A válság megkezdődött, nem az lesz a kérdés, hogy mennyi, hanem az, hogy egyáltalán kölcsönadnak-e pénzt a bankok

Annak megértése érdekében, hogy mi történhet a hitelekkel a most kezdődő válságban, hogyan reagáltak a bankok 2009-ben:

kérdés

  • Amikor a Lehmann Brothers 2008 szeptemberében esett, ami kiváltotta a válságot, a bankok könnyen megemelték az új hitelek - különösen a fogyasztási hitelek - árait. Még mindig nem értették, mi a körhinta folyik.
  • De 2009-ben már likviditási válságban volt részük, és az év elején lelassították a hitelezést. Az év elején a folyószámlahiteleket elengedték, a vállalatok majdnem egymilliárddal többet húztak hozzájuk, mint 2008 végén. De aztán kaszálni kezdték őket. A beruházási hitelek, amelyeket körülbelül felével kevesebb mint egy évvel korábban adtak, szintén szigorú rendszerbe kerültek.
  • A lehűlés a lakossági hitelezésnél is bekövetkezett, de furcsa helyzet állt elő, amikor a Slovenská sporiteľňa (akkori Jan Roll vezetésével, aki most a Prima bankát vezeti a Pentánál) elrendelte, hogy a többiek ellenére is kiskereskedelmi hitelezésbe merültek. Kiderült, hogy ez a helyes döntés. Abban az időben azonban az emberek sokkal kevésbé voltak eladósodva, mint manapság.
  • Akkor a bankok ösztönzőket kaptak az EKB-tól, amely 2009 első felében ötször csökkentette kamatlábait, az alapkamat 2,5 százalékról egyre esett. Bár a háztartásoknak és a vállalkozásoknak nyújtott új hitelek kevesebbek, olcsóbbak voltak. Később az EKB kamatai negatív értéket értek el, ahol még mindig vannak.

A jelenlegi helyzet eltér a több mint egy évtizeddel ezelőttről, nemcsak azért, mert az EKB már elbocsátotta eszközeit, és a kamatok hátrányos helyzetben vannak.

Egyes elemzők szerint a gazdaság könnyebben talpra állhat a világjárvány után, mint a pénzügyi válság után, mert egyébként egészséges volt. A sokk kívülről jött.

Mint azonban Zdenko Štefanides, a VUB vezető elemzője mondja, már nem számíthatunk arra, hogy a koronavírus utáni világ visszatér az általunk ismert normális szintre. "Másképp fogunk viselkedni, másképp fogunk produkálni, másképp fogunk utazni. A pénzhez való viszony más lesz, bár most fogalmunk sincs, milyen lesz "- mondja Štefanides.

Még akkor is, ha szerinte a bankok megpróbálják nem befagyasztani a pénzáramlást, nem kell csodálkoznunk azon, ha nem a "mennyiért" adnak hitelt a bankok, hanem egyáltalán.

Egyszerűen nem tudják felmérni, hogy az ügyfél képes-e visszafizetni a hitelt. A közeljövőben a VUB elemzője szerint nehéz lehet a válasz -