A munkáltató rendelkezésére áll a Munka Törvénykönyve által meghatározott heti munkaidő, amely szükség esetén egyedi hetekre és hónapokra ütemezi azt úgy, hogy a megbeszélt referencia-időszakban a megállapított heti munkaidő terjedelme átlagosan betartásra kerüljön.
Azon munkanapok száma, amelyeken a munkavállaló köteles dolgozni az adott héten, hónapban és végül az adott naptári évben, attól függ, hogy a munkáltató hogyan ütemezi a munkaidőt.
A munkaidő kezdetét és végét, valamint a munka változásának ütemtervét a munkáltató határozza meg a munkavállalók képviselőivel egyetértésben, és erről írásban értesítést kell küldeni a munkavállaló számára hozzáférhető munkáltatói helyen (Munka törvénykönyve 90. § (4) bekezdés) . A munkáltató köteles legalább egy héttel előre és legalább egy hétig érvényesen értesíteni a munkavállalót a munkaidő beosztásáról (90. §, 9. § - Munka törvénykönyve). A munkáltató a munkavállalók képviselőivel egyetértésben meghatározhatja a munka vége után a személyes takarításhoz szükséges időt, amelyet bele kell foglalni a munkavállaló munkaidejébe (90. § (10) bekezdés - Munka Törvénykönyve).
A munkáltató nem ütemezheti úgy a munkaidőt, hogy a munkavállaló két egymást követő héten át éjszakai műszakban dolgozzon, kivéve, ha a munka jellege vagy az üzemi körülmények nem teszik lehetővé a munkaidő eltérő ütemezését (Munka törvénykönyve 90. § (8) bekezdés).
Ha a munkáltató működése lehetővé teszi, akkor a munkáltató köteles engedélyezni a munkavállalót, hogy kérésére egészségügyi okokból vagy más súlyos okok miatt a megadott heti munkaidőt módosítsa, vagy hogy a munkaszerződésben azonos feltételekkel állapodjon meg vele ( Munka törvénykönyve 90. bek.
A munkaidő egyenletes elosztása
A munkaidő egyenletes eloszlásáról akkor beszélünk, ha a munkaidő különbsége az egyes hetek között kevesebb, mint 3 óra, és az egyes napokon a munkaidő nem haladja meg a 9 órát.
Az átlagos heti munkaidő egy bizonyos időszakban - általában 4 hét - nem haladhatja meg a megállapított heti munkaidőt.
A munkaidő egyenletes eloszlása esetén a heti munkaidő alapvetően heti öt munkanapra oszlik (86. § - Munka törvénykönyve).
A munkaidő egyenetlen eloszlása
Ha a munka jellege vagy működési körülményei nem teszik lehetővé a munkaidő egyenletes elosztását az egyes hetek alatt, a munkáltató a munkavállalók képviselőivel egyetértésben vagy a munkavállalóval egyetértésben egyenetlenül oszthatja el a munkaidőt a hetek.
Az átlagos heti munkaidő négy hónapot meg nem haladó ideig nem haladhatja meg a megállapított heti munkaidőt. Azoknál a tevékenységeknél, ahol az év folyamán más igény van a munkára (idénymunka - a mezőgazdaságban, az építőiparban, ahol a munka az időjárási viszonyoktól függ) meg lehet állapodni a munkavállalók képviselőivel vagy egy alkalmazottal (ha nincs a munkavállalók képviselői a szervezetben) a munkaidő egyenlőtlen elosztása akár 4 hónapnál hosszabb időtartamra, legfeljebb 12 hónapra, míg az átlagos heti munkaidő ebben az időszakban nem haladhatja meg a megállapított heti munkaidőt.
Egyenlőtlenül elosztott munkaidőről beszélünk, ha az egyes hetek közötti munkaidő-különbség meghaladja a 3 órát, és az egyes napokon a munkaidő meghaladja a 9 órát. A 24 órás munkaidő nem haladhatja meg a 12 órát (87. § - Munka törvénykönyve).
Kinek oszthatja el egyenlőtlenül a munkaidőt csak vele egyetértésben:
- fogyatékkal élő munkavállalók
- terhes nő
- nő vagy férfi, aki tartósan 3 év alatti gyermeket gondoz
- egyedülálló alkalmazott, aki tartósan gondozza a 15 év alatti gyermeket