szív- érrendszeri

A szív- és érrendszeri betegségek (CVD) felelősek az összes halálozás majdnem feléért Európában és Szlovákiában. Ezek a fogyatékosság és az életminőség romlásának fő okai. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a vérnyomás, az elhízás, a koleszterin és a dohányzás enyhe csökkenése több mint felével csökkentené a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulását.

A szív- és érrendszeri betegségek leggyakoribb kockázati tényezői a dohányzás, a stressz, a túlsúly, a zsíranyagcsere zavarai, az inzulinrezisztencia, a kezeletlen magas vérnyomás, a fizikai inaktivitás és az ösztrogénhiány nőknél. A női hormonok azok, amelyek termékeny életük során megvédik a nőket a szív- és érrendszeri betegségektől. 55 éves korára a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő férfiak halálozása négyszer nagyobb, mint a nők halálozási aránya. A menopauza kezdete ezt az arányt 1: 1-re változtatja. A nőknél a kockázati életkor> 65 év (ESH/ESC 2003).

A WHO hét fő kockázati tényezőt nevezett meg:

  1. magas vérnyomás,
  2. dohányzó,
  3. a vér teljes koleszterinszintjének emelkedése,
  4. túlsúly/elhízás,
  5. elégtelen fizikai aktivitás,
  6. elégtelen gyümölcs- és zöldségfogyasztás,
  7. túlzott alkoholfogyasztás.

Az arterioszklerotikus CVD megelőzésében kulcsszerepet játszik a folyamatos ellátás, a betegek csoportosítása a kardiovaszkuláris kockázat mértéke szerint - SCORE táblák - Szisztematikus koszorúér-kockázatértékelés (táblázatok a halálos kardiovaszkuláris betegségek tízéves kockázatáról). A táblázatok célja a Szlovák Köztársaságban hosszú ideig és más EU-országokban élő egyének kardiovaszkuláris kockázatának meghatározása. (A SCORE táblákkal és azok értelmezésével kapcsolatos további információkért lásd: Értelmes megelőzés a 76. oldalon). A kardiovaszkuláris kockázat (CVD) meghatározásához a következő kockázati tényezőket használják: nem, életkor, dohányos/nemdohányzó állapot, szisztolés vérnyomás és összkoleszterin. A számítás elvégezhető a rendszer elektronikus változatával is: http://www.heartscore.org/.

Ennek azonban a legnagyobb hatása van a CVD előfordulására életstílus, t. j. módosítható kockázati tényezők előfordulása. Nagy epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a CHD három leggyakoribb és legfontosabb kockázati tényezője a három fő és legfontosabb tényező - artériás magas vérnyomás, diszlipidémia és dohányzás.

A szív- és érrendszeri betegségek csökkenthetők a korai diagnózis, a megfelelő betegségkezelés, a rehabilitáció és a megelőzés révén, beleértve a részletes életmód-konzultációkat.

Az érelmeszesedés folyamata nagyon fiatalon kezdődik. Megelőzését a lehető leghamarabb el kell kezdeni. Minél fiatalabb az azonosítandó rizikófaktor, annál intenzívebbnek kell lennie a terápiás és megelőző eljárásoknak. Ha időben nagyobb kockázatot észlelnek, az intenzív életmód-módosítás késleltetheti vagy megakadályozhatja a CVD-t későbbi életkorban.

Alacsony kardiovaszkuláris kockázatú egyének (