1980

A japán Goro sorozat, egy fehér kutya 1980-ból származik, úgymond a szappanoperák előfutára.

Nézze, a név régóta nem rimánkodott ilyen jól. Mielőtt azonban nekilátnánk, adok neked egy kis, ún válogatási kérdés:

Fehér és még mindig visszatér. Mi az?

A) A téli válaszok (hóvirág, megemésztetlen habcsók, ellopott menyasszony stb.) A Gyerekek és a korai felnőttkor korosztályában jelöltek. Ha megérinti a homlokát a következő sorok olvasása közben, megértem.
B) Goro válasza valószínűleg azt jelenti, hogy nemcsak a középkor válságával küzd, hanem az A csoport olvasóinak nevetségessé válásával is.
Csak egy ajánlásom van önnek. Szigetelje az utódokat egy másik szobába, vagy készítsen végrendeletet kiadatási záradékkal, amelyet szükség esetén kihúz.
Tényleg, van elég zsebkendőd? Megyek érte. Van egy hang, amely nagyon érzékeny hangulatot vált ki.
Énekelj velem:

Nakušita hari, ezek a saját ruháim,
szóval utó (itt csak pislog).

Japán sorozat Goro, a fehér kutya 1980-tól úgyszólván a szappanoperák előfutára. Hogyan hívhatnánk másképpen azt a forgatókönyvírási eljárást, amelyben két karaktert helyezünk az ország másik végébe (kontinens, város, falu, épület, folyosó stb.), És nehéz feladat elé állítják őket - találkozniuk kell.
És nem haboznak. Sétálnak, vándorolnak, kérdezik, amíg nem nyújtják a sorozatot, mint a gumi a nadrágon. Ostobaság lenne, ha ez felhajtás és nehézségek nélkül történne, ezért a szerző sok akadályt állít az útjukba (vad folyó, zord tél, alattomos bűnöző, lágyító, hihetetlen kedvezménnyel stb.).
Néha akaratlanul is előfordul, hogy a hősök már találkoznak. Ebben az esetben be kell építenie a történetbe néhány halványulást. Például mindketten hülyén mennek (megvakulnak, eltörik a lábuk, meglátnak egy madarat, stb.), Ennek köszönhetően ellentétes vonatokra, repülőgépekre, autókra, kerékpárokra, szekerekre szállnak fel. Pontosan ez történt a fekete hajú tizenéves Reikóval és a fehér hajú punccsal, Gorral. El tudod képzelni azt a megkönnyebbülést, amikor mindenki végre egymásra talált az utolsó kilencedik részben? Ez… olyan ... mintha 387 percnyi keresés után végre megtalálta volna a szekrényben a második pár zoknit.

És most meglepetés. A kilenc részből álló sorozat mellett van egy japán játékfilm is Gorról Az arany kutya 1979-ben (az eredeti Ogon no inu-ban). Ebben több mint két óra alatt feliratokkal gyűrötték az egészet. Ha azonban engedelmeskedik annak a vágyának, hogy megnézze ezt a rövidített verziót, nyomja a gyerekeket a játékkonzolhoz, vagy tolja a Barát kezébe, mert ez a film tele van agresszív maffiózókkal és szexjelenetekkel. Megyek. Ugyanakkor mindkét mű ugyanazon könyvmodell szerint készül Dzuko Nisimura nevű írónőtől.
És nem is beszélek néhány szlovák csalódásáról, akik a felkelő nap földjén járva a kedvenc sorozatunkat keresték és rémülettel tapasztalták, hogy a közönséges japánok alig emlékeznek erre.

Van egy ilyen elméletem. Véleményem szerint a japánok az 1980-as években beszivárogtak az adásba, hogy aláássák az étrendet és az alapképzés kulturális szintjét, és megfertőzzék őket filozófiai nézeteikkel. Mondok egy példát. Amikor az első részben a főhős apja belép a munkahelyére, csak felkészülés nélkül mondja kollégájának: "Nemrégiben vettem észre, hogy a tokiói szmog veszélyes módon veszélyezteti a város körüli állatok életét."
Látod, mit csinálok? Ugye? Látja - aki rendesen megrázza az ilyen baromságokat, alig jön a robotokhoz? Azt mondod "van bűze" vagy "kávézunk?", De természetesen nem ezt. Ezért nem hiszem, hogy szándék állna mögötte.
És még egy sajátosság. A televízió archívumában állítólag nincs nyoma Gornak. (Elég lesz három felkiáltójel?) Csak a fáradhatatlan rajongóknak köszönhetõen találhatjuk meg a lemez maradványait a neten, még rossz minõségben is (ha jó vagy, akkor a cikk végén kapsz linket rájuk).

Most beszéljünk még egy kicsit az emberekről és a szereplőkről. Előre azonban figyelmeztetlek, hogy ez nagyon töