A tanulás fogalmával sok szakértő foglalkozott, amelyek közül legalább néhányat kiválasztok:
Tanulás:
Ďurič szerint a 73. o. Tanulószerződéses gyakorlat a fejlődés egyik alapvető tényezője. A gyermek szellemileg érik a tanulás révén (akár szervezetten, azaz irányított tanulás formájában, akár spontán módon). Ugyanakkor a gyermek tanulásának tiszteletben kell tartania az egyes területek érési szintjét.
Leontiev A. N. (1960) 84. o. Véleményét mutatja be, aki a tanulást olyan folyamatként értelmezi, amelyben a szervezet egyéni tapasztalatokat szerez. Ez nemcsak az emberi viselkedés változását indukálja, hanem fejleszti a személyiségét is.
Megemlíti Maršalová L. (1970) véleményét is, mely szerint a tanulás az emberi test változásaként definiálható, ill.

tanulás

képességeiben, amely ismételt tapasztalatoktól függ, és amely a viselkedés változásaiban tükröződik, és többé-kevésbé tartós változást mutat.
Ahogy azt Linhart J. (1967, 8. o.) Is kifejtette, aki a következőképpen határozza meg a tanítást: „. a tanulás az a tevékenységi forma, amelyben az egyén a külső körülmények hatására és cselekedeteinek eredményétől függően megváltoztatja viselkedését és jellemzőit ”. Wolfgang szerint, 168. o., A tanítást a viselkedés viszonylag állandó és tapasztalatokon alapuló változásainak megszerzésével definiálja. Mint kijelenti, valószínűleg nincs olyan emberi magatartás, amelyet ne lehetne megváltoztatni a tanulással

Röviden meg szeretném említeni a tanulás típusait Ďurič p. 87 - 97.

A lényeg a feltételes reflexek kialakulása, amelyek lehetnek:
-klasszikus kondicionálás
-működési (műszeres) kondicionálás

2.2. Fogantatás - motoros tanulás

Néha szenzomotoros tanulásként is leírják. A kézi készségek, szokások, motoros műveletek elsajátításáról szól.

Lényeges jellemző, hogy az ember olyan válaszsorozatot szerez, amelynek verbális, verbális jellege van. Ez a fajta tanulás a memorizáláshoz kapcsolódik.

Ennek a tanulásnak a lényege a fogalmak és a logikai műveletek elsajátítása. Fejleszti a tanulók gondolkodását, ezért még az általános iskolákban is nagy jelentőségű.

2.5. Tanulás probléma megoldásával

Sok szerző szerint ez a legösszetettebb típusú tanulás. A probléma megoldása a nem produktív gondolkodásról szól, de a probléma megoldása a produktív gondolkodásról szól.

3. A tanulást befolyásoló tényezők

Bartek 107. o. Szerint a tanulás hatékonysága elsősorban a motivációtól függ, attól, hogy a tanulás során alkalmazott motívumok pozitívak-e (elégedettség, öröm, jutalom stb.) Vagy negatívak-e (félelem, stressz). Az eredmény azonban az ismétlésen is múlik. A tanuláshoz való jó motiváció a vizsga során is pozitív eredmény, éppen ellenkezőleg, negatív motivációt okozhat a vizsga kudarca, amely nem vált ki kellő motivációt a továbbtanuláshoz, és a ciklus lezárul.

Ha el akarunk érni egy bizonyos célt az életben, arra kell összpontosítanunk. Minél jobban tudunk koncentrálni egy adott tevékenységre, annál sikeresebben tudjuk megoldani rövidebb idő alatt.
A 316. o. A koncentráció vagy a figyelem a tanulásban, amint azt Bartko4 megállapítja, mindig nehezebb fenntartani, mint kiváltani.

Minden külső és belső inger befolyásolja a tanulás koncentrációját

Dočkal 22. o. Szerint bármilyen korú embert tehetségesnek tekinthetünk, függetlenül attól, hogy híres vagy ismert, csak arra tekintettel, amit tud. A zenei tehetség, amely speciális készségek fejlesztését igényli, valószínűleg a leghangsúlyosabb. Kutatások megerősítették, hogy az intellektuális tehetség nem valamilyen kompenzáció a fizikai hiányért, hanem fordítva. amint azt az 50–51. oldalakon tovább kifejtettük, a gyermeknek az emberi tevékenységek lehető legszélesebb körével kell megfelelnie, hogy képes legyen azonosítani és támogatni, fejleszteni tehetségét. Nehéz lenne a kémia iránt érdeklődni, ha még soha nem találkozott vele, akkor nem tudott kipróbálni egy kísérletet. A tehetség vagy tehetség különféle tevékenységek kapcsán kerül említésre. Van, akinek tehetsége van a sporthoz, mások pl. nyelvek vagy műszaki tantárgyak tanulása. A tehetséget azonban nem felejtik el, ha nem mélyítik el. Nagy pozitívum, ha az általános iskola elvégzése után a tanuló elmegy tanulni, ami érdekli, és hol vannak bizonyos előfeltételei, azaz a tehetsége. Ez főleg egyes iskolák felvételi vizsgáin tükröződik, ahol ún tehetségvizsgák. Itt is nagy szerepet játszanak a szülők és az általános iskolai tanárok, akik felfedezhetik ezt a tehetséget, és tovább teremthetik a fejlődéséhez szükséges környezetet, vagyis a tanulás előfeltételeit.

Ruisel 88. o. Szétosztja az emlékezetet szenzoros, rövid és hosszú távra. A tanulás szempontjából el kell érnünk az ismeretek hosszú távú memóriájában való tárolását. Az érzékszervi memória a legstabilabb. Az ismétlés nagy hatással van a memorizálásra. Az atrófia (elvesztés, halál) és inaktivitás biológiai törvénye az emberi agyra is vonatkozik, némi tartalékkal. Ha a tanulás nyomát nem újjáélesztjük az ismétléssel, akkor az is elvész - Bartko4 107. o. Ruisel7, 167. o. Hangsúlyozza a tanuló-ember kapcsolatának memorizálásának nagy hatását egy adott tanult kérdéshez. Elsősorban a pozitív motiváció hatását hangsúlyozza. Azt is megállapították, hogy a hallgatók jobban emlékeztek a megszakított cselekvésekre. Megemlíti K. Lewin hipotézisét, aki szerint a befejezetlen feladatban fenntartott feszültség és az egyén gondolkodásának aktiválása megkönnyíti ennek a feladatnak a fenntartását az elvégzett feladathoz képest. Ezzel szemben Ruisel7 rámutat S. Rosenzwig (1943) kutatásának eredményeire, aki ugyanolyan típusú kísérletben az utasítás révén (állítólagos intelligencia teszt) növelte motivációját és különböző eredményeket ért el. A feladatok sikeres elvégzésének lehetőségével kapcsolatos kétségekkel félbeszakította a vizsgát. Ebben az esetben jobban emlékeztek az elvégzett feladatokra. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a megszakított feladatokra gyengébb motivációval jobban emlékezünk.

A memória a tanulás egyik nagyon fontos tényezője. Természetesen, mint más tényezők, a memória önmagában sem garantálja a jó tanulást. Információk tárolására szolgál, amelyeket aztán jól fel kell tudnunk dolgozni.

Ezért nagy hatással van a tanulásra. Néha úgy gondoljuk, hogy a hallgatónak gyenge memóriája van, ezért nem képes megtanulni valamit. Ennek oka lehet gyenge motiváció vagy tartós stressz és feszültség, pl. a családban, az iskolában és a társadalom egészében.

A felejtés az emlékezés szerves része. Jobb törölni a memóriából azokat az információkat, amelyekre gyakran nincs szükségünk, más módon rögzíteni, és így felszabadítani a további ismeretek terét.

3.6 Félelem és stressz

Véleményem szerint a félelem még mindig negatív. Ellentétben a stresszel, amelyre bizonyos mértékig szükség van. Néhány ember a megengedett stresszszint mellett képes jobban érzékelni a környezetét, és így tanulni. Ez a határ nagyon egyedi. Ha túllépik, apátia és az érzékszervek általános gátlása jelentkezik. Stressz pl. felidézheti a diákok tanulásra ösztönzésének bizonyos módját. Ily módon felkészül és megtanulja kezelni a stresszes helyzeteket. Például annak a hallgatónak, aki nem készült fel kellőképpen egy órára, valamilyen jelzéssel kell rendelkeznie a félelemtől, ami történhet. Ilyen módon a hallgató kénytelen belülről tanulni olyan tantárgyakat is, amelyek nem érdeklik, de más tantárgyak alapjául szükségesek.

Érdekes véleményt tart Ranschburg 32. o., Ahol azt mondja, hogy a félelem lendületet ad a veszély kihalásának, ugyanakkor riasztja a testet, így elegendő energiát biztosítva a szükséges cselekvés végrehajtásához. Rámutat az iskola félelmére is, 71. o., Itt rámutat az anya szoros kapcsolatára a gyermekkel és különösen a családi környezetből az iskolába való átmenetre.

