Név (latin név): Sáfrány (Crocus sativus)
Gyűjtés és kezelés: Ősszel a hegeket összegyűjtik és kézzel kivágják. Nincs olyan gép, amely leegyszerűsítené a szárak begyűjtését, és ez az ok, valamint az így kapott kis fűszermennyiség okozza a sáfrány magas árát. Rendszerint május folyamán a gumókat kiásják, szárítják és válogatják. Szeptemberben jól előkészített talajba ültetik őket.
A használat: A sáfrányt nagyon óvatosan kell adagolni, mivel a túladagolás vérzést, hányást, hasmenést és szédülést okoz. A sáfránymag kiváló fűszer mártásokhoz, levesekhez és salátákhoz.
A gyógyhatások: Támogatja az emésztést, a nagyobb dózisok véráramlást okoznak a belső szervekben, fejfájást okoznak. Gyomor-, májbetegségek esetén és általános tonikként írták fel. Támogatja a vérkeringést, megnyugtatja az idegeket, görcsök, asztma, köhögés ellen hat, vízhajtó és epeutakat fejt ki. Korlátozott mértékben használják a szemészetben és a nőgyógyászatban.
A növény jellemzői: Tavasszal virágzó virágaiból hegek származnak, s ezekből a sáfrányfűszer, amely az egyik legdrágább fűszer. A növény körülbelül 8-30 cm magas. Ősszel lila virággal virágzik. Minden virágban három fonalas, 2-3 cm hosszú lila-barna heg található. Nagyon erős, jellegzetes aromája, forró íze és intenzív színező képessége van. Sárga színezék krokint, glikozidot, pikokrocint és illóolajat tartalmaz.
Virágok: szeptembertől októberig