A Parkinson-kór az emberi szagot is megváltoztathatja.
A Parkinson-kór progresszív neurodegeneratív állapot, és az évtizedes intenzív kutatás ellenére még mindig nincs gyógymód vagy megbízható diagnosztikai teszt. Egy rendkívül erős szaglású nő segítségével azonban a tudósok megtudhatták, hogyan változtatja meg a Parkinson-kór az emberi szagot. Remélik, hogy ez a felfedezés segíthet a korai diagnózis felállításában.
Jelenleg a kezelést csak akkor lehet elkezdeni, ha olyan motoros tünetek jelentkeznek, mint a remegés és a merevség. Az idegszövet lebontása azonban körülbelül 6 évvel kezdődik, mielőtt az emberek bármilyen klinikai tünetet észrevennének. Megbízható módszer megtalálása a Parkinson-kór diagnosztizálására azt jelentené, hogy a kezelést korábban meg lehet kezdeni, és az állapotot hosszabb ideig kordában lehet tartani.
Az orvosok évszázadok óta használják a szagot diagnosztikai eszközként. Például egyesek azt állítják, hogy a scrofula az elavult söréhez hasonló szagú, míg a tífusz a sült kenyérre emlékeztető aromát okoz. Egészen a közelmúltig semmilyen szag nem társult semmilyen neurodegeneratív állapothoz.
Joy Milne érzékeli a Parkinson-kórt
Joy Milne egyike azoknak az embereknek, akik túlérzékenyek az aromára és nagyon hatékonyan képesek megkülönböztetni őket. 1986-ban az orvosok férjének Parkinson-kórt diagnosztizáltak, és Joy azóta képes megkülönböztetni a betegséggel járó specifikus szagot.
A közelmúltban egy kutatócsoport Joy Milne-nel összefogva megpróbálta megkülönböztetni, hogy milyen vegyi anyagok okozhatják ezt a bizonyos szagot. Az eredményeket nemrég az ACS Central Science folyóiratban tették közzé.
Először a tudósoknak meg kellett határozniuk a szag keletkezésének helyét. Észrevették, hogy a felső háton és a homlokon a legintenzívebb, de a hónaljban nem. Ez azt jelenti, hogy a szag valószínűleg nem izzadságtól származik, hanem a faggyúból, amelyet a bőr faggyúmirigyei termelnek.
A kutatók már tudják, hogy a Parkinson-kór növeli a faggyútermelést, ezt a szeborrea nevű állapotot. A Perdita Barran vezette tudósok megpróbálták megérteni, hogy a kenőcs milyen vegyi anyagai okozhatják a szag változását.
A csapat 60 egyéntől faggyúmintákat gyűjtött a hát felső részéből. Néhány ember Parkinson-kórban szenvedett, és mások nem.
Pézsma illata
A kutatók tömegspektrometriával elemezték a faggyúmintákat, hogy azonosítsák azokat a vegyi anyagokat, amelyek a Parkinson-kórban szenvedőknél megemelkedtek. Megmutatták, hogy jelentős különbség van a Parkinson-kórban szenvedők és az egészséges emberek szérumában található illékony vegyi anyagok között. Mint kiderült, egy különleges aromában három vegyület játszik kulcsszerepet: a hippursav, az eikozán és az oktadekanál.
Fontos, hogy nem voltak jelentős különbségek a Parkinson-kórban szenvedők között, függetlenül attól, hogy szedtek-e gyógyszert a betegség ellen. Ez azt jelenti, hogy a szagváltozás valószínűleg nem a kezelés következménye. Amikor a csapat ezeket a vegyszereket átadta Joy Milne-nek, képes volt azonosítani a Parkinson-kór „pézsma” aromáját.
A kutatók korlátozott számú résztvevővel végezték ezt a tanulmányt, így folytatniuk kell a munkájukat. Remélik azonban, hogy ez a Parkinson-kór egyedülálló felismerési módja lehet a korábbinál jóval korábban.
Miért változik a szag?
A kutatók nem úgy tervezték tanulmányukat, hogy kiderítsék, miért emelkedett a három vegyület szérumszintje a Parkinson-kórban szenvedőknél. A szerzők azonban megvitatnak néhány lehetséges okot.
Például korábbi tanulmányok megerősítették, hogy vannak összefüggések a különböző bőrbetegségek és a Parkinson-kór között. Egyes kutatások szerint bizonyos mikrobák gyakoribbak a Parkinson-kórban szenvedők bőrén. Ide tartozik például a Malassezia spp.
A tanulmány szerzői szerint ezek az élesztő- és baktériumpopulációk változásai olyan módon változtathatják meg a bőr mikroflóráját és fiziológiáját, hogy "nagyon specifikusak" a Parkinson-kórra.
Ezek az eredmények új lehetőségeket nyitnak meg a Parkinson-kórban, és új betekintést nyújthatnak az állapot kialakulásába is.