tudósoknak

Néhány évvel ezelőttig csak négy alapvető ízt ismertünk - édes, sós, savanykás és meleg. Aztán jött az ötödik íz - umami, amely reagál a hús ízére. De most úgy tűnik, hogy ezt az 5 alapízt másokkal kiegészítik. Ezúttal az újonnan felfedezett íz reagál a víz ízére, de még a tudósok sem értik teljesen.

Arisztotelész már az ie 4. században azt állította, hogy a víznek nincs íze. Az életet adó folyadéknak ez az ősi ismerete évezredek óta fennmaradt, és ma sem találunk sok ellenzőt ennek az állításnak. A biológusok azonban tudják, hogy ez nem egészen így van. Régóta ismert, hogy például a rovarok, de a kétéltűek is rendelkeznek idegsejtekkel, amelyek érzékelik a vizet. És minden jel arra utal, hogy a vízérzet érzéke emlősökben is fennáll.

A tudósok tudják, hogy az agy területe - a hipotalamusz - tájékoztatja a testet az ivás szükségességéről, és jelzi azt is, hogy már elegendő víz van a testben. Az agynak azonban valahonnan meg kell szereznie ezeket az információkat a vízivásról. A kutatók ezért olyan helyet kerestek, amely ezeket az információkat az agy számára biztosítja. A forró jelöltek közül - a száj, a nyelv, a gyomor vagy a belek - a tudósok azt találták, hogy a nyelv nagy valószínűséggel szolgáltatja ezeket az információkat az agynak. Úgy tűnik tehát, hogy a nyelvnek van olyan érzéke, amely képes azonosítani a vizet.

Annak kiderítésére, hogy a nyelv áll minden mögött, a tudósok genetikailag módosították az egereket azáltal, hogy elzárták különböző ízüket. Ezután vizet és szintetikus szilikonolajat kínáltak inni, ami tiszta és ízetlen. A savas ízérzékelővel rendelkező egerek hosszabb ideig kikapcsolták a vizet, mint a többi, ami arra utal, hogy a savérzékeny sejtek is reagálhatnak a vízre.

A kutatók ezért a savanyú ízre összpontosítottak, és az egereket tovább módosították, hogy a savanyú ízre érzékeny sejtek reagáljanak a fényre. Kicserélték a vízfolyást kék fénnyel, és figyelték, mi fog történni. Az újraprogramozott sejtekkel rendelkező egerek erre a fényre úgy reagáltak, hogy elkezdték "inni" a fényt. Néhány egér 2000 percig nyalta a fénycsövet 10 percig. Ugyanakkor az egerek nem vették észre, hogy amit nyalnak, az nem víz, hanem csak téveszmék. Ez alátámasztja azt a hipotézist, hogy a tudósok képesek felismerni a víz ízét.

De a tudósok még mindig nem tudják, miért reagálnak a savanyú ízű sejtek a vízre. A kutatók úgy vélik, hogy a víz mossa le a savas sós nyálkabevonatot a nyelvről, és információt szolgáltat az agynak a vízfogyasztásról. Vannak azonban más hipotézisek, amelyek szerint a nyomásváltozás és az eltérő hőmérséklet miatt a víz rögzül. Mindez további kutatások tárgya lesz. De amíg a tudósok világosan nem találják ki, hogy a nyelv vagy a test hogyan reagál a vízre, a hatodik íz létezése csak elméleti.