A diszlexia és a diszgráfia olyan rendellenességek, amelyek mind a speciális tanulási zavarok kategóriájába tartoznak. A diszlexia elsősorban az olvasási problémákról szól, míg a diszgráfia az írási problémákról, de az emberek gyakran tévednek velük. Milyen különbségek vannak közöttük?
Első pillantásra nagyon hasonlónak tűnhetnek, ezért sok ember összezavarodik, és ezeket a kifejezéseket összekeverik egymással. Sok esetben még egyszerre is előfordulnak. Bár tüneteik hasonlóak, vannak olyanok is, amelyek egy rendellenességre jellemzőek, és jó, ha meg tudjuk különböztetni őket. Az alábbiakban mindkét rendellenesség rövid leírását találja, ahol az említett különbségek láthatók.
Egy átlátszó táblázatban is láthatja a különbségeket - A diszlexia és a diszgráfia közötti különbség
Mit jelent a kifejezés?
Diszlexia
Ez olvasási nehézség. A problémás olvasás befolyásolhatja az írást, különösen a helyesírást, de a folyékony beszédet is. A gyermekek számára nehéz elkülöníteni a hangokat, összehangolni egy hangot egy adott betűvel, vagy akár kombinálni a hangokat szavakkal.
Diszgráfia
Ez az írás problémája, akár fizikai, akár tartalmi formában. A gyermeknek nehézségei vannak az írásban, az ötletek kifejezése írásban, de általában a gondolataik kifejezése és rendszerezése is.
A diszlexia és a diszgráfia tünetei
Diszlexia
- Nehézség egyes szavak kiejtésével.
- Problémák a szavak emlékezésével.
- Hajlam a hangos olvasás elkerülésére.
- A helyesírás és a nyelvtan hiányosságai.
- Gyakori a félreértés, amit a gyermek éppen olvasott.
- Nehézség a betűk sorrendjének ismeretében.
- Egy adott sorrendben érkező utasítások követésével kapcsolatos problémák.
- Beszéd közben a gondolatok elrendezésével is nehézségek adódnak.
Diszgráfia
- Helytelen és olvashatatlan kézírás olvashatatlan.
- Lassú és igényes írás.
- Nyomtatott és írott levelek keverése.
- A helyesírás és a nyelvtan hiányosságai.
- Helytelen írásjelek.
- Probléma az információk rendszerezésében írás közben.
A rendellenesség lehetséges társadalmi és érzelmi hatása
Diszlexia
Olvasási nehézségeik miatt a gyerekek úgy érezhetik, hogy nem elég jók, bölcsek, esetlenek. Társadalmi kapcsolatuk hiánya, amelyet általában elkerülnek, általában azzal jár, hogy nehezen tudnak ötleteket kifejezni, szarkazmust használnak, amelyet általában nem értenek, vagy folyékony beszélgetést. Ezek a gyerekek általában csendesek és háttérbe szorulnak, mintha hangosan mutatnák be magukat, mert a hasonló megnyilvánulások stresszt okoznak számukra.
Diszgráfia
Mivel a legtöbb (ha nem az összes) gyermek írott műve nagyon hibás, rendezetlen, olvashatatlan stb., Ezeket a gyerekeket gyakran kevésbé intelligensnek, lustának vagy hanyagnak nevezik. A zavartság és a frusztráció azok az érzelmek, amelyeket a gyerekek általában átélnek az iskolában, amikor hasonló megjegyzésekkel találkoznak. Ez hatással lehet általános személyiségükre, elveszíthetik a bátorságot új dolgok kipróbálására, megalapozhatják az életüket, és összességében alacsonyabb az önértékelésük.