elemeket

absztrakt

az eredmény

A kolesztázisos betegeknél a szérum ATX szintje megemelkedett

A PBC-ben és PSC-ben szenvedő betegek ATX-aktivitása megnőtt az egészséges kontrollokhoz képest (10, 2 ± 4, 4 vs. 7, 3 ± 3, 4 vs. 2,8 ± 1,4 nmol-1 perc-1 PBC-vel, PSC-vel és kontrollokkal rendelkező betegeknél, P −1 min −1, P 1 min – 1, P 1 min – 1, P 1 min – 1 férfiakban, P = 0,01), és összefüggésbe került az életkorral (r = 0, 31, P = 0, 012). Mindkét, külön-külön elemzett kolesztatikus csoportban az ATX aktivitása független volt az életkortól és a nemtől, bár a cirrhosisban szenvedő betegeket kizárták (1. kiegészítő ábra). Amikor azonban mindkét kolesztatikus csoportot együtt elemeztük, az ATX aktivitás nőtt a nőknél (9, 6 ± 4, 4 vs. 7, ± 3, 5 nmol ml-1 perc-1 férfiaknál), és a beteg életkorától függ ( r = 0, 258, P

májkárosodás

ANOVA elemzés. Az adatokat box-whisker grafikonon mutatjuk be, az átlagértékeket középvonal jelöli.

Teljes méretű kép

A szérum autotaxin szintje összefügg a májbetegség súlyosságával

A PBC csoportban az ATX aktivitás magasabb volt azoknál a betegeknél, akiknél a betegség hosszabb ideig tart (r = 0, 327, P 1 perc. -1 a nekrózis stádiumában, P 1 min-1 az A, B és C stádiumban a Child-Pugh stádium; P> 0,05, további 3A. Ábra), az AUC-elemzés a szérum ATX-aktivitását a cirrhosis szignifikáns előrejelzőjeként azonosította (AUC = 0,7; 95% CI = 0,60-0,79; P

Pearson-korrelációs együtthatók az ATX aktivitás és a májbetegség időtartama között ( A ) PBC és ( B ) PSC. A cirrhosisban szenvedő betegek ATX aktivitásának és az ( C ) PBC és ( D ) PSC. ANOVA. Az adatok átlagértékek ± SD.

Teljes méretű kép

Ezenkívül az ATX szintek szignifikánsan korreláltak (mindegyik P 1 perc - 1, P

Az ATX aktivitás Pearson-korrelációs együtthatói és a MELD-pontszámok ( A ) PBC és ( D ) PSC. ( B ) Mayo Risk Score for PBC and ( E ) Mayo Risk score a PSC számára. ( C ) Az ATX aktivitás összehasonlítása az UDCA válaszadók és a PBC csoportban nem válaszolók között. ANOVA. Az adatokat box-whisker grafikonon mutatjuk be, az átlagértékeket középvonal jelöli.

Teljes méretű kép

Hasonlóképpen, a PSC csoportban az ATX aktivitás összefüggésben volt a betegség időtartamával (r = 0, 204, P = 0,03; 2C. Ábra), és szignifikánsan magasabb volt cirrhosisos betegeknél, mint cirrhosis nélküli betegeknél (9, 3 ± 3, 8 6,6 ± 3,0 nmol ml). −1 perc −1, P 1 min – 1 A, B és C osztályban Child-Pugh osztályban). P> 0,05, 3B. Ábra). Az AUC elemzés a szérum ATX aktivitását a cirrhosis szignifikáns előrejelzőjeként határozta meg PSC-ben szenvedő betegeknél (AUC = 0,734; 95% CI = 0,63-0,83, P -1 perc -1). P -1 perc-1, érzékenysége 76,2%, specificitása 68,0% (4B. Ábra). A megemelkedett ATX-értékek Cox regressziós modellje 3,87 (P

Az ATX aktivitás összehasonlítása a nyomon követés során a végpontot elérő (májtranszplantáción átesett vagy elhunyt) betegek és a vizsgálat végén életben lévő betegek között csoportokban ( A ) PBC és ( C ) PSC. A vevő működési jellemzői (ROC) a görbe alatt (AUC) a ( B ) PBC és ( D ) PSC.

