Jogi szülők és gyermekek közötti kapcsolatok, törvény második részének első és második fejezete szabályozza. 36/2005. Coll. a családról és egyes törvények módosításáról (a továbbiakban: „ZR” vagy „Családtörvény”) alkotják a családjog tárgyának legfontosabb részét. A szülők és gyermekek közötti biológiai kapcsolat ténye nemcsak a családjog által szabályozott bizonyos jogok és kötelezettségek sorát vonja maga után, hanem számos más jogviszonyt is, amelyekre a polgári, munkaügyi, büntetőjogi, adó- és közjog vonatkozik.

kapcsolatok

A kifejezés gyakori használatával kapcsolatban baba pontosan meg kell határozni, mit értünk ezen a kifejezésen. Általánosságban a gyermeket negatívan definiálják, mint természetes személyt, aki még nem töltötte be a törvényes nagykorúságát, azaz kiskorú. A nagykorúság tizennyolc éves korában kezdődik. Kivételesen korábban megszerezhető, tizenhat éves kor után kötött házasságkötés miatt. 11. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint 1 A ZR a házasság céljának megfelelően kivételesen lehetővé teszi a házasság megkötését tizenhat év feletti kiskorúval. A tizenhat éven felüli kiskorú házasságkötéssel megszerzett nagykorúsága nem vész el sem azáltal, hogy bírósági engedély hiányában érvénytelennek nyilvánítja az ilyen házasságot, sem pedig a házasság felbontásával. A tizenhat éven aluli kiskorú így nem érheti el a nagykorúságot, mert nem lenne házassága. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kiskorú fokozatosan válik felnőtté, mivel előbb-utóbb bizonyos jogokat vagy kötelezettségeket szerez, attól függően, hogy elér egy bizonyos kort, vagy más szavakkal, szellemi és érettségének megfelelő, ami az életkorától függ.

A gyermek fogalmának fenti meghatározása mellett a gyermekek és a fiatalok fogalmát gyakran használják a jogi normák, míg az ifjúság kifejezés az idősebb tizenöt-tizennyolc éves gyermekeket jelenti. A büntetőjog a fiatalkorú kifejezést használja erre a korosztályra. A gyermek és a fiatal fogalmának meghatározásával részletesebben foglalkozik N. Vaculíková, aki meghatározza a gyermek fogalmát a Gyermekjogi Egyezmény és az egyes jogágak szempontjából, valamint meghatározza a fiatal fogalmát. szociológiai, pszichológiai és jogi szempontból arra a következtetésre jutott, hogy a fiatalok nem határozzák meg a helyes expressis verbis-t. (4).

A szülő és a gyermek közötti jogviszony objektív jogi tény alapján, vagyis az emberi akarattól függetlenül keletkezik a gyermek születésének pillanatában. Bizonyos jogok és kötelezettségek azonban felmerülnek, amint a gyermek fogant.

Végül, de nem utolsósorban fontos tény, hogy a Gyermekjogi Egyezmény vonatkozó cikkeinek szabályozása, amely a Szlovák Köztársaságot kötelezi, következetesen tükröződik a szülők és a gyermekek közötti jogviszonyok szabályozásában is. mint más intézetek szabályozásában.

A Szülői Jogok és Kötelezettségek Intézete, amelyet a ZR második részének első címe, különösképpen annak 28–39. §-a szabályoz, tartalmazza a szülő legfontosabb jogait és kötelezettségeit egy kiskorú gyermekkel szemben, és csak a a teljes cselekvőképességű szülő.

A szülői jogok és kötelezettségek intézetének tartalmát alapvetően meghatározza a 28. §. 1 ZR demonstratív számítással, elsősorban annak a ténynek köszönhető, hogy a különböző élethelyzetek miatt ez a számítás nem tekinthető lezártnak. A szülői jogok és felelősségek újonnan meghatározott tartalma különösen a következőket tartalmazza:

  1. a kiskorú gyermek folyamatos és következetes gondozása a nevelés, az egészség, a táplálkozás és a teljes körű fejlődés érdekében,
  2. kiskorú gyermek képviselete,
  3. kiskorú gyermek vagyonának kezelése.

28. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint 2 A ZR szülői jogai és kötelezettségei mindkét szülőt illetik. A szülő kizárólag a szülői viszony fennállása miatt válik e jogok és kötelezettségek birtokosává, függetlenül attól, hogy a szülők házasok-e, együtt élnek-e vagy sem.

A szülői jogok és kötelezettségek keletkezésének időpontja attól függ, hogy a szülők házasok-e vagy sem. Ha a gyermek házasságban született, mindkét szülő a gyermek születésének napján szerzi meg a szülői jogokat és kötelezettségeket. Abban az esetben, ha a gyermek házasságon kívül születik, az említett jogok és kötelezettségek elvileg csak az anyára vonatkoznak a gyermek születésének napján. Az apának jogai és kötelezettségei vannak a házasságon kívül született gyermekkel szemben mindaddig, amíg:

  1. attól az időponttól kezdve, amikor az apaságot a szülők hozzájárulási nyilatkozatával állapítják meg az illetékes hatóság előtt a ZR 91. § rendelkezései szerint? kivéve, ha ilyen megállapítás a gyermek születése előtt már megtörtént, a Polgári Törvénykönyv 92. szakaszának rendelkezései szerint,
  2. a bíróság határozatának érvényességétől, amellyel a gyermek apaságát a ZR 94. § rendelkezéseivel összhangban állapították meg.

