Archívum F.J. - a Szent Kórház Neurológiai Osztályának vezetője Michal Pozsonyban Forrás: magánarchívum

epilepsziás

VÖRÖS: A migrén a társadalomban rosszul elfogadott betegség. Gondolod, hogy a laikusok számára létezik egyfajta megvilágosodás, amelynek köszönhetően ez megváltozhat?

FJ: A migrén egy fájdalmas neurológiai betegség, amely az élet minden területét érinti. Szó szerint üldözi az embereket a munkahelyen és a szabadidőben. Sajnos nemcsak Szlovákiában ezt a betegséget a társadalom még mindig nem fogadja el, és jelentősen enyhíti. A migrén azonban olyan betegség, amely időben fontos felismerni egy gyakori fejfájásból és kezelni, mint más neurológiai betegségeket.

Ennek a súlyos betegségnek a tudatában még soha nem volt túl hangsúlyos, de az utóbbi időben számos, a nagy- és szakmai közönségnek szánt, átfogó cikkben találkoztam a migrénről szóló magazinokban és újságokban. A megvilágosodásnak Szlovákiában különféle formái vannak, és az egyik betegszervezés A migrén betegség. Ez a szervezet nagyon aktív, és általános és középiskolákban oktat a migrénről.

Rendkívül fontos a migrénről, mint súlyos neurológiai betegségről beszélni, nemcsak az általános, hanem a szakmai közvélemény szintjén is.

PIROS: A migrén kiváltó tényezői különféle tényezők lehetnek: hormonális változások, időjárás, étel. Ritkább okokkal találkozott az orvosi kezelés során?

FJ: A migrén leggyakoribb kiváltó oka ebben a súlyos betegségben szenvedőknél 70 százalékos stressz. Az első, migrénes betegnek címzett kérdésem tehát a stresszről és a stressztényezőről szól. Gyakorlatom során megismertem néhány beteget, akiknek kimondták a fizikai aktivitás, beleértve stb. szexuális tevékenység, migrént okozott. Ami mindenképpen egy kevésbé gyakori migrén kiváltó tényező.

Olvassa el még:

PIROS: A migrént néha megelőzi az úgynevezett aura. Ezzel a beteg fényvillanásokat érez a szeme előtt, fényes foltokat, hullámokat vagy különféle formákat lát. Hogyan magyarázható meg ez a jelenség?

FJ: Migrén aura fokális neurológiai tünetek (vazokonstrikció) jellemzik, amelyek megelőzik vagy kísérik a fejfájást. Általában kevesebb, mint 60 percet vesz igénybe. A leggyakoribb típus igazságos vizuális aura (szikrák, villanások, látómező kiesés). Egyéb gyakori neurológiai tünetek paresztézia - bizsergés a végtagokban, hipoesztézia - a test érzékenységének csökkentése az összes szomatoszenzitív modalitással, helyzet- és mozgászavarral szemben. Ritkábbak motoros rendellenességek és beszédzavarok.

Néhány perc és egy óra is eltelhet az aura végétől a fejfájás megjelenéséig. Így az aura jelenléte jelzi, hogy migrén jön.

VÖRÖS: Neurológusként gyakran találkozik olyan betegekkel, akik prioritással fordulnak hozzád a migrén miatt? Vagy inkább észreveszik annak mellékhatásait, és lebecsülik magát a betegséget?

FJ: Természetesen ritka, de olyan betegekkel is találkozom, akiket migréngyanús háziorvos küld. Leggyakrabban azonban olyan betegekkel érintkezem, akik fejfájásra panaszkodnak. A migréntől eltérő neurológiai betegséggel társítják. Az ilyen betegek elsősorban azt kérik tőlünk, hogy adjunk nekik kizárt vagy megerősített más neurológiai betegségeket, és csak akkor hiszik el, hogy migrénük van. Néha nagyon nehéz egyértelműen diagnosztizálni a beteg migrénjét egy munkamenet során.

VÖRÖS: Milyen egyéb betegségeket szoktak összekeverni az emberek a migrénnel a szokásos fejfájás mellett?

