Szlovák nyelv »Nyelvtan
A nyelv szintaktikai szintje
1. Mondat tagok
A fő
TANTÁRGY
Többnyire cselekvési tényező, tulajdon hordozója. Megkérdezzük, ki mit.
ÉRINTETT TÁRGY: mondatban fejezi ki a szó. Apa olvas. (Ki olvas? Apa.) Felnőttek léphetnek be. Nincs itt senki. A mieink nyertek. Az első mindent elvisz. A dohányzás itt megengedett. A folyosón hangos durranás hallatszott.
NEM NYOMTATOTT TÁRGY: nem egy mondatban fejezi ki egy szó (zárójelben adjuk hozzá), a szövegkörnyezetből, az ige (she) alakjából egyértelmű. Tegnap egyáltalán nem dolgozott. (Ki nem dolgozott? Ő.) (mi) Nem megyünk veled. (Ki nem megy? Mi.). (te) Segíts nekik!
TÖBB TÁRGY: A nők és a gyerekek élveznek elsőbbséget. Nemcsak a fiúk, hanem a lányok is fociztak. Te vagy ők tették. Sem a lövészek, sem a kajakosok nem lepődtek meg.
ÍTÉLET
Egy tevékenységet, állapotot, tulajdonságot fejez ki, megkérdezzük, hogy mit csinál valaki, mi történik vele (vagy milyen)
SZÓBELI ÉRTÉKELÉS: ige fejezi ki. Egyszerű szóbeli megítélés: teljes igével fejezi ki. Az apa dolgozik. (Mit csinál az apa? Dolgozik.) Az öreg apa haja ősz. (Mi a baj a hajjal? Ez szürke.) Összetett szóbeli megítélés: segéd- és teljes jelentésű igéből áll. Nem akar tanácsot adni nekünk. Hirtelen abbahagyta az írást. Végül is meg kell próbálni! Talán nem kezd újra sírni.
NÉV (SZÓNÉV) ÉRTÉKELÉSE: egy kapcsos igéből (lenni, válni) és egy teljes jelentésű igéből áll. A szomszédból rendőr lett. Peter egészséges. Katka nem mindig volt ilyen. Ezek lesznek az elsők.
TÖBB ÍTÉLÉS: A szomszédból rendőr vagy mentős lett? A hercegnő nemcsak gyönyörű volt, hanem bölcs is. Az út kihívásokkal teli és fárasztó volt. Kellemetlen, sőt visszataszító lesz.
SZENTUÁLIS ALAP
Egy mondatos alap mondat kifejezés
MÓDOS SZENTUÁLIS ALAP: bizonyos verbális formában fejeződik ki. Esik. Hrmelo. Oldalba szúr. Az iskolában beszéltek róla. Jól érzem itt magam. Sírni akartam. A gyógyszereket rendszeresen kell bevenni. Ez későn, nem szabad zavarni a betegeket.
NEM BESZÉD (Név) MONDAT ALAPJA: nem bizonyos verbális formában fejeződik ki: a névvel kifejezve: Élelmiszerek, a határozóval kifejezve: Nos, a részecskével kifejezve: Természetesen a közbeiktatással kifejezve: Ach!, határozatlanul kifejezve: Ne zavarj!, kifejezve tagszóval: Nyitott.
Másodlagos
MI A FEJLESZTÉS A TÁRGY, A PROGRAM TERVEZÉSE ÉS FÜGGELÉKE
Az alany igét fejleszt.
A határozói megnevezés igét, melléknevet vagy határozót fejleszt.
A melléknév (vagy utótag) fejleszti a főnevet.
TANTÁRGY
Kifejezi a beavatkozást, a célt, a történet tartalmát, mindig fejleszti az igét - eső kérdésekkel tesszük fel (kivéve ki, mit). A fiú betörte az ablakot. (Ki mit tört be? Az ablak.) Nem ő írta ezt a regényt. (Ki nem írt? Regényt.) A fiú betörte az ablakot. (Ki mit tört be? Az ablak.) Mi még mindig vágyódtunk haza. (Kiért, mire vágytunk? Otthon.) Megparancsolták, hogy álljon.
KITERJESZTÉS
Fejleszt egy főnevet, más szavakkal megnevezve ugyanazt a jelenséget, ugyanabban az esetben van, mint egy felsőbb név. Vesszőkkel (vagy zárójelekkel, kötőjelekkel) elválasztjuk egy mondatban. Karol, a kollégám is eljött. Vettek egy épületet, olyan régi romot. Jánošík, egy legendás szlovák karakter, számos legenda hőse lett. Ing. Sárgarépa, főnököm. Június 1-jén, a nemzetközi gyermeknapon minden gyermek nagyon várja.
