A nyálmirigy daganatai kellemetlen betegség, amelyet számos kellemetlen szövődmény kísér. Az emberi száj közelsége és fő funkciója miatt jelentősen rontják az érintett kényelmét. A leggyakoribb megnyilvánulások a kellemetlen fájdalom, a szájszárazság vagy éppen ellenkezőleg, a felesleges nyál.
A nyálmirigyek daganata
A daganat olyan állapot, amelyben a testünk sejtje vagy sejtcsoportja kezd kontrollálatlanul osztódni és növekedni. A sejtek száma rendellenesen növekszik, és nincs természetes halál. Ez az úgynevezett új egységek megjelenéséhez vezet. daganatok vagy daganatok. A daganatokat leggyakrabban rosszindulatú és nem rosszindulatúakra osztjuk. A jóindulatú daganatok nem veszélyeztetik az áldozat életét, mert nem nőnek be a környező szövetekbe, és nem hoznak létre másodlagos tumor gócokat, ún. áttétek és általában jól kezelhetők. Éppen ellenkezőleg, a rosszindulatú (rosszindulatú) daganatok agresszív módon viselkednek, és gyakran behatolnak a környező szövetekbe. A legrosszabb, hogy beteg sejteket juttatnak a testbe, amelyek metasztatikus lerakódást képeznek.
A nyálmirigyek rosszindulatú daganatai
A nyálmirigy daganatai 25% -ban rosszindulatúak, többségük carcinoma. A nyálmirigy-rákot néha megelőzi a Sjögren-szindróma, amely betegség során a nyál és a könnymirigy szövetének gyulladása és elvesztése következik be. A mai napig nem azonosították a tumor növekedésének minden okát. A sejtek viselkedésében bekövetkező változások ismert tényezői például a különböző vegyszerek, a dohányzás, az alkohol (különösen kemény), az egészségtelen életmód, a nyálmirigyek krónikus gyulladása és mások. A Hirosima és Nagasaki elleni atomi támadásokat követően az érintett területeken nőtt a mirigyes daganatok előfordulása. Úgy gondolják, hogy a túlzott sugárterhelés a mirigy sejtjeinek tumor átalakulását okozhatja, mivel érzékenyebbek ezekre a sugarakra, mint az emberi test más sejtjei. A veleszületett állapotok szintén fontos szerepet játszanak a rákban.
A nyálmirigy daganatának előfordulása
A nyálmirigyeket viszonylag gyakran befolyásolja a tumoros folyamat, de 75% -uk jóindulatú. A nyálmirigy rákot főleg felnőtteknél diagnosztizálják. A malignus folyamat leginkább a klimatikus, parotid és submandibularis nyálmirigyeket érinti.
A nyálmirigy-rák megnyilvánulásai
Az éghajlati nyálmirigyek daganataiban a beteg egy kis félgömb alakú ívet érez, amely általában középen kívül helyezkedik el, amikor a nyelv áthalad az éghajlaton. Ha a beteg teljes felső helyreállítást visel, akkor az ívelés miatt zuhanni kezd. A submandibularis és a parotid nyálmirigy daganata szilárd formációként nyilvánul meg, amely fájhat. A rák növekedése a nyálmirigyekben gyors. A nyálmirigy-karcinóma szövődményei közé tartozik a felszínük fekélyesedése, a tumor fertőzése vagy az arcideg perifériás bénulása. A gyermekbénulás következtében az áldozatnak nehézségei vannak a beszédben, ajkai nem záródnak el, amikor ételt fogyaszt, és arca általában érezhetően aszimmetrikus. Ritkábban a szomszédos csont a rák miatt lebomlik.
A nyálmirigyek rosszindulatú daganatok diagnosztizálása
Ha gyanús nyálmirigy-daganattal fordul orvoshoz, akkor speciális vizsgálatra küldi. A legszélesebb körben alkalmazott diagnosztikai módszer a szialográfia, amely röntgenvizsgálat, amelynek során a nyálmirigyeket kontrasztanyaggal impregnálják. Gyakran alkalmaznak ultrahangot is, amellyel az orvos képes megmondani, hogy egyáltalán daganat-e, vagy a duzzanatot ciszta okozza-e. A nyálmirigy daganatának gyanítására használt egyéb módszerek közé tartozik a számítógépes tomográfia és a mágneses rezonancia képalkotás. A diagnosztikus kimetszést, amely a szövet egy részének kimetszése a szövettani vizsgálathoz, nyálmirigy rák esetén nem alkalmazzák, mert fennáll annak a veszélye, hogy a daganatsejtek átterjednek a környezetre. Képletesen szólva képzelje el a daganatot, mint egy zsák magot. A diagnosztikai kimetszés során a magok kijöhettek a zsákból, és újabb daganatként csírázhattak. A tumorsejtek szövettani vizsgálatát közvetlenül a nyálmirigy daganatos műtétje során végezzük. A nyálmirigy-karcinómák áttétet adnak a nyirokcsomókba, és egyes daganattípusok átterjednek a csontokra és a tüdőkre is. Megtörténhet, hogy az áttétek a tumor első klinikai megnyilvánulása.
A nyálmirigy rákjának kezelése
A nyálmirigy daganatok kezelési eljárásai a daganat méretétől és a daganatsejtek tulajdonságaitól függően változnak. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a karcinómák hajlamosak a környező szövetekbe nőni, nagyobb radikális sebészeti beavatkozásokat kell választani, és a daganatot a szomszédos szövetekkel meg kell műteni. A fültő nyálkarcinómában kevésbé agresszív és apró daganatok esetén a teljes nyálmirigy eltávolításra kerül, de a benne elágazó arcideg megmarad. Ha a rosszindulatú daganat túl nagy, akkor radikálisabb eljárást kell választani, amely nem kíméli az arcideget. Ezután az arcideg rekonstruálható a borjú vagy a fülideg graftjával. Az éghajlati nyálmirigyek karcinómáit szintén csontalappal kell operálni, amely itt zord éghajlatot képez. Az orr- és szájüreg közötti létrejövő nyílást műanyag vagy úgynevezett obturációs protézissel zárják le. Az áttétek által érintett nyirokcsomókat meg kell műteni. A nyálmirigy-karcinómák nem reagálnak jól a sugárzásra és a kemoterápiára, ezért ezeket a kezelési módszereket jobban kiegészítik.