FJ: Az a beteg, aki először látótér-vesztéssel és az egyik testrész részleges bénulásával járó aurát tapasztal, megijed, és azonnal arra gondol, hogy stroke vagy rák. A migrén összetéveszthető epilepszia, vagy iszkémiás stroke.

Néha olyan betegséggel, amelyet az agy artériáinak átmeneti szűkülete jellemez, súlyos fejfájásokkal és a központi idegrendszer különféle egyéb rendellenességeivel együtt. Össze is keverhető vele feszültség fejfájás, vagy erős fejfájás. Tehát valóban van elég diagnózis, amelyet ki kell zárnunk, mielőtt diagnosztizálnánk a migrént.

VÖRÖS: Van-e néhány jelenlegi száma a migrénben szenvedő betegekről Szlovákiában az elmúlt években?

FJ: A legfrissebb felmérés ezt mutatja Szlovákiában mintegy félmillió ember szenved ebben a betegségben. Ami valóban nagy szám, és szükséges, hogy erre a betegségre kellő figyelmet fordítsanak. Riasztó azonban, hogy a migrénes betegek csak nagyon kis százalékát figyelik a szlovákiai szakorvosok.

RED: Mondhatjuk-e, hogy az emberek egy bizonyos korosztálya hajlamosabb a migrénre? Vagy az életkor itt nem játszik szerepet?

FJ: A migrént a környezeti és genetikai tényezők kombinációja okozza. Tehát bármely életkorban megkezdődhet, bár az első roham gyakran serdülőkorban következik be. A pubertáskor több fiút érint, mint lányt, és felnőttkorban az ellenkezője. 25 éves kor után a férfiaknál jelentősen csökken a migrén előfordulása. A nőknél a migrén háromszor gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, a csúcs 40 év körüli, és fokozatosan enyhébb, alacsonyabb intenzitással.

VÖRÖS: És mi van a férfiakkal és a nőkkel? A statisztikák szerint melyik nem gyakrabban társul ehhez a betegséghez?

FJ: Mint mondtam, a migrén az nőknél gyakoribb, mint férfiaknál. A migrén megközelítőleg 70 százalékának családtörténete van, és a migrén előfordulása gyakoribb az anyáknál, mint az apáknál. A csökkent ösztrogénszint jelentős szerepet játszik a nőknél, ami látszólag a migrén fokozott előfordulásának oka.

Terhesség általában csökkenti a migrénre való hajlamot. Ami mindenképpen szép hír a jövő anyák számára.

PIROS: A migrén nem csak fejfájás. Ez egy olyan betegség, amely neurológiai vizsgálatok sorozatát igényli. Részletesebben elmagyarázhatná őket nekünk?

FJ: Nincs olyan objektív teszt, amely egyértelműen megerősítené a migrént. A diagnózis felállításakor használjuk kérdőívek a fejfájási rohamok gyakoriságának és intenzitásának, a migrén időtartamának, az aura jelenlétének és a migrénhez kapcsolódó egyéb tüneteknek a meghatározása. A pontos kórtörténet fontos annak megállapításához, hogy mikor és milyen körülmények között fordul elő migrénes roham.

Fontos kizárni más neurológiai betegségeket, és ebben egy agyi teszt segít bennünket számítógépes tomográfia (CT), valamint az agyi aktivitás vizsgálata elektroencefalográfia (EEG). Ha az intracranialis artériák érintettségére gyanakszunk, akkor jó ezt is megtenni ultrahangvizsgálat (USG), amellyel meghatározzuk a vér áramlásának paramétereit a nyak vagy az agy erekben. Vizsgálat mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segít kizárni a súlyos agykárosodást. Ezért fontos kizárni az agyi vérzést, a daganatok jelenlétét vagy az agyhártyagyulladás gyanúját, mely esetben ágyéki szúrást is javasolhatunk.

RED: Mit tanácsolna szakértőként azoknak a betegeknek, akik már migrénben szenvednek, hogy javítsák vagy ne rontsák állapotukat?

FJ: Rendszeresen látogasson el egy speciális neurológiai klinikára, és kövesse az orvos utasításait.

Olvassa el ezt az interjút is: