A krónikus szívhiba kezelése

A krónikus szívelégtelenség (CHD) egy komplex klinikai szindróma, amelyet a szisztolés és a diasztolés funkció fokozatosan súlyosbodó rendellenességei jellemeznek, különösen a bal kamra, amely egymástól függetlenül is befolyásolja a vázizmokat. A maladaptáció jellegzetessége a megnövekedett neurohumorális aktivitás, különösen a szimpatikus, a renin-angiotenzin-rendszer (RAAS), a gyulladásos citokinek (TNF-α, IL-1, IL-6) és a megnövekedett natururetikus peptidek (ANP, BNP, CNP), amelyek közül a BNP megfelel a CHSZ diagnosztikai marker kritériumainak. Az előtérben a CHS összes klinikai jele, dyspnoe, túlzottan felgyorsult fáradtság, általános gyengeség és folyadékretenció nem specifikus. A CHS elsősorban az idősebb embereket érinti, jelentős számú társbetegséggel társítva, ami azt jelenti, hogy a CHS mint elszigetelt szívbetegség gyakorlatilag nem létezik. A társbetegségek módosítják a CHSZ szimptomatológiáját, klinikai lefolyását és terápiás megközelítését. A társbetegségek egyidejű kezelése nélkül azonban a CHS kezelése önmagában nem lehet sikeres. Végül nem meglepő, hogy a kennel jelentős része ismeretlen módon zajlik, így megfelel a jól ismert gleccserjelenség kritériumainak.

kezelése

KONGESZTÍV SZÍVZAVAR KEZELÉS

A pangásos szívelégtelenség (CHF) egy komplex klinikai szindróma, amelyet a kóros szisztolés és diasztolés funkció fokozatos romlása jellemez, főleg a szív bal kamrájában, és a csontváz izmait is érinti. A maladaptáció miatt tipikus neurohumorális aktivitás van, elsősorban sympaticus, renin-angiotenzin rendszer (RAAS), citokinek (TNF-á, IL-1, IL-6), valamint a megnövekedett natriuretikus peptidek (ANP, BNP, CNP), ahol a BNP megfelel a CHF diagnosztikai markerének kritériumainak. A CHF összes klinikai jele, beleértve a dyspnoét, a nem megfelelő mértékben megnövekedett fáradtságot, általános gyengeséget és folyadékretenciót, nem specifikus. A CHF főként idős embereket érint, sok társbetegséggel - a CHF mint elszigetelt szívbetegség gyakorlatilag nem létezik. A társbetegségek módosítják a CHF tüneteit, klinikai lefolyását és terápiás folyamatát. A CHF kezelése nem lehet sikeres a társbetegségek szinkronizált kezelése nélkül. Nem meglepő, hogy a CHF lefolyásának nagy része nem látható, és megfelel egy jéghegy-jelenség kritériumainak.