Teljes méretű kép

Vizsgálatunk során a szérum ATX nemcsak a betegek elégedettségi mutatóihoz, hanem számos laboratóriumi paraméterhez kapcsolódott. Jelentős összefüggéseket figyeltünk meg az ALP szinttel mindkét csoportban és az AST szinttel a PSC csoportban. A magasabb ATX-szintek korreláltak a gyengébb májfunkcióval (alacsonyabb az albuminszint mindkét csoportban és magasabb az INR-értékek a PSC-ben szenvedő betegeknél), valamint alacsonyabb vérlemezkeszám PSC-nél és a hemoglobin-koncentráció mindkét kohortban. Ezenkívül az ATX aktivitás szignifikánsan korrelált a MELD pontszámokkal mindkét csoportban. Érdekes módon, amikor a nekrózist és a cirrhotikus betegeket külön elemeztük, a legtöbb asszociáció szignifikáns maradt a korai stádiumú májbetegségben szenvedő betegeknél, de a cirrhosisban szenvedőknél nem. Ez a megfigyelés azt sugallja, hogy az ATX a májkárosodás értékes mutatója még cirrhosis nélküli betegeknél is. Az enzimaktivitás azonban magasabb volt a cirrhosisos betegeknél is, és a betegség hosszabb ideig tartott mindkét csoportban. Végül az AUC-elemzés a szérum ATX-t a cirrhosis jelentős indikátoraként azonosította mind a PSC, mind a PBC betegeknél. Az egyetlen kivétel a statisztikai szignifikancia hiánya volt a cirrhosisban szenvedő betegek számára kiszámított Child-Pugh pontszám vonatkozásában, ami az egyes osztályok kis egyedszámának tudható be.

Az ATX mRNS szintjét korábban számos szövetben és szervben mértük, beleértve az agyat, a zsírszövetet, a tüdőt, a májat, a belet, a vesét, a petefészket és a magas endotél vénákat. A keringő fehérje forrását azonban normális körülmények között nem sikerült meghatározni 19. Egy nemrégiben végzett tanulmány kimutatta, hogy a bél enteroendokrin sejtjei fontos szerepet játszhatnak az ATX szérum aktivitásában kolesztázisban szenvedő férfiaknál 20. Az ATX in vitro expresszióját további citokinek, például TNF indukálhatják az NF-kb 21 út aktiválásával. A megnövekedett expresszió mellett a megnövekedett enzimszint a keringő elimináció csökkenésének az eredménye lehet. Egerekben kimutatták, hogy a radioaktívan jelölt ATX a májban nagyrészt eltávolítható a keringésből, felezési ideje több perc. Úgy gondolták, hogy az ATX-et a májfibrózisban szintén szerepet játszó máj sinus endothelsejtek befogási receptorai távolítják el a plazmából 22. Ezzel szemben az ATX patkány májmájban is megemelkedett 21. A veseelégtelenség hatása a keringő ATX-szintre nem valószínű, mivel a szérum kreatinin nem volt korrelálva az ATX szinttel kohorszunkban.

Megállapították, hogy az ATX expressziója fokozódik különféle rosszindulatú daganatokban is, például limfómában, rosszindulatú melanomában és emlőrákban 23. Mivel az LPA elősegíti a daganat fejlődését és progresszióját, feltételezések szerint a fokozott ATX expresszió májsejtes karcinómához vezethet 24. A közelmúltban azonban kiderült, hogy az ATX expresszió összehasonlítható a hepatocelluláris carcinoma szövetben és a peri-tumor fibrotikus szövetben, és a szisztémás keringésben az ATX szintje nem változott a rádiófrekvenciás tumor abláció után 25. A májsejtes karcinóma nagyon alacsony gyakorisága miatt PBC-ben és PSC-ben szenvedő betegeknél nem tudtuk elemezni a HCC ATX-szintre gyakorolt ​​hatását kohorszunkban.

Megemelkedett szérum ATX-t találtak olyan májbetegségekben is, mint krónikus hepatitis C 26 fertőzés és HCV-vel összefüggő fibrózis és cirrhosis 8, 27. Vizsgálatunk kiterjeszti ezeket a megfigyeléseket azzal, hogy bebizonyítja, hogy a keringő ATX szint megemelkedik azoknál a betegeknél, akiknél cirrhosis és cirrhosis nincs krónikus kolestasisban. Ez a megállapítás különösen fontos a terhesség intrahepatikus kolesztázisában szenvedő betegeknél, akiknek nincs krónikus májkárosodásuk, de az ATX-szint nagyon magas 12 .

Vizsgálatunknak vannak bizonyos korlátai. Az adatokat olyan klinikai vizsgálatból nyertük, amely nem teszi lehetővé a kolesztatikus betegek ATX expresszióját szabályozó pontos molekuláris mechanizmusok meghatározását. Ezenkívül a tanulmány lengyel egyéneket érint, és eredményeink bizonyosan megkövetelik más csoportokban történő igazolást. Eredményeink a rövid távú és általános (de nem a májhoz kapcsolódó) túlélésre összpontosítanak. Végül az életminőséget szolgáló eszközöket nem kifejezetten PSC-ben szenvedő betegek számára tervezték.

Végül tanulmányunk új klinikai bizonyítékokat szolgáltat az ATX/LPA tengely pruritogén szerepéről a kolesztatikus pruritus patogenezisében. A validált HRQoL kérdőívek használata egyedülálló lehetőséget nyújtott számunkra a megnövekedett ATX aktivitás és a kolesztázishoz társuló egyéb tünetek, például a fáradtság, valamint a kognitív és érzelmi hanyatlás közötti fő összefüggések azonosítására. Az ATX-gátlók vagy az LPA-receptor-blokkolók ezért terápiás szerként alkalmazhatók a viszketés, valamint a krónikus kolesztázishoz kapcsolódó egyéb cselekvőképtelen tünetek kezelésében. Ezenkívül az ATX aktivitás korrelál a kolesztatikus májbetegség súlyosságával mind klinikai, mind laboratóriumi paraméterek, valamint a Mayo kockázati pontszám alapján mérve. Végül az ATX a májhalál és a transzplantáció jelentős előrejelzője. Ezek az eredmények nem zavarják a meglévő klinikai paraméterek kulcsszerepét, de arra utalnak, hogy az ATX a májkárosodás másik értékes mutatója és új prognosztikai marker lehet krónikus kolesztatikus állapotokban.

mód

betegek

Ebben a keresztmetszeti vizsgálatban két független, prospektív kohorszot vontunk be a kaukázusi betegekből, akiknél PBC és PSC diagnosztizáltak. Ezeket a személyeket két központban foglalkoztatták: a májegységben, a Pomerániai Orvostudományi Egyetemen Szczecinben, valamint a Varsói Orvostudományi Egyetem Máj- és Belgyógyászati ​​Klinikáján, Általános, Májtranszplantációs és Sebészeti Tanszéken 2009 szeptemberétől 2014 októberéig. az EASL kritériumai szerint diagnosztizálták 31. Ezenkívül 109 egészséges kaukázusi egyén (hím/nő: 51/58, átlagéletkor: 42,6 ± 11,5 év) vérmintái, amelyeket az Erlangen-Nürnberg Egyetemen vettek, kontrollként szolgáltak a szérum ATX aktivitására és az összes epesavszintre. Írásbeli tájékozott beleegyezést kaptak a vizsgálatba bevont minden alanyról. A vizsgálati protokollt a Pomerániai Orvostudományi Egyetem Etikai Bizottsága hagyta jóvá, és összhangban van az 1975-ös helsinki nyilatkozat (2008. évi 6. felülvizsgálat) etikai irányelveivel. A vizsgálatot a STROBE (az epidemiológiai megfigyelési tanulmányokról szóló jelentések javítása) szerint hajtották végre.

PBC csoport

Száztizennyolc PBC-s beteget vizsgáltak (férfiak/nők: 9/109; átlagéletkor: 57,7 ± 11,4 év). Ötvenhárom (46,1%) PBC-ben szenvedő beteg májcirrhosisát szövettanilag vagy képalkotó technikákkal (számítógépes tomográfia vagy a has ultrahangja) igazolták. Amint a 4. táblázat mutatja, a PBC-ben szenvedő betegeknél a kolesztatikus paraméterek szignifikánsan megemelkedtek és a transzaminázok enyhén emelkedtek. Cirrhosisos betegeknél 29 (54,7%) a Child-Pugh A osztályú, 18 (34,0%) a B-Child-Pugh osztályba esett, és 6 (11,3%) a C osztályba tartozott Childa-Pugha szerint . csoport. Ötvenhárom (49,5%) PBC-ben szenvedő beteg nem reagált az UDCA-ra a Barcelona Definition 32 szerint (UDCA-válaszadatok 107 betegről álltak rendelkezésre). Az UDCA-ra adott válasz nem társult cirrhosis jelenlétével (chi 2 = 8, 5, P = 0, 004), Child-Pugh-pontszámmal (7, 2 ± 1, 6 pont nem reagáló betegeknél, szemben 6, 1 ± 1, 4 pont a válaszadókban, P = 0, 02) és Mayo Risk pontszám (6, 3 ± 1, 5 pont a nem válaszolókkal szemben, 5, 5 ± 2, 0 pont a válaszadókkal szemben, P = 0, 03). Gyenge összefüggést találtak az UDCA érzékenység és a Child-Pugh osztály között is (chi2 = 5, 7, P = 0,05). Az UDCA-val nem válaszolók nem különböztek az UDCA válaszadóktól nem vagy MELD pontszám tekintetében (az adatokat nem közöltük).

Asztal teljes méretben

PSC Csoport

Tizenöt PSC-s beteget vizsgáltak (férfiak/nők: 75/40; átlagéletkor: 35,4 ± 13,3 év). Az IgG4-hez kapcsolódó cholangitis diagnózisát a szérum IgG4 szintje alapján kizárták. Ahogy az várható volt, a PSC-ben szenvedő betegek fiatalabbak voltak, mint a PBC-ben szenvedők, és több férfit is bevontak. Harminc (26,1%) PSC-ben szenvedő beteget cirrhosisban is diagnosztizáltak: 16 (53,3%) a Child-Pugh A osztályú, 12 (40%) a Child-Pugh B osztályú és 2 (6, 7%) . ) a Child-Pugh osztály C csoportjában voltak. A kolesztázis paraméterei megemelkedtek, a MELD és Mayo kockázati pontszámok alacsonyak voltak a PSC betegeknél. Ezeket az adatokat a 4. táblázat foglalja össze.

A vizsgálati időszak alatt intézményeinkben kezelt betegek száma meghatározta a csoportok nagyságát. A lehetséges zavartságot vagy hatásmódosítókat legjobb tudásunk szerint kizártuk: egyik érintett beteg sem rendelkezett más olyan állapotokkal, amelyek jelentősen befolyásolhatták a HRQoL-t, például dekompenzált diabetes mellitus, dialízist igénylő veseelégtelenség, rosszindulatú daganat, ≥ NYHA II szívelégtelenség, rheumatoid arthritis vagy. Klinikai adatokat, a PBC és a PSC Mayo Risk pontszámát, valamint a HRQoL kérdőívekre adott válaszokat gyűjtötték össze, amikor a betegek beleegyeztek a vizsgálatban való részvételbe. A hiányzó adatok fel vannak sorolva, ha rendelkezésre állnak. A máj biokémiáját, az ATX aktivitását, a fehérje szintjét és az epesav koncentrációkat elemeztük a szérumban az alanyoktól az éhezésig. A két kolesztatikus csoportba tartozó mintákat azonos dózisban elemezték a klinikai adatoktól elvakult laboratóriumi alkalmazottak.

Az ATX aktivitás számszerűsítése a szérumban

A vérmintákat hagytuk alvadni, mielőtt 4 ° C-on centrifugáltuk, és a szérumot aliquotokban fagyasztottuk le -80 ° C-on. A szérummintákat 500 mmol/l NaCl, 5 mmol/l MgCl 2, 100 mmol/l Tris (pH = 9,0) és 0,05% Triton X-100 tartalmú pufferrel inkubáltuk 60 percig, 37 ° C-on. Párhuzamos inkubációkat 1 mmol/l lizofoszfatidilkolin (LPC) jelenléte és hiánya (14: 0). Az ATX lizofoszfolipáz aktivitást úgy határoztuk meg, hogy enzimatikus fluorimetriás analízissel kimutattuk a felszabaduló kolin mennyiségét, kolinoxidázt (2 U/ml), torma-peroxidázt (1,6 U/ml) és homovanillinsavat használva peroxidáz szubsztrátjaként. Miután mindkét enzimet pufferhez adtuk (20 mmol/l CaCl2, 2 mmol/l HVA, 50 mmol/l 3- [N-morfolino] propánszulfonsav [pH = 8,0] és 0,1% Triton X-100), a fluoreszcencia növekedését 37 ° C-on NOVOstar analizátorral figyeltük (320 nm gerjesztés és 405 nm emisszió; BMG Labtech GmbH, Offenburg, Németország). A mintában jelen lévő (endogén) kolin mennyiségét LPC hozzáadása nélkül kivontuk az LPC jelenlétében mért mennyiségből. A tesztek közötti eltérés 15% alatt volt, és a teszten belüli eltérés 10% alatt volt.

Az ATX fehérje mennyiségi meghatározása

A szérumminták ATX fehérjetartalmát házon belül optimalizált ATX-specifikus szendvics enzimmel kapcsolt immunszorbens vizsgálattal határoztuk meg. Röviden, a mikrotiter lemezeket anti-humán ATX antitesttel (R&D Systems, Minneapolis, MN, USA) vontuk be. A mintákat és a rekombináns ATX standardokat (R&D Systems, Minneapolis, MN, USA) foszfáttal pufferolt sóoldattal hígítottuk, amely szarvasmarha szérum albumint és 0,05% Tween-20-ot tartalmazott. A megfogott antigént biotinilezett anti-humán ATX antitesttel (R&D Systems, Minneapolis, MN, USA) és sztreptavidin-torma peroxidázzal detektáltuk, kromogén szubsztrátként tetrametil-benzididint használva. A bilirubin és az epesók jelenléte kolesztatikus mintákban nem befolyásolta az ATX mennyiségi meghatározását.

Epesavak meghatározása

Az epesavak meghatározásához vérmintákat gyűjtöttünk EDTA-val bevont csövekbe. Közvetlenül a begyűjtés után a plazmát 4 ° C-on végzett centrifugálással tisztítottuk. Ezt követően egy térfogat 0,5 M hangyasavat adunk a plazmamintákhoz. A mintákat ezután lefagyasztották és -80 ° C-on tartották az elemzésekig. További elemzéseket végeztünk a 33, 34, 35, 36 másutt részletesen leírtak szerint .

Az egészséggel kapcsolatos életminőség értékelése (HRQoL)

A HRQoL-t mind általános (The Medical Outcomes Study Short Form-36, SF-36), mind betegségspecifikus kérdőívekkel (PBC-40 és PBC-27) 37 értékelték. A PBC-40 kérdőív 40 kérdést tartalmaz a következő területeken: fáradtság, kognitív, szociális-érzelmi, viszketés és egyéb tünetek, a magasabb pontszámok rosszabb HRQoL-t jeleznek. A PBC-27 egy egyszerűsített kérdőív a PBC 38-hoz. Az SF-36 egy széles körben használt és validált HRQoL kérdőív, amely 36 tételt tartalmaz, 8 skálára osztva. Pontszámokat lehet kapni minden skálán, vagy összesíteni lehet 2 összesítő pontszámba: egy mentális komponens összefoglaló és egy fizikai komponens összefoglaló pontszámba. A pontszám 0 és 100 között van, a magasabb pontszámok jobb HRQoL 39 értéket jeleznek .

statisztika

Az adatokat folyamatos ± változók átlag ± standard deviációjaként (SD) mutatjuk be. Az adatokat a Stat-View-5 szoftver (SAS Institute, Cary, NC, USA) és az SPSS 20.0 (IBM Ehnigen, Németország) segítségével elemeztük, és adott esetben Fisher pontos tesztjét és ANOVA-t is tartalmaztak. A kategorikus adatokat Levene tesztjével hasonlítottuk össze a varianciák egyenlőségével, és mind a pool-variancia, mind a külön-variancia t-teszteket elvégeztük az átlagértékek egyenlőségének értékelésére. A korrelációs elemzéseket Spearman-rang vagy Pearson-féle korrelációs módszerekkel végeztük. A túlélési elemzést a Cox regressziós modell alkalmazásával végeztük. A halál és a májtranszplantáció eseménynek számított. A követési idő a halálig, a májtranszplantációig vagy a pácienssel való utolsó érintkezésig eltelt idő volt. A májcirrhosisra és a teljes túlélésre prediktív szérum ATX-határértékeket és a teljes túlélést PBC-ben és PSC-ben szenvedő betegeknél a görbe (AUC) elemzés alatti vevő működési jellemző (ROC) területe alapján határoztuk meg. Kiszámoltuk az ATX szintek és a teljes túlélési veszély arány (HR) közötti összefüggéseket. A független összefüggések azonosításához és a kovariánsok hatásainak kiigazításához több lineáris regressziós elemzést végeztek, beleértve az összes paramétert, szignifikáns korrelációval (P