Bíróság (EB) ítélkezési gyakorlata szerint az Európai Uniónak nincs általános hatásköre az alapvető jogok területén, beleértve a gyermekek jogait is. Az EB bírósági ítélkezési gyakorlatában érvelt, amely megalapozta az EU-ban az alapvető jogok védelmének doktrínáját, pl. a NOLD-ügy (1974. május 14-i határozat a 4/73. sz. ügyben), a National Panasonic vagy a Hoechst AG ügy. Az EP-képviselő szerint az Európai Uniónak tehát van kompetenciája a gyermekjogok területén.

A következő részben kifejezetten négy témával foglalkozott:

  • A születéskori gyermekregisztráció kérdése és a gyermekek identitáshoz való joga:

A világon több mint 50 millió, 5 év alatti gyermek nincs bejegyezve. Ez azonban korlátozza további életük esélyeit - mivel a gyermekek születési anyakönyvi kivonata szükséges bármely oktatási intézménybe való felvételhez, ezek a gyerekek gyakran még az alapképzéshez sem jutnak hozzá. Ezért I. Belohorská szerint fontos a tudatosság és a tudatosság növelése a gyermekek azonnali nyilvántartásba vételének szükségességéről a születéskor, különösen az anyák és a szülésznők körében, pl. kampányokon keresztül. A vidéki területeken fontos, hogy regisztrációs egységeket hozzanak létre az iskolákban és az egészségügyi intézményekben.

  • Menekült gyermekek és hontalan gyermekek:

A menekült gyermekek a becslések szerint 50 millió menekült felét teszik ki világszerte. Gyakran szenvednek nemcsak saját hazájukban, de a menedékjoggal rendelkező országokban gyakran megsértik és elhanyagolják jogaikat. Ebbe a kiszolgáltatott csoportba tartoznak azok a gyermekek, akiket nemzeti háború és ezzel összefüggő erőszak, vagy természeti vagy ember okozta katasztrófák miatt kénytelenek elhagyni otthonaikat, miközben nem lépik át az országhatárokat.

  • Krízishelyzetben lévő gyermekek:

Ezeknek a gyermekeknek a kiszolgáltatottsága abban rejlik, hogy nem képesek megbirkózni ezekkel a hirtelen helyzetekkel.

  • Gyermekek és fegyveres konfliktusok:

Ebbe a csoportba nemcsak a gyermekkatonák tartoznak, hanem a gyermekek is, mint fegyveres konfliktusok áldozatai. I. Belohorská szerint ez nemcsak a harmadik világ országainak problémája, hanem az EU problémája is. Rámutatott olyan fegyveres csoportokra, amelyekben gyerekek aktívak, például Észak-Írországban vagy az Egyesült Királyságban, ahol kiskorúak csatlakozhatnak a fegyveres erőkhöz, és a közelmúltban több gyereket is Irakba küldtek.

Következő lépések

  • 7.-8. 2007. május: Az előadó véleményét az Emberi Jogi Albizottság ismerteti
  • 2007. május 15 .: a módosítások benyújtásának határideje lejárt
  • 4.-5. 2007. június: szavazás az albizottságban, majd szavazás az Emberi Jogi Bizottságban (illetékes bizottság)
  • 2007. július: szavazás a plenáris ülésen

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp