Viták vannak arról, hogy szükség van-e egy férfi és egy nő együttélésére a családban az egyén vagy a társadalom számára. E viták ellenére a család nagyon fontos. Két ember között létrejön egy érzés, a folytonosság vágya. A házassági kapcsolat valójában párbeszéd, állandó eszmecserék és célok cseréje. Eddig egyetlen más partnerségi formát sem vázolnak fel. A fiataloknak ugyanolyan alaposan kell felkészülniük a házasságra, mint a többi életre. Talán valaki ellenzi, hogy a vadaknak nem, ill. nincs külön erre a területre összpontosított tantárgyuk, és mégis [elképzeléseik szerint] helyesen tudnak élni. A családjuk, ill. különböző síkokban, különböző körülmények között helyezkedik el. Átvitt értelemben, aki úszni akar, annak tanulnia kell.

házasság szülői nevelés

A család alapvető funkciója az egészséges és örömteli oktatási környezet megteremtése, vagyis a gyermekek nevelése. Az elmúlt évtizedekben a modern pszichológia érdekes és lényeges következtetésekre jutott. A közelmúltban, annak érdekében, hogy optimális higiéniai környezetet teremtsen egy kis csecsemő számára, az anyát elválasztották a csecsemőtől. Heti bölcsődék jöttek létre, a gyermek felváltva volt gyámokkal és nevelőkkel. Tudjuk azonban, hogy az emberi természet, jellem kialakulásának és megteremtésének alapjait jóval azelőtt rakják le, hogy az embernek meglesz az oka. Még nem tudjuk, milyen intelligenciája lesz a gyermeknek, nem tudjuk, hogy feleségül megy-e [vagy férjhez megy] és kivel, boldog lesz-e, de már régóta eldőlt, hogy kap-e szeretetet és adj szeretetet, akár gyermekeket akar.

A gyermeknek biológiai szükségletei vannak [hő, hideg], de vannak mentális szükségletei is. Még nem tudjuk pontosan, hogy ezekre a szükségletekre hány kell. Figyelték azokat a gyermekeket, akik csecsemőkorban különféle gyermekotthonokban voltak. Ezek abban különböztek a többitől, hogy problémáik voltak a normális társadalmi alkalmazás során. A különbségek az első év után nyilvánvalóvá váltak. Az intézet környezetében elszegényedett érzelmi nevelés okozta. Ugyanakkor különbségek jelentek meg azokban a családokban, ahol hidegség, érdektelenség van, ahol nincs szeretet a gyermek iránt. Mindenekelőtt bebizonyosodott, hogy a gyermeknek elegendő ingerre van szüksége kívülről, hogy az agy, mint központi idegrendszer, "ráhangolódhasson" a legmegfelelőbb bevitelre. Vagyis ne hagyja békén a gyereket hosszú órákon át, amikor senki sem válaszol a javaslataira. Születésétől kezdve a gyermek érzelmi kapcsolatot alakít ki az emberekkel, érzelmi biztonságot alakít ki a szeretteivel.

A gyermek életének nyolcadik hónapjában megjelenik az idegenektől való félelem is. Harlow amerikai professzor majom babákkal és anyjukkal kísérletezett.

Az egyedül álló majom félelmétől remegett a ketrecben, amikor az anyát odavezették, azonnal megnyugodott.

Egy másik pillanat, amely valamilyen módon arra kényszerít bennünket, hogy folyamatosan elemezzük a család szerepét, és javítsuk a szülői és házassági nevelést, azok a változások, amelyek az utóbbi időben érintették a családokat.

A házasságok kezdete és a gyermekek születése megelőzi a szakember beindítását [pl. befejezetlen tanulmányok] és gazdasági. A házasság időtartama változik. A jelenlegi helyzetben új kapcsolatok jönnek létre a házastársak között, fiatalabbak, kevesebb a béke és a derű a családokban, hiányzik a tapasztalat. Jelenleg a nagyszülőkkel van probléma. Ezek fiatalabbak, anyagilag segítenek, de kevesebb idő jut az unokák gondozására. Az ifjú házasok természetesnek vették segítségüket, de amikor ez a segítség nincs, a nagyszülők "haszontalanná" válnak számukra. A fiatalok családja régen magas színvonalú volt. Szinte minden szükségeset szüleiktől kaptak, most sokan hiányoznak.

Egy másik tényező, amely arra kényszerít bennünket, hogy mozgósítsuk a házasság és a szülői nevelést, a válások magas aránya, de különösen annak oka és természetesen a gyermekek nevelésére gyakorolt ​​hatása. Köztudott, hogy minden szülőnek szerepe van a gyermeknevelésben. Az egyik szülő hiánya mélyen jelzi a gyermek [főleg a serdülő] személyiségét. Nem akarunk megbántani, de az egyszülős család a szocializáció szempontjából kóros jelenség. Mi a válás oka? A legtöbb válás lényege a házasság előtti időszakra nyúlik vissza.

A szociológiai kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a fiatalok sokkal többet vártak a házasságtól, mint amennyit a házasság hozott. A hibák folytonossága gyermekkorból, otthonról származik. Például. A hűtlenségért folytatott válásnak oka van a gyenge akarattartásra, a házasság előtti szokás hiányára. Egy másik gyakori ok az alkoholizmus. Érdekes módon azok a lányok, akiknek alkoholisták voltak apjuk, könnyebben találkoznak olyan fiúval, aki alkoholt fogyaszt. Egy másik ok a szexuális nézeteltérés. Nem ismerik a problémát, nem tudják elkerülni a hibákat. Ha tudjuk, hogy a gyermekek a házasság első éveiben születnek, és hogy a válási arány már a házasság 3-4 évében van, akkor azt látjuk, hogy nagyszámú egyszülős család van. Ez a tény arról is szól, hogy a házasság és a szülői nevelés méltó helyet kapjon oktatási rendszerünkben. A modern család mély változásokon megy keresztül, amelyek nem a válság megnyilvánulásai, hanem a civilizáció és a kultúra bonyodalmai.

Az oktatás összetettsége:
Jelentős és meglehetősen gyakori hiba volt és az, hogy ennek az oktatásnak az egyes összetevőit kihúzzák, az egyes részeket az egész helyettesíti. A tény azonban az, hogy a fiatal házasságra és szülõsségre való felkészítésének folyamata nem kampány vagy áttörés, hanem egy egész életen át tartó folyamat, amely áthatja a csecsemõkort és gyakran nem ér véget felnõtt korban. Ez a képzés átjárja az oktatás minden elemét a mindennapi életben.

Ha a családban gyermekeket nevelünk, hogy tiszteletben tartsák egymást, a toleranciát, akkor megtanítjuk a gyermeket, hogy tartsa tiszteletben leendő partnere érdekeit. Ha egy fiatalnak szép kapcsolata van az anyjával, ill. nővérének nagyobb a feltételezés, hogy ezt a kapcsolatot áthelyezi a házasságra.

Ha megtanítjuk szeretni, képes lesz szeretetet adni másoknak is. Például. testnevelés, kivéve pl. mentális tulajdonságok, megteremti a szívósság, a fizikai erőnlét feltételeit, ami aztán pl. harmonikus szexuális együttélés is. Úgy gondoljuk, hogy nem szükséges hangsúlyozni az erkölcsi nevelés egészének integratív szerepét. Hiszen pl. szorgalom, figyelmesség, mások iránti tisztelet, rendezettség a nőkben, stb. ezeken az alapokon nyugszik a boldog házasság. A házasság nem csak szexuális élvezet, vagy csak munka, gyermekgondozás, lehetséges a galéria, a színház közös meglátogatása, séta a hegyekbe stb. Az élet ilyen tapasztalatok nélkül monoton, unalmas lenne, a szikra elveszne benne, öröm.

A szépség keresése, a szépség létrehozása az esztétikai nevelés célja. Meglepődünk, hogy a szép szavak, az érzékeny beszéd gyakran elvesznek az egyes családtagok körében. Ezért helyénvaló, hogy olyan kifejezési kultúrát tanítsunk, amely szorosan kapcsolódik ehhez az oktatáshoz.

A házasság és a szülői nevelés olyan folyamat, amelyben minden szocializációs tényező részt vesz, nemcsak a család és az iskola. Jelenleg egyfajta szexuális robbanásnak lehetünk tanúi. Eredetileg azt hittük, hogy a pornográfia visszahúzódik, de egyes magazinok fellendülése nyilvánvaló. A túlexponált, pedagógiai és pszichológiai szempontból átgondolatlan művek szintén megjelennek mozik és tévék képernyőjén. Az egész társadalom minden erőforrással befolyásolja az oktatás ezen összetevőjét. Hatásuk nagy, gyakran kitörölhetetlen.