Delphi 317. oldala szerint a félelmet úgy lehetne leírni, mint az alany érzelmi válaszát a világ elvesztésére, amelyet veszélyeztet; nevezetesen mind a külső, érzékelt világ, amelyről tapasztalatokat szerez, mind a belső világ elvesztése, amely az ösztönök energiájából és az akarat fókuszából jön létre.
A stresszt a Shaling 588. o. Szerint a mentális stressz állapotaként határozzák meg, amely egy zavaró tényezőnek az emberre gyakorolt ​​hatásából származik a szükséglet kielégítése vagy a cél elérése során, és nyomásával nehezíti vagy akár lehetetlenné teszi a szükséglet kielégítése vagy cél elérése; mentális stressz.

Kondáš 103. oldala szerint a félelem intenzitása és a tanulás típusa bizonyult a legfontosabb változóknak a félelem tanulásra és memóriára gyakorolt ​​hatásának vizsgálatában. Az erős félelem negatívan befolyásolja a tanulást, rontja a tanulási folyamatot és annak hatását. A hirtelen megdöbbentés átmenetileg ronthatja a tanulás képességét. A félelem a memóriafunkciók révén is befolyásolja a tanulási folyamatot.

A félelem speciális típusa itt a félelem, amely mechanizmusként működik, hogy elnyomja az emlékanyag felszerelését, és ezáltal megnehezítse a reprodukciót. A remegés ezután a tanult ismeretek összefüggéstelen reprodukálásában vagy kifejezési pontatlanságokban nyilvánul meg. Jó ismeretei ellenére úgy tűnik számunkra, hogy gyengén tanult, ami ismét gyenge értékeléshez és későbbi stresszhez vezet az órára való felkészülés során.

3.7. Tanulási hely

Nagyon fontos hely ez a tanulás számára is (céltudatos, iskolára való felkészülés stb.). Itt a külső környezet, mint pl zaj, a környezet tisztasága. Néha kombináció is alkalmas, pl. Megtanulom az alapokat memorizálás útján, majd tanulócsoportban megvitatom a problémát. Alapvetően ez az elmélet, majd a gyakorlat tanításának elve. Így nemcsak magunkat tanulhatjuk meg, hanem együtt is, legyen az elméleti vagy gyakorlati tudás.

Bartko 108. o. Kijelenti, hogy ha lehetséges, meg kell szüntetni a zavaró hatásokat. Másrészt emlékeztet arra, hogy ezt nem kell a hallgató koncentrációhiányának fő okaként tekinteni. Sok munkát ma zajló környezetben végeznek. A probléma egyáltalán nem a zavaró tényezők, hanem azok, amelyek leginkább a tanulóval versenyeznek a tananyaggal, és különösen azok a belső zavarok, mint a harag, félelem, fáradtság, bosszúság és nagyon érdekes gondolatok. Például. tévénézés a szomszéd szobában . .

Bartko4 106. o. Hangsúlyozza a szülők helyzetének fontosságát ezen a területen. Hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a szülők erőszakmentesen és céltudatosan hajtsák végre bizonyos szabályokat a kiskoruktól iskolába lépő gyermekre nézve, hogy idővel azok magától értetődővé váljanak, és megkönnyítsék számára az iskola minden felelősségének teljesítését. és az élet rá kényszeríti. Azt is kijelenti, hogy egy dolog tanulását célszerű több időszakra osztani. Ez azt jelenti, hogy jobb egy verset 3 nappal 15 perc után megtanulni, mint egy nap 45 percet. Reggel jobban tanul, de inkább elfelejt.
Két tantárgy elsajátításakor jobb, ha rövid szünet után az első tantárgyat egy teljesen más tantárgy követi. Például. matematikatörténet után. Vannak olyan elvek is, amelyeket a gyermeknek nem szabad megtanulnia ebéd után, mert a teli gyomor még fekvés után sem engedi meg az intenzív koncentrációt, mert ez a helyzet az elalvással társul, és lehetővé teszi egy feltételes reflex létrehozását és rögzítését, amelyben a tanulás inger az álmosság kiváltására. Rosszul szervezett vizsgafelkészülés esetén a hallgató stresszt tapasztal az elégtelen alvás, valamint egyéb tényezők miatt.

(Az előző cikkben részletesebben taglaltam a stresszt)

Tanuljunk meg tanulni. A tanárnak meg kell tanítania a tanulót tanulásra.