A 97. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint 2 Az ZR szülői jogai és az örökbefogadó szülők gyermekkel szembeni kötelezettségei a kiskorú gyermeket örökbefogadó bírósági határozat érvényességéből fakadnak.

Szülő teljes jogképességgel kell rendelkeznie. Mindazonáltal a bíróság a 29. § (4) bekezdésének rendelkezései alapján adhat ítéletet. 1 ZR szülői jogok és kötelezettségek a kiskorú gyermek és a tizenhat évnél idősebb gyermek kiskorú szülőjének személyes gondozásával kapcsolatban, amennyiben megfelel azoknak a feltételeknek, amelyeket e jog gyakorlása a kiskorú gyermek érdekében biztosít. Ha a kiskorú gyermek vagyonának kezelése szükséges, az előző bíróság szerinti szülői jogok és kötelezettségek megadásáról szóló határozatban a bíróság a vagyonának kezelésére gyám, azaz vagyonfelügyelő kinevezéséről is dönt.

Ha az egyik szülő nem él, ismeretlen (az apát nem nevezték ki), vagy ha nincs teljes jogképessége, a másik szülő kizárólag a szülői jogokat és kötelességeket gyakorolja. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az egyik szülőtől megfosztották a szülői felelősséget, vagy ha e jogok és kötelezettségek gyakorlását korlátozták vagy felfüggesztették.

A szülők és gyermekek közötti jogviszonyban a legjelentősebb beavatkozás a szülői jogok és kötelezettségek beavatkozása, ezért ilyen beavatkozást csak bíróság engedélyezhet. A bíróság felfüggesztheti vagy korlátozhatja a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlását, vagy felmentheti a szülőket szülői jogaik és kötelezettségeik alól. A kérdés fontossága és érzékenysége miatt külön részt szentelünk a szülői jogok és kötelezettségek megsértésének.

A szülői jogok és kötelezettségek megszűnésének időpontja a 13. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint 1 ZR a 8. § (4) bekezdésének rendelkezésével kapcsolatban. 2. §-a, amelyet a gyermek teljes jogképességének, vagyis másként a nagykorúságnak a megszerzésének napjaként határoztak meg, vagyis hogy egy kiskorú betöltötte a tizennyolcadik életévét, vagy a kiskorú gyermek tizenhat éves kor felett házasságot kötött. Ez nem vonatkozik a gyermekre vonatkozó tartási kötelezettségre, ez a 62. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint. 1 ZR addig tart, amíg a gyermek nem tudja táplálni magát.

Törvény 24. -a. 97/1963 Coll. a módosított nemzetközi magánjogi és eljárási jogról a szülők és gyermekek közötti jogviszonyokra, ideértve a szülői jogok és kötelezettségek létrehozását vagy megszüntetését, annak az államnak a joga az irányadó, amelynek területén a gyermek szokásos tartózkodási helye található. Ha a gyermek személyének vagy vagyonának védelme megköveteli, a bíróság döntése során kivételesen figyelembe veheti egy másik állam jogát, amelyhez az ügy lényeges kapcsolatban áll. A gyermek eredeti szokásos tartózkodási helye szerinti államban felmerült szülői jogok és kötelezettségek a gyermek szokásos tartózkodási helyének megváltoztatása után is ugyanazok maradnak. Ha az egyik szülő nem szerezte meg a szülői jogokat és a szlovák törvények által a szülő számára biztosított kötelezettségeket, ezek akkor merülnek fel, amikor a Szlovák Köztársaság területe a gyermek szokásos tartózkodási helyévé válik. A szülői jogok és felelősségek gyakorlását a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga szabályozza. Kiskorú menekültek és gyermekek, akik a Szlovák Köztársaság területére a székhelyük szerinti zavargások következtében léptek be, valamint olyan gyermekek szokásos tartózkodási helye, amelyek szokásos tartózkodási helye nem határozható meg, ebben az esetben a Szlovák Köztársaság területe.

Alapvetően szülő csak akkor mondhat le jogairól és kötelességeiről, ha ténylegesen lemondott róluk a gyermek örökbefogadásának hozzájárulásával. A szülőnek azonban nem kell minden jogot és kötelezettséget személyesen gyakorolnia, de gyakorlásukat harmadik félre bízhatja. Az ilyen jutalék tipikus példája a nagyszülők ideiglenes személyes gondoskodása a gyermekről. Ez a tény azonban nem mentesíti a szülőt a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlásáért való felelősség alól. A szülő azonban semmilyen esetben sem ruházhatja át tartási kötelezettségét egy gyermekre.

Robert Vlcek, Daniela Simanova