2. Syntagma - mondatraktár - hozzárendelés, alárendelés, meghatározás
SZINTAGMA (raktárak):
- egy pár teljes jelentésű szó, bizonyos szemantikai viszonyok alapján összekapcsolva:
1. mondat raktár (attribútív): egy szubjektum (kifejezhetetlen is lehet) és egy ítélet kombinációja - pl. apa olvas, virágzik
2. rendeltetési raktár: egy felsőbbrendű és alárendelt záradék kombinációja. A felettes mondattagot kérdezzük a beosztottról - elolvassa a könyvet, nagyapa
3. megbízási raktár: több mondat tag egyenlő tagjainak uniója: apa és fia, virágzik és illatozik
3. Mondatok tartalom, tagolás, összetétel szerint
Mondatfelosztás tagolás szerint:
A.) egytagú - nem osztható szubjektum és predikátum részre, nem rendelkezik attribúciós raktárral, hanem csak mondatbázis, melyik mondat szerint különböztetünk meg:
1.szóbeli - a mondatbázis kifejező igék:
a.) légköri jelenségek: Esik. Mennydörgés. Este megint havazott.
b.) megmagyarázhatatlan események: Kísért a sötétben.
c.) testi és lelki érzések: Zaklatni. Szomorú voltam. Beteg vagyok.
Az ige alapján is ismerjük őket 3 személyben. Mondatalap EGY verbális forma határozza meg
2.nem verbális- gyakran nevek, kiáltások, kérdésekre adott válaszok, parancsok stb. Mondatalap EZ NEM verbális forma határozza meg
egy név - Élelmiszerbolt. Grant kapitány gyermekei. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa.
b.) közbeiktatás - Ej, ej. Hé! Rendben.
B.) kéttagú - alanyi részre és állítmányi részre osztható. Mindkettő megvan fő mondattagok, nevezetesen a szubjektum (kifejezett vagy kifejezetlen) és az ítélet.
A szubjektum kifejezése szerint két részből álló mondatot különböztetünk meg:
1. teljes - kifejezett alanya és mellékmondata van, pl. A baba alszik
2. befejezetlen- kifejezhetetlen témája van, pl. Alszik. (Ő)
Mondatfelosztás összetétel szerint:
a.) egyszerű mondat - olyan mondat, amelynek csak egy attribútumtárosa van, vagyis a szubjektum és az ítélet egy kombinációja
Attól függően, hogy csak neki van alapvető vagy kifejlesztő záradékok, tudjuk:
1.csupasz mondat - csak egy szubjektuma és állítmánya van, pl. A hallgató ír. vagy egy kifejezhetetlen alany és állítmány, pl. Ír. (Ő)
2. kidolgozott mondat - az alap mondattagok egyikét vagy mindkettőjét a fejlődő mondattag tovább pontosítja, pl. Apánk jön. Későn jön. Apánk késik.
b.) összetett mondat -mondat:
1. egyszerű vegyület - két tárolót tartalmaz, pl. Jano sadol az autóhoz a elsétált.
-a) feladat - a mondatok egyenértékűek
-b) alárendelés - fő és másodlagos mondat
2. összetett mondat - kettőnél több tárolót tartalmaz, pl. Anya tudta, hogy jönni fog, mert ő verila.
A mondatok felosztása modalitás (tartalom) szerint:
a.) értesítés - hirdetményt, jegyzeteket tartalmaz. Pontot írunk a mondat végére. például. Együtt megyek iskolába. ereszkedő dallam
b.) kérdő - kérdést tartalmaz, amit felteszünk vagy megtudunk. Kérdőjelet írunk a mondat végére.
-mondatok keresése - igen/nem/emelkedő dallamválasz várható
-kiegészítő mondatok - nem várható válasz igen/nem, általában kérdező zavarral/csökkenő dallammal kezdődik
c.) rendelés - megrendelést tartalmaz, pl. Gyere ide! vagy tiltás, pl. Ne csináld! A végén felkiáltójelet írunk. ereszkedő dallam
d.) kívánság vágyat tartalmaz arra, hogy valami történjen, pl. Bárcsak így lenne. vagy nem történt meg, pl. Ne csak essen! A végén felkiáltójelet vagy pontot írunk. ereszkedő dallam
e.) összehívás - érzelmi mozgást tartalmaz (félelem, öröm stb.). A végén általában felkiáltójelet írunk. például. Így szeretem! ereszkedő dallam
4. Egy mondatos mondat - típusok
A 3. pont magyarázza
5. Mondatok
FELADAT CSATLAKOZÁSA
-a mondatok egyenértékűek, mindegyiknek megvan a maga jelentése
-csak egyesülnek egymással vagy ellentmondanak egymásnak, kizárják egymást
egyező mondat összevonása
-egy mondat mondatai egyesülnek, összekapcsolódnak
Felhős volt, és hideg szél fújt.
Először veszekedtek, aztán meg kellett telepedniük.
A levest is megette, és megtetszett neki a burgonya.
Nős volt, két gyermeke született
rezisztív illeszkedő ág
-a mondat mondatai ellentmondásosak, következetlenek
Napos volt, de hideg szél fújt.
Három órán át tanult, de nem kapta meg az egységet.
Sokat beszélsz, de keveset.
Sokat edzett, de mégsem volt túl jó.
kizárás illeszkedő mondat
-egy mondat mondatai lehetőséget kínálnak, amelyek közül az egyik érvényes
Tegnap napos volt vagy esett?
Talán nem értették, talán csak így néztek ki.
Vagy meghallgatja, vagy megjavítja maga!
Vagy történt velük valami, vagy lemondtak róla.
osztályozási feladat ág
-a második mondat növeli az előző mondat jelentését
Összeomlotta a kerítést, és még a tetőt is elvitte.
Nem értettek meg minket, sőt nevettek rajtunk.
Segített nekem, sőt szórakoztatott is.
Ez a kutya nemcsak ugatott, hanem megharapott is!
A CSATLAKOZÁS MEGÉRTÉSE
-a mondatok egyenlőtlenek, az alárendelő mondat fejleszti a szót a főmondatból
-megkérdezhetjük a főmondatot, válaszolhatunk a másodlagos mondatra
PS melléknévi melléknévi mellékmondattal
-a másodlagos mondat a főmondatból fejleszti a főnevet, betölti a melléknév szerepét, melléknévként kérjük
Ez az a ház, amelyben lakom. (Milyen ház ez? Ebben élek.)
Abban a faluban voltunk, ahol született. (Melyik faluban voltunk? Amelyben született.)
Szeretném megvenni neki azt az ajándékot, amelyet mindig is szeretett volna. (Milyen ajándékot akarok vásárolni neki? Mit akartál mindig.)
Soha nem dolgozott olyan bonyolult problémán. (Milyen problémán nem dolgozott? Ami annyira bonyolult volt.)
PS másodlagos tárgymondattal
-másodlagos mondat fejleszti az igét a főmondatból, betölti a szubjektum szerepét, alanyként kérjük
Nem tudta, mit gondoljon erről. (Mit nem tudott? Mit gondoljon erről.)
Fogalmunk sincs, hogyan fognak viselkedni. (Mi fogalmunk sincs? Hogyan fognak viselkedni.)
Mindig félünk attól, amit nem értünk. (Mitől félünk? Mit nem értünk.)
Beszélnünk kellene arról, ami zavar. (Miről kellene beszélnünk? Mi zavar minket.)
PS a másodlagos mondathatározóval
-a másodlagos mondat az igét a főmondatból fejleszti, a határozói meghatározás szerepét tölti be, határozói meghatározásként kérjük
másodlagos mondat mellékmondat helyi
Ott várunk, ahol megállapodtunk. (Hol várunk? Hol egyeztünk.)
Nevetés hallatszott, amikor belépett. (Honnan jött a nevetés? Hová lépett be?)
alárendelt mellékmondat
Várunk rád, amikor akarunk. (Mikor várunk rád? Ha akarjuk.)
Csak akkor válaszolj, ha kérdeznek tőled! (Mikor válaszol? Csak akkor, amikor megkérdezik.)
másodlagos mondat határozószó
Ő védi őt, mint az anya a gyermekeit. (Hogyan védi őt? Hogyan védi az anya gyermekeit.)
A nő olyan vonakodva nézett rá, hogy érveljen. (Hogy nézett ki? Tehát nem akart vitatkozni.)
másodlagos mondat határozószó kauzális
Védi, mert tetszik neki. (Miért védi őt? Mert kedveli.)
Mivel nem vette észre, minden haszontalan volt. (Miért volt haszontalan minden? Mert nem vette észre.)
PS alárendelt alárendelt záradékkal
-az alárendelt mondat helyettesíti a főmondat tárgyát, alanyként kérdezzük
A legszebb az volt, hogy meglepődtünk. (Mi volt a legszebb? Hogy meglepődtünk.)
Dühös lett, hogy nem láttam itt. (Mi haragított engem? Hogy nem láttam itt.)
Aki nem tesz semmit, nem fog rosszat csinálni. (Ki nem csinál semmi rosszat? Ki nem csinál semmit.)
Hadd segítsen az, aki tanácsot adott neked. (Ki segít? Az, aki tanácsot adott neked.)
PS mellékmondattal
-az alárendelő mondat helyettesíti a főmondat állítmányát, főnévi állítmányként kérjük
Péter olyan, hogy mindenkivel beszél. (Milyen? Tehát mindenkivel beszél.)
Semmi sem olyan, mint régen. (Mi nem az? Ahogy lenni szokott.)
Olyan lett, amilyennek nem akartuk. (Mi lett belőle? Ahogy nem akartuk.)
A helyzet olyan, amilyen. (Mi a helyzet? Úgy, ahogy van.)
| A nyelv szintaktikai szintje | Papír | 782 szó | |
| Szintaxis - A nyelv kompozíciós (szintaktikai) szintje | Mások | 466 szó | |
| A nyelv szintaktikai szintje | Érettségi | 211 szó |
Keressen más megfelelő hallgatói műveket ezekre a kulcsszavakra: