15.8. 2010 2:01 2014 óta az ország kormányozza önmagát. Ez nem lesz lehetséges a tálib fegyveres mozgalom bevonása nélkül

A vietnami háború (1964-1975) során az Egyesült Államok komolyan átélte a tüntetéseket és az utcai tüntetéseket. Az egyik legerősebbet a The New York Times okozta, amely 1971. június 13-án részleteket tett közzé az amerikai védelmi minisztérium szigorúan titkos anyagából. Egy többoldalas tanulmány, amelyet a média Pentagon Papers néven emlegetett, megállapította, hogy Lyndon Johnson elnök adminisztrációja évek óta félrevezette a lakosságot és a kongresszust szándékaival és az észak-vietnami felkelők elleni harc eredményeivel kapcsolatban. Harminckilenc évvel később, 2010. július 25-én ugyanez az újság - valamint a The Guardian brit napilap és a német Der Spiegel magazin - 92 000 oldalnyi katonai dokumentum tartalmának részleteit tették közzé, amelyek bemutatják a háború sújtotta Afganisztán valóságát., tömeges tüntetések nélkül.

Mozaik részletek

A WikiLeaks által a médiának eljuttatott anyag ugyanis nem bizonyítja a másik két amerikai közigazgatás félrevezető propagandáját. De csak a mozaik kiegészítésével az ország helyzetével, amelyben az Egyesült Államok 2001 óta jelen van, és sem George W. Bush elnök, sem utódja, Barack Obama nem mutatta be a nyilvánosság számára kifejezetten kedvezőnek. "A legtöbb amerikai már meg van győződve arról, hogy az afganisztáni háború nem éri meg. A dokumentumok ebben csak megerősítik őket "- gondolja Tomáš Valášek, a londoni európai reformközpont (CER) agytrösztjének külpolitikai és védelmi szakértője. "Ebben óriási különbség van, például a vietnami háború között, ahol a kormány eltakarta a valóságot a sikeres bombázások számával kapcsolatos statisztikákkal" - teszi hozzá T. Valášek.

harmadik

Mit tanult a világ valójában a 2004. január és 2009. december közötti dokumentumokból? Például a radikális táliboknak vannak hőre célzott Stinger típusú légvédelmi rakétái, amelyek Afganisztánt arra késztették, hogy az 1980-as években megszabadítsa a Szovjetuniót a megszálló erőktől. Vagy hogy az amerikai hírszerző szolgálat (CIA) kiterjesztette műveleteit a régióban a félkatonai műveletekre, és hét éven keresztül finanszírozta az afgán titkosszolgálatokat. Vagy az afgán nemzeti hadsereg (ANA) katonáival szembeni tálib fenyegetések részletei, az afgán hadsereg brutalitása, a regionális politikusok általi erőszakos visszaélések és a Pakisztánnal kötött szövetség megbízhatatlansága, amelynek titkosszolgálatai kapcsolatban állnak a felkelőkkel. "Az emberek továbbra is bíznak a kormányban a korrupt tisztviselők nagy száma miatt" - idézte a 2007. szeptemberi jelentés Gardez tisztviselőit.

Ezek egyikét még nem ismerte a nyilvánosság. De még több ezer dokumentum sem fejezi be még az afganisztáni harcok képét, mivel nem fedik le az idei eseményeket, amikor az amerikai csapatok száma 36 ezerről csaknem 100 ezerre nőtt, és az Obama-kormány új stratégiát választott a harcra felkelők.

Ellenfelkelés vagy Káoszisztán?

"A meglepő kinyilatkoztatások hiánya ellenére hasznos anyag. Segíteni fog az olvasóknak abban, hogy emlékezzenek arra, miért változtatta meg az Egyesült Államok a stratégiáját, és miért lenne hiba az amerikai kormánynak engedni a nyomásnak és visszatérni az eredeti taktikához "- írta a The Economist brit hetilap a dokumentumok közzététele után. A COIN (lázadásellenes) néven ismert stratégia célja a közép-ázsiai ország biztonságának biztosítása, a stabil kormányzás feltételeinek megteremtése és a fegyveresek elzárása nemcsak fizikailag, hanem az afganisztáni emberek fejében is.

A stratégia sikere jelenleg David A. Petraeus tábornok, a Koalíciós Hadsereg főparancsnokának fő feladata, amelyben 43 ország mellett Szlovákia is képviselteti magát. Júniusban D. Petraeus váltotta Stanley McChrystal tábornokot, aki az amerikai Rolling Stones magazin egyik cikkében lemondott tisztségéről. A jelentés készítője egyebek mellett idézte S. McChrystal kijelentését, miszerint Joe Biden amerikai alelnök rövidlátó, és hogy az általa követett terrorizmusellenes stratégia Afganisztánt "Káoszisztánnyá" tenné. Obama úr után a második ember szorgalmazza az afgán állam költséges felépítését, és csak a terroristák megölésére összpontosít. Az Afgán Nemzeti Hadsereg és az afgán rendőrség működése azonban, amelynek ezt a taktikát kell alkalmaznia az ország biztonságának felügyeletére, és amelybe az Egyesült Államok 26 milliárd dollárt fektetett be a Honvédelmi Minisztériumba, jelenleg kérdéses.

A NATO kiképzési parancsnokai szerint tíz afgán újoncból kilenc nem képes vezetni vagy elolvasni a fegyvereik működtetésének kézikönyvét. Az afgán nemzeti hadsereg belső vizsgálatának jelentése szerint az afgán katonák egynegyede, akik az első elhagyás után nem dezertáltak, heroin- vagy hasisfüggők. A Time amerikai hetilap júniusi jelentése pedig arról beszél, hogy az ANA parancsnokai ellopják a fizetésüket katonáiktól. A pénz nélküli katonák használt cipők, takarók és néha fegyverek eladásával oldják meg a helyzetet, amelyeket az amerikaiaktól kaptak.

A jelenleg mintegy 134 000 fős afgán hadsereg harci készültségét a magas ingadozás is gyengíti, amely az elmúlt években 40 százalék körül mozgott. Ennek oka a tálib fenyegetés is, amelyet a mozgalom katonák családjainak címez. "Még a szüleim sem tudják, hogy beléptem a hadseregbe. Azt hiszik, hogy Kabulban találtam munkát. "- idézi a Time egy 19 éves Zabul nevű pashtunt. A tálib rezsim idején preferált törzsek közül a pasztunok az ANA-nak csupán három százalékát teszik ki.

William Caldwell tábornok érkezésével 25 százalékra lehetett csökkenteni a csapatok forgalmát és felgyorsítani a hadseregbe való toborzást. Tavaly tél óta az afgán hadsereg finanszírozásáért felel. W. Caldwell a katona kezdeti fizetését 165 dollárra emelte, ami a harcban való bevetésért járó 45 dolláros bónusszal elég a katona egész családjának megélhetéséhez. De legfőképpen több, mint a tálibok.

Tálib kereskedelem

Az országot 1996 és 2001 között irányító radikális vallási-politikai mozgalom, a tálibok egyre inkább az afganisztáni békés jövő kulcsa. Hamid Karzai elnök kormányának alkalmatlansága arra készteti a diplomatákat, hogy fontolóra vegyék a tálibokkal folytatott kereskedelmet, amelyet létének legalizálásával kell díjazni az ország stabilitása miatt. "Afganisztán 65 százaléka azt akarja, hogy a tálib és annak vezetője, Omar mulla az afgán kormány részévé váljon a következő szeptemberi parlamenti választások után" - mondta Jozef Ulian, az ENSZ biztonsági ágazatának reformjának szakértője.

H. Karzai elnök nem ellenzi a mozgalom részvételét a békefolyamatban, mivel a kereskedelem állítólag diplomaták nyelvén zajlik. Az amerikai kormányzattal egybehangzóan azonban ezt a lehetőséget attól teszi függővé, hogy a tálibok elfogadják az alkotmányt, és megszakadnak a kapcsolatok az al-Kaida terrorista hálózattal.

Július 20-án a fővárosban, Kabulban 2001 óta elsőként megrendezett nemzetközi konferencia résztvevői kerültek afgán földre, hogy bevonják a tálibokat egy afgán állam felépítésébe. Az afgán kormánynak 2014-ben teljes mértékben át kell vennie az ország irányítását, és az amerikai csapatok többségének ez év augusztus végéig kell hazatérnie. T. Valášek is reálisnak tartja az ilyen menetrendet, de azzal a megjegyzéssel, hogy a külföldi országokból érkező oktatóknak és tanácsadóknak meg kell maradniuk az országban. "Az amerikaiak a csapatokat is meg akarják tartani a régióban. Közép-Ázsiában, az Indiai-óceán hajóin, esetleg Pakisztánban. Ez lehetővé teszi számukra, hogy fellépjenek az al-Kaida vagy más csoportok azon kísérletei ellen, amelyek célja az afganisztáni terrorista műveletek bázisának újjáépítése "- tette hozzá a CER elemzője.

Sem demokratikus, sem fejlett

Az ország gazdasági önellátásának kérdése továbbra sem ismert. Az afgán katonai csapatok kiképzésének, étkezésének, ruházatának és bérének költségeit leszámítva műveleteinek költsége körülbelül 6 milliárd dollár. Ami Karzai elnök hivatala szerint ötmilliárd dollárral több, mint amennyit az afgán kormány évente adókból kap. Az ország gazdasága a szolgáltatási szektorra és különösen a mezőgazdaságra épül. Noha a szántóföld csak az afgán terület 12 százalékát teszi ki. A népesedés és az ópiumkereskedelem megélhetést biztosít sok lakos számára. Az éves ópiumtermelés értékét az ENSZ két évvel ezelőtt 3,4 milliárd dollárra becsülte. Ugyanezen forrás szerint a gazdák jövedelme várhatóan 40% -kal esett vissza 2009-ben, 438 millió dollárra.

A világ média figyelmét a közelmúltban felhívták a figyelmet réz, vasérc, nióbium, kobalt, arany és mindenekelőtt a lítium, a mobiltelefon- és számítógépgyártók által nagyon keresett fém gazdag afgán lelőhelyeire. Az amerikai geológusok által ezer milliárd dollárra becsült betétek értékét relativizálja az infrastruktúra hiánya vagy a bérek, a biztosítási díjak és a bányavállalatok alkalmazottainak fegyveres védelme miatt felmerülő magas költségek.

Afganisztán így továbbra is főleg a külföldi segélyekre támaszkodik, amelynek felét a kabuli konferencia következtetései szerint az afgán kormánynak kellene ellenőriznie (eddig csak 20 százalék volt). Az ásványok kitermelésének lehetősége csak akkor fog játszani, ha sikerül megvalósítani az ország működésének fenntartható modelljét.

"Ma kevesen beszélnek" demokratikus "vagy" fejlett "Afganisztánról, mint néhány évvel ezelőtt. A cél egy olyan ország felépítése, amelynek kormánya rendelkezik, ha nem az egész területet, hanem a lehető legnagyobb mértékben ellenőrzi, ugyanakkor képes megakadályozni a terrorista csoportok működését a terület többi részén "- gondolja T. Valášek.

A cikk a TREND aktuális számában jelent meg. 32