27.9. 2007 16:22 Látogatók százezrei érkeznek Magyarországra zsinagógákért és holokauszt-emlékhelyekért.

Az elveszett nemzet történetét a közép- és kelet-európai zsidó közösség történetének nevezhetnénk. A lakosság többsége nem élte túl a holokausztot, és azok, akiknek sikerült visszatérniük a koncentrációs táborokból, többnyire elköltöztek, a zsinagógákat elindították vagy más célokra használták fel.

A kivétel Magyarország. Itt a vidéki zsidó koncentrációs táborokba történő szállítás a történelmi események sajátos körforgását érintette, de a budapesti közösség nagyrészt védett maradt. Különösen ezt a tényt hangsúlyozza az a tény, hogy Magyarországon jelenleg Közép-Európában a legnagyobb (mintegy 100 000) zsidó közösség él, és - valóban él.

Nyolcvan százaléka a fővárosban koncentrálódik, sokan imádják a zsidó ünnepeket, imaházakba és zsinagógákba járnak. Saját oktatási rendszerük van - az óvodától a doktori fokozat megszerzéséig.

Budapest az egyetlen zsidó egyetem Közép-Európában. Van még egy kóser étterem, pékség, hentesbolt és még egy kóser bor és palackozó is.

Zsinagóga, mint koncertterem

A zsidó kultúra öröksége Magyarországon is népszerű turisztikai célponttá válik. Például Budapesten szombat és zsidó ünnepek kivételével minden nap vezetett túrát foglalhat le a zsidó műemlékekről, akár több változatban is.

Elviszi az érdeklődőket a Dohány utcai legnagyobb zsinagógába, a Zsidó Múzeumba, a holokauszt áldozatainak temetőjébe, számos emlékműhöz és az ortodox zsidó közösség központjába, a Kacinczy utcai zsinagógába. Az ár tartalmazza a hagyományos kelet-európai zsidó (bár nem kóser) ételeket is. A műsor résztvevőinek csak azokra a biztonsági ellenőrzésekre kell felkészülniük, amelyek néhány zsinagóga vagy az egyetem bejáratánál vannak.

Évente külföldről több ezer embert vonz Budapestre a Zsidó Nyári Fesztivál. Ez egy érdekes esemény, amely nyitott a különböző kultúrák számára, a zsinagógák koncertteremmé válnak a fesztivál napjaiban.

mint

Zsinagóga a Dohány utcában

Egyrészt ezt a nyitottságot például az izraeli látogatók nagyon nehezen értik meg. Megértésük szerint a zsinagóga olyan hely, ahol szigorú szabályok érvényesek, amelyeket nem szabad megsérteni - a férfiak és a nők külön ülnek, a férfiaknak mindig be kell takarni a fejüket, ami nem így van a zsinagógákban zajló koncertek során.

Másrészt Vera Vadasová fesztiváligazgató szerint a zsidó kulturális örökséget így könnyebb megközelíteni, például a fiatalokhoz. Sokan, amikor ide jönnek koncertezni, életükben először látogatnak el a zsinagógába. Például a világhírű budapesti Klezmer Band és Balogh Kálmán cigány cimbalmás zenekarának koncertjét idén a Dohányho utcai zsinagógában hallhattuk 3000 fővel.

A fesztivál idén 120 ezret vonzott, közülük 40 ezren érkeztek a határon túlról. Átlagosan öt napot töltöttek Budapesten, és a 200 000 éjszakás szállás minden bizonnyal érdekes a szállodatulajdonosok számára, de a város számára is. Nem is beszélve arról a pénzről, amelyet ebben az időben itt költöttek, a szálláson kívül.

Meghívás a királytól A zsidók több hullámban érkeztek Magyarországra (akkor még Magyarországra). Legtöbbjük a középkorban, a tatárjárás után következett be, amikor egész Magyarország lényegében elnéptelenedett. Belo király IV. abban az időben Európa-szerte szakképzett embereket vonzott az országba, és sok zsidó telepedett le ott.

Az egyik budapesti holokauszt-emlékmű.

Az első világháború előtt mintegy 700 000 ember élt az akkori Magyarország területén. Széthullása után mintegy 400 000-en maradtak a mai Magyarország területén. Amikor Hitler visszaadta szövetségeséhez, Horthy Miklóshoz azt a területet, amelyet Magyarország az első világháború után elveszített, a zsidók száma Magyarországon ismét mintegy 600 ezerre nőtt.

Paradox módon a Németországgal kötött szövetség 1944 tavaszáig védte a magyar zsidókat a deportálásoktól a koncentrációs táborokig. Bár jogaikat korlátozták, nem fenyegette őket a fizikai pusztulás. Minden megváltozott, miután Hitler 1944 márciusában megszállta Magyarországot. Tíz hét alatt a németeknek félmillió zsidót sikerült koncentrációs táborokba deportálniuk, amely szinte az egész lakosság Budapesten kívül élt.

A háború áldozatai

A magyar történészek nyíltan azt mondják, hogy maguk a zsidók jelentéstételükkel és együttműködésükkel jelentősen segítették a zsidókat Auschwitzba. A helyi lakosság segítsége nélkül a németek rövid idő alatt nem tudtak volna ekkora műveletet végrehajtani.

Tíz hét elteltével M. Horthy elrendelte a szállítások leállítását, így a budapesti közösség biztonságban maradt a haláltáboroktól. Amitől nem volt védve, azok a szélsőséges nacionalisták puskái voltak Szálasi Ferenc körül. Több ezer embert lelőttek a városban - különösen a Duna-parton.

Zsinagóga Miškovecben

Ennek az eseménynek az emléke az egyik legimpozánsabb emlékmű a második világháború áldozatainak, amely a parlament közelében található a vízparton - több tucat réz cipő. Megmutatják az áldozatok cipőjét, mert a lövöldözés előtt le kellett venniük őket. Paradox módon azonban ma nehéz eljutni az emlékműhöz, mert hatos sávos, átjáró nélküli út vezet rajta keresztül.

Nemcsak a zsidó, hanem a cigány holokauszt áldozatairól is megemlékezik Budapesten a Pava utcai új holokauszt-emlékközpont, amely Közép-Európában az első ilyen típusú intézmény. A második világháború áldozatainak neve fokozatosan növekszik a falain, fokozatosan körülbelül 450 000-nek kell lennie.

Egyedülálló barokk

Számos érdekes zsinagóga van Budapesten, a leghíresebb a Dohány utcában a legnagyobb - még egész Európában és a harmadik legnagyobb a világon. Tipikus mór stílusban épült, és amikor 1859-ben megnyílt, a világ legnagyobb volt.

Nemrégiben felújított, belső dekorációja ünnep a szemnek. Ő kezdeményezte a megújulást, és az első pénzt erre Hollywood - pontosabban a múlt egyik legnagyobb sztárja, a magyar gyökerekkel rendelkező Tony Curtis - adta.

Zsinagóga Madában

Budapesten kívül érdekes például a miškoveci zsinagóga. Gyönyörű, de még mindig várja az újjáépítését. Valószínűleg nem lesz ilyen hamar, mert a zsinagóga ügyintézője szerint körülbelül kétmillió euróra lenne szükség, míg az állam évente mintegy 100 000 eurót ad az egész magyar zsidó közösség műemlékeinek helyreállításához. A zsinagóga azonban még mindig él, bár a zsidó közösség kicsi. Nyolc év után például tavaly ismét két házasságot kötöttek itt.

A világhírű Tokaj-vidék közepén lévő Mád község zsinagógájának boldogabb sorsa volt. Időnként a zsidók is fontos szerepet játszottak ott. Ők kezdték a tokaji bor kereskedelmét a középkorban, mivel a kereskedelem olyan kérdés volt, amellyel a "tiszteletreméltó" polgárok nem akartak foglalkozni. A második világháború után azonban valójában eltűntek onnan, és Madában már nincs közösség.

Nyári fesztivál a Dohányho utcai zsinagógában.

A helyi zsinagóga azonban egyedülálló - egyike azon kevés ortodox zsinagógának a világon, amelyet barokk stílusban építenek. Az amerikai zsidók, ezekből a részekből származó őslakosok leszármazottai, a magyar állammal együtt fizették annak helyreállítását, és az épület 2004-ben európai kulturális díjat kapott érte - az Europa Nostra oklevelet.

A falu felett egy dombon található, és megtalálni nem olyan könnyű - és a bejutás sem olyan egyszerű. Még mindig nincs nyitva, az adminisztrátor, egy friss, 70 éves úr, bár hajlandó megnyitni a zsinagógát a látogatók előtt, csak egy olyan faluban kell megtalálni, ahol a magyar nyelven kívül más nyelvet nem beszélnek. Vagy időpontot egyeztetni előre.

A cikk a Magyar Tourism együttműködésével készült.