2018-07-16 (frissítve: 2018.07.23.)

Európai Unió

Tábor a magyar-szerb határon. [EPA/EFE]

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp

A migráció területén a V4 egységes: az Európai Uniónak el kell hagynia a menekültek kötelező áttelepítési mechanizmusának minden elképzelését. Az Európai Tanács júniusi csúcstalálkozójának következtetései tehát az egész régiónak örömet szereztek.

A számok önmagukért beszélnek. Csehországnak 2691 menekültet kellett befogadnia Görögországból és Olaszországból. 12. 1294 embert fogadott Magyarország. Abszolút nem volt hajlandó. 7082 menekült érkezett Lengyelországba. Egyik sem jött. Szlovákiának 902 menedékkérőt kellett ellátnia. Egyetértett 16 gyermekes anya.

Orbán Viktor kormánya ment a legmesszebbre. A 2015-ös menekültválság kezdetén 175 kilométer hosszú kerítést épített a szerb határon, és 2016-ban népszavazást szervezett a kvóták ellen.

Bármi okból kifolyólag a V4-országok nem teljesítették az Európai Unió kvótáit. Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot az EU Bírósága elé állították a menekültek átadásával kapcsolatos "jogi kötelezettségeik be nem tartása" miatt. A Bizottság 16 befogadott miatt nem indított eljárást Szlovákia ellen. Csak úgy döntött, hogy csak olyan államok ellen lép fel, amelyek csaknem egy éve nem fogadtak be senkit, vagy elkötelezték magukat a semmi mellett.

Menekültügyi kérelmek

Az összes V4-es ország arról beszél, hogy meg kell védeni nemzeti szuverenitásukat, amelyet az Unió kötelező kvótákkal próbál aláásni. Három állam pedig - Csehországon kívül - folyamatosan hangsúlyozza szolidaritását.

Magyarország senkit sem fogadott el az európai rendszer alapján. A Fidesz-kormány azonban elismerte, hogy tavaly mintegy 1300 menedékkérőnek adott nemzetközi védelmet (1291-et kellett volna áthelyezni az Unión belül), akik többsége nyugat felé tartott. 2018 első négy hónapjában 267 kérelmező kapott menedékjogot. 326 kérelmet pedig elutasítottak.

Beata Szydłova volt miniszterelnök és Mateusz Morawiecki jelenlegi miniszterelnök szerint Lengyelország több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be (utóbbi még 1,5 millióról beszélt), akik megúszták a donbasi háborút és a Krím annektálását.

A Külföldiek Hivatalának adatai nem erősítik meg ezeket az információkat. "Jelenleg 3400 külföldinek van érvényes tartózkodási engedélye (tartózkodási engedélye) a nemzetközi védelem megadása miatt (pomoc międzynarodowa). Ezenkívül mintegy 2300 ember rendelkezik tartózkodási engedéllyel - a nemzeti védelem (ochrona krajowa) biztosítása miatt "- mondta Jakub Dudziak, a hivatal szóvivője az EURACTIV.pl portálon. Ez kevesebb, mint hatezer.

Nincs több menedékjog iránti kérelem európai földön - javasolja az osztrák elnökség

Berlin és Bécs megállapodtak a migránsok visszatérésében Görögországba és Olaszországba. Ezenkívül az EU Tanácsának osztrák elnöksége olyan rendszer bevezetését javasolta, amely lehetetlenné tenné a menedékkérelem benyújtását az Európai Unió területén.

A kérelmek több mint 90 százalékát a Szovjetunió volt állampolgárai nyújtják be, főként olyan országokból, mint Oroszország (főleg csecsenek és ingusok), Ukrajna, Tádzsikisztán, Örményország és Grúzia. Csak néhány kérelmet hagynak jóvá - évente körülbelül 300–500, és akár 3000-et is elutasítanak. Háromnegyed esetében a kérelmezők a határozat meghozatala előtt elhagyták Lengyelországot. Ezek az emberek leggyakrabban nyugat felé tartanak. Az ukránok alkotják a külföldiek többségét Lengyelországban. A 340 ezer főből csaknem fele van (155 ezer). Tartózkodásuk fő oka a munka vagy az oktatás.

Szlovákia folyamatosan hangsúlyozta, hogy 16 menekültet nem a kötelező kvótákon belül, hanem önként fogadtak be. Ugyanakkor vállalta, hogy száz embert helyez el önkéntes áttelepítési rendszerbe. De ez nem történt meg. 2015 decemberében azonban 145 asszír keresztényt fogadott Irakból. Természetesen önként és természetesen nem az európai rendszeren belül.

2015 decemberében Pozsony és később Budapest keresetet nyújtott be az EU Tanács határozata ellen a menedékkérők kötelező betelepítésének ideiglenes mechanizmusáról. 2017 decemberében az EU Bírósága elutasította. Csehország és Lengyelország hivatalosan nem csatlakozott a perhez, de a tárgyalás során politikailag támogatta mindkét országot.

Nem akarunk menekülteket

A számok azonban a leginkább balkezesek. Mind a négy államban a lakosság többsége ellenzi a menekültek befogadását. A csehek 58 százaléka gondolja úgy, hogy országának nem szabad menekülteket fogadnia (Közvélemény-kutató Központ, 2018. április).

Magyarország álláspontja még keményebb: a magyarok csaknem fele (48 százalék) szerint nincsenek olyan érvek, amelyek rávennék őket, hogy fogadják be a bevándorlókat hazájukba (Messing Vera és Ságvári Bence kutatása a Friedrich Ebert Stiftung számára, 2018. március).

Lengyelországban ez csak 13 százalék. A menekültekkel szembeni általános hozzáállás azonban egyáltalán nem kedvező. A lengyelek 63 százaléka nem akarja elfogadni "a katonai konfliktusokban érintett országokból menekült embereket". A válaszadók 33 százaléka elfogadná őket (Közvélemény-kutató Központ, 2017. december). Szlovákia kevésbé nyitott a migránsok iránt, mint Csehország és Lengyelország, csak Magyarország megelőzi őket (Gallup, 2017. augusztus).

Januárban a magyar kormány javasolta a Stop Soros jogalkotási csomagot, amely korlátozza a migrációval foglalkozó külföldi finanszírozású civil szervezetek tevékenységét. Vagy, amint a Btk. Nemrégiben jóváhagyott cikke kimondja, "illegális migrációt szerveznek".

A Fidesz a "Stop Soros" törvényt akarja elfogadni a civil szervezetek ellen

A "Stop Soros" törvény megadóztatná a civil szervezeteknek szánt külföldi adományokat, lehetővé tenné az aktivisták számára, hogy megközelítsék a határt, és a belügyminiszternek hatalmat adna egyes civil szervezetek teljes betiltására.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke elmondta, hogy törvényt alkottak egy politikai kampány röpirata alapján. Szerinte elfogadhatatlan az a börtönbüntetés, amely humanitárius és jogi segítségnyújtást nyújtott egy demokratikus országban.

Az eredettől függ

Két mutató arra utal, hogy a politikusok legalább részben befolyásolják a választói nézeteket. Jelenleg a lengyelek mintegy 63 százaléka ellenzi a migránsok befogadását. Három évvel ezelőtt más volt a helyzet. Mindent megváltoztatott az, hogy a Jog és Igazságosság Párt (PiS) 2015 októberében hatalomra került a menekültek elleni választási kampány után.

Jarosław Kaczyński, a PiS vezetője két héttel a választások előtt azt mondta, hogy a menekültek "különféle élősködőket" hozhatnak Európába, amelyek nem károsak számukra, de veszélyesek az európaiakra. 2015 májusában a lengyelek csupán 21 százaléka ellenezte a menekültek befogadását, 62 százaléka támogatta. Ugyanezen év végén az arány megfordult.

A hétköznapi emberek felfogása megváltozott. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy sokan nem értik, mit jelent menedékkérőnek lenni. A menekülteket és a menedékkérőket muszlimnak és fenyegetésnek tekintem.

Az eredettől függ. Például a megkérdezett lengyelek 75 százaléka ellenezte a közel-keleti vagy afrikai menekültek befogadását. A válaszadók mindössze 32 százaléka nem akar menekülteket Kelet-Ukrajnából.

"Rugalmas szolidaritás? Hülyeség ... "

Hogyan kezelné Vyšehrad a jelenlegi migrációs válságot és azokat, amelyek a jövőben jöhetnek? Mindenekelőtt hangsúlyozza annak kiváltó okainak kezelésének szükségességét. Valamennyi menedékkérő és menekült valószínűleg egyetértene.

Ami a jelenlegi migrációt illeti, a V4-országok kompromisszumos "rugalmas szolidaritási" koncepciót kínáltak, amelyet később "hatékony szolidaritássá" alakítottak át. Az ötletet az EU Tanácsának szlovák elnöksége során, 2016 második felében támogatták. Legnagyobb kritikusa az Európai Parlament előadója, Cecilia Wikström volt: Képzeleten felüli hülyeség, mondta 2017 júniusában. "

Az elnökség a végéhez közeledik. A migrációban nem meggyőző, másutt vannak eredményei

Gazdaság, belső tér, éghajlat, digitális piac, mezőgazdaság, kereskedelem. Szlovákia hat hónapját értékeltük az EU élén.

Ugyanebben a hónapban Konrad Szymański lengyel európai ügyekért felelős miniszter kijelentette, hogy a tagállamoknak szabadon kell megválasztaniuk a szolidaritás módját.

"A gyakorlat és a tapasztalatok alapján a (kötelező kvótákat) hatástalan eszköznek tartjuk, amely ösztönzi a másodlagos mozgásokat és kiváltó tényezőként működik (migráció)" - mondta a szlovák belügyminisztérium. Bármely kötelező újraelosztási mechanizmus elfogadhatatlan minden V4 állapotban.

Migrációpolitikai reform

A visegrádi országok kormányai támogatják a jelenlegi menekültügyi rendszer reformját, elutasítva az automatizmust és minden új transznacionális megoldást. Álláspontjuk szerint a menekültügyi politika reformjával kapcsolatos döntéseket az Európai Tanács szintjén kell meghozni, nem pedig miniszteri üléseken. Ez megőrizné a vétó lehetőségét.

Tavaly júniusban Szymański emlékeztetett arra, hogy Lengyelország határozottan ellenzi "minden transznacionális migrációkezelési projektet". Hangsúlyozta azonban, hogy "a válság kapcsán Lengyelország felajánlja részvételét szinte minden európai tevékenységben". "Megerősítettük a Frontexet, támogattuk az Unió és Törökország közötti megállapodást, pénzügyileg és technikailag elkötelezettek vagyunk a külső határok mellett" - mondta a lengyel miniszter. Hozzátette, hogy országa kész hasonló tevékenységek fejlesztésére, és ez a "típusú elkötelezettség".

A V4-es országok két fő eszközre összpontosítanak. Andrej Babiš cseh miniszterelnök szerint az első eszköz a "migráció eredetének és migrációs útvonalainak - a Közel-Keleten, a Balkánon, Észak-Afrikában vagy a Száhel-övezetben" nyújtott segítség. A második támogatási eszköz a külső határok védelmének javítása.

A Frontex vezetőjét leginkább Spanyolország aggasztja

Fabrice Leggeri rámutatott az Ibériai-félszigeten átívelő, az Európai Unió határának átlépésére irányuló egyre növekvő számú illegális kísérletre. Felszólalt az afrikai partok mentén fekvő migránsok fogvatartási központjainak felállítása mellett.

"A Frontexnek és az Uniónak Európán kívül is aktívnak kell lennie" - mondta Babis. Népszerű ötlet Európán kívüli külső hotspotok létrehozása. És nemcsak Vyšehradban. Ez elfogadható kompromisszum lehet az egész Európai Unió számára - mondta Martin Hrabálek, a brünni Mendel Egyetem migrációs szakértője.

Elégedettség a V4-csúcs után

Ez az ötlet helyet kapott a júniusi csúcstalálkozó következtetéseiben is. Megemlítik az Európán kívüli leszálló platformokat a tengeren megmentett migránsok számára. A csúcstalálkozó következtetései viszonylag kielégítőek a Vyšehrad-csoport számára. Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy a migránsok áthelyezése önkéntes lesz, ami a kötelező kvóták lejártát jelenti.

Megérkezett egy másik V4 érv - a külső határok megerősítése, valamint a Frontex képességeinek és megbízatásának fejlesztése. A dublini rendelet reformjának kérdése még nem oldódott meg, de ez többségi szavazás lesz - emlékeztet Jolanta Szymańska a lengyel belügyi intézetből.

A V4-országoknak valóban sikerült a rugalmas szolidaritás felé mozdítani az Európai Uniót. Nem kell engedni más tagállamoknak - még szankciók, bírósági eljárások vagy korlátozott euróalapok fenyegetése alatt sem.

Németország, Olaszország és Ausztria "rendet" akar létrehozni a migrációban

Az európai belügyminiszterek informális találkozójára került sor Innsbruckban. A szlovák miniszter megkérdezte tőle, melyik harmadik ország hajlandó együttműködni az Európai Unióval a migráció csökkentésében.

A politikusok nagyon keményen dolgoztak azon, hogy megváltoztassák a visegrádi országok állampolgárainak a menekültekkel és az Európai Unióval kapcsolatos nézeteit. Nem meglepő, hogy miután az Unió migrációs politikája "rituális öngyilkosság" folytonos ismétlése volt, amint azt Robert Fico volt szlovák miniszterelnök 2016 januárjában elmondta, erőfeszítéseik meghozzák gyümölcsüket.

Bár a migrációs válság a V4-országok egyikét sem érintette, a migráció biztonsági kérdéssé vált. A témával kapcsolatos minden vita ezért nagyon érzelmes. Witold Klaus, a Lengyel Tudományos Akadémia és a Varsói Egyetem Migrációkutatási Központjának migrációs politikai szakértője szerint a menekültügyi reformnak a felfogás változásán kell alapulnia. "Vissza kellene térnünk ezen emberek megértésére humanitárius körülmények között" - mondta az EURACTIV.pl-nek.

A cikk az EURACTIV cseh és lengyel szerkesztõinek, valamint a Political Capital magyar agytröszt közremûködésével készült a VisegradInfo.eu projekt részeként.

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp