görög katolikus egyházban

A szlovákiai görögkatolikus egyházban a nagyböjt, azaz a negyvenes évek már két nappal korábban kezdődnek, mint a római katolikusok.

Pozsony, március 3. (TASR) - A szlovákiai görögkatolikus egyházban a nagyböjt, azaz a negyvenes évek már két nappal korábban kezdődnek, mint a római katolikusok. Ez egy negyven napos, húsvétra fókuszált időszak, amelyet a görög katolikus egyházban húsvétnak hívnak. A nagyböjti liturgia felkészül a katekumenek paschális misztériumának megünneplésére, azaz meghirdetik a keresztségre való várakozást, míg a liturgiában külön imákat tartanak értük, valamint a hívőkért, emlékeztetve őket a megkeresztelésre, és bátorításra ösztönözve őket. .

A szlovákiai görögkatolikus egyház nagyböjti fegyelme szerint (amelyet a Hierarchák Tanácsa hagyott jóvá) a Nagyhét negyven és péntek (nagypénteki) első napja szigorú vagy szigorú böjt, azaz. tartózkodik a hústól, a tejtől és az éheztetett tojástól - ezért naponta egyszer szabad a szélig enni, és legfeljebb kétszer lehet egy kis harapnivalót. A húszas évek során szerdán és pénteken fenntartják a hús visszatartását, hús nélküli ételeket fogyasztanak.

A nagyböjt idején az oltárokat nem díszítik virágok. A liturgikus ruhák és oltárterítők sötétvörös liturgikus színét az egész negyvenes években használják.

Liturgikus szövegek A negyvenes évek imádságosak és bűnbánók. A fizikai és lelki böjt lényegére összpontosítanak, mint az emberi alázat, az ima, az irgalom szellemének kifejeződésére. A lelki böjt a szenvedélyes gondolatok, érzések és egyéb sértések eltávolításából áll.

A negyvenes évek története az apostolok idejére nyúlik vissza. Már az első keresztény közösségek megemlékeztek Krisztus szenvedéséről és haláláról a zsidó húsvét napján, és ezen a napon böjtöltek. Történelmi források szerint ez az ún némelyik egy nap, másik két nap vagy tovább, a paszális böjtöt követte. A 2. és 3. században a böjt fokozatosan a húsvét előtti időszakra, az ún pasztoráció előtti böjt és hosszan tartó. A 4. század óta már egyértelmű bizonyíték van a 40 napos áldozatot megelőző böjtre (Nizzai Tanács).

Az ősi hagyomány szerint a keleti egyház szombatját és vasárnapját nem tekintik böjti napnak. A 40-es szám elérése érdekében a böjtöt hat hétről hétre meghosszabbították. A nyugati (latin) egyháznak hathetes nagyböjt volt az ideje, mivel a szombat is nagyböjt napjának számít. Nyugaton is csak 36 napig volt nagy böjtje. A teljes 40 napos nagyböjt elérése érdekében a nyugati egyház a 7. században további négy nappal egészítette ki a nagyböjt kezdetét, és nagyböjti időszakát hamvazószerdával kezdte, a keleti két nappal korábban.