Amikor a világ kinyílik a COVID-19 járvány után, a társadalomban, a gazdaságban és a munkahelyen sok minden nem lesz olyan, amire emlékezünk. A járvány okozta otthoni tömeges munka hatalmas kényszerkísérlete valószínűleg hosszabb ideig tart, mint azt sokan gondolták.

soha

Különösen a technológiai vállalatok nagyon komolyan veszik ezt a koncepciót. Például a Facebook nemrégiben közölte az alkalmazottakkal, hogy az év hátralévő részében otthon dolgozhatnak. A vezető pénzügyi vállalatok Gartner-felmérése szerint a szervezetek akár 74 százaléka tervezi állandó alkalmazottainak otthoni munkavégzését. A Global Workplace Analytics becslése szerint a világjárvány végeztével a munkaerő 30 százaléka otthon legalább hetente többször dolgozik.

Ha ez a váltás megtörténik, akkor a technológiának sokkal fontosabb szerepe lesz, mint korábban. A Zoom videokonferencia eszköznek vagy a Slack chat szoftvernek a pandémiát követően a mindennapi élet részévé kell válnia. Az egyik mellékjegyzet: Az a tény, hogy a pandémiában megnézhettük a kollégák nappaliját, láthattuk gyermekeiket és háziállataikat, nagyobb empátiát és nyugodtabb légkört eredményezhet a munkahelyen.

Az otthoni munkavégzés tapasztalatai szintén jobb egyensúlyt teremthetnek a munka és a magánélet között, valamint rugalmasabb munkaidőt eredményezhetnek, megfordítva a nagy és drága munkahelyekre költözés hosszú távú trendjét.

Olyan szoftverek, mint a videokonferencia és a csevegőalkalmazások, pl. Zoom, Slack, Microsoft Teams, Google Meet. Ezek az alkalmazások elősegítették az alkalmazottak együttműködését, amikor nem tudtak eljutni az irodába. A gyors bevezetés miatt valószínű, hogy az emberek még a munkahelyre való visszatérés után is új módon fogják használni ezt a szoftvert.

Noha egyesek már korábban is ismerték ezeket az alkalmazásokat, sokuknak meg kellett tanulnia használni és tájékozódni számos videotalálkozón, digitális beszélgetésen és levelezésen. És miután ezt megtanulták, használni akarják őket, amikor visszatérnek az irodába. Végül is az olyan termelékenységi eszközök, mint a Slack és a Microsoft Teams, hatékonyabb módot kínálhatnak az interakcióra. Központosítják a kommunikációt, és minden alkalmazott számára megkönnyítik az erőforrásokhoz, például dokumentumokhoz és táblázatokhoz való hozzáférést. Ezen felül lehetővé teszik a már lezajlott vitákhoz való visszatérést.

E szolgáltatások felhasználásának drámai növekedése számos hiányosságot is feltárt, nevezetesen a magánélet és a biztonság védelmét illetően, amelyek közül néhányat már megoldottak. Az alkalmazottaknak és főnökeiknek azonban eltart egy ideig, amíg alkalmazkodnak az új munkamódszerekhez.

Az otthoni munkavégzésre való átállás felkeltette néhány vállalat érdeklődését az alkalmazottak nyomon követésének technikája iránt. A munkaadók olyan szoftvereket használnak, mint az Aware, az ActivTrak, a Time Doctor vagy a Teramind a termelékenység ellenőrzésére, attól tartva, hogy az érzékeny információk kiszivároghatnak vagy a munkaidő pazarolható. Ez gyakoribb azoknál a szervezeteknél, amelyeknek nincs sok tapasztalatuk az otthoni munkavégzésről. Ez a fajta felügyelet szintén befolyásolhatja a helyzetet, és az alkalmazottak rosszul érzik magukat, ezért a vezetésnek foglalkoznia kell ezzel.

Mivel a világjárvány idején elhagytuk az irodákat, és jobban kezdtünk a technológiára hagyatkozni, a munkarend is megváltozott, nem mindig jobb irányba. Egyesek számára a váratlan negatív eredmény az online találkozók számának növekedése volt - írja a Time is Ltd. februártól áprilisig a duplájára. A résztvevők száma szintén 18% -kal nőtt. Szerencsére átlagos hosszuk 10 perccel csökkent. Bár az adatok a világ csak egy régiójából származnak, vannak bizonyítékok arra, hogy az értekezletek kultúrája másutt változik.

Nehéz megmondani, hogy ez jó dolog-e. A találkozókról ismert, hogy aláássák a termelékenységet, de a koronavírus esetében a helyzet kissé bonyolultabb. Több otthon dolgozó ember spontánabb interakciókat is jelent - kávé vagy ebéd közben beszélgetnek a kollégákkal. Ezért jó elkészíteni a tervezett ülések ütemtervét. Ha az értekezleteket rögtönzés helyett tervezzük, akkor az emberek eredményesebbek lehetnek. Másrészt az intenzívebb kommunikáció jobban összehangolt szervezetekhez is vezet. Az interakciók segítenek leküzdeni az elszigeteltség érzését is.

Ami a videohívások számának növekedését és a videotagok lavináit illeti, ez valószínűleg csak átmeneti jelenség, mert a járvány megakadályozza, hogy valóban találkozhassunk emberekkel. Ami azonban még később sem normalizálódhat, az a munkanapunk meghosszabbítása. Az alkalmazottak korábban bejelentkeznek a munkaalkalmazásokba, és később este válaszolnak a kérdésekre és a kérésekre.

A csapatok globális használatáról szóló Microsoft-tanulmány megállapította, hogy az átlagos időtartam a csapatok első és utolsó használata között több mint egy órával nőtt március elejétől végéig. Természetesen a hosszabb munkanapok nem azt jelentik, hogy az emberek többet dolgoznának. A munkanap hosszabb szünetekkel van felosztva, mert az embereknek emlékezniük kell a dolgokra és vigyázniuk kell a gyerekekre.

Ha a munka nagy részét online végezzük, akkor a munkaeszközeinknél töltött idő is nő. A RescueTime szerint az asztali számítógépekre és a laptopokra fordított teljes idő március közepén 12 százalékkal nőtt - minden nap hét órára. Kína és Olaszország adatai alapján feltételezhető, hogy ez a tartomány a jövőben nem csökken.

Másrészt a koronavírus javíthat bennünket az együttműködésen, emberivé tehet, lehetővé teheti számunkra, hogy mélyebb és szórakoztatóbb kapcsolatokat kössünk olyan módon, amelyet soha nem találnánk az irodában. Ezek a mélyebb kapcsolatok, rugalmasabb munkamódszerekkel kombinálva lehetővé teszik az úgynevezett "agilis munkát". Ez az új munkamódszer kevésbé hierarchikus, együttműködőbb, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy munkájukat jobban végezzék.

Fontos felismerni, hogy mindezek a változások és azok előnyei elsősorban a tudásmunkások, azaz képzettebb és fizetettebb emberek számára lesznek elérhetőek. Így valószínűleg súlyosbítják a meglévő gazdasági és egyéb különbségeket, mivel az alacsony jövedelmű ágazatokban, például a kiskereskedelemben, az élelmiszeriparban és a raktározásban dolgozóknak is szembe kell nézniük a járvány következményeivel. Egyesek azonban úgy vélik, hogy a munkaerő bármilyen átalakulása pozitív eredményeket hozhat.

A munkaadók számára ez a tehetségek szélesebb köréhez való hozzáférést jelentheti. Az alkalmazottak számára viszont a fokozott rugalmasság jobb munka és magánélet egyensúlyát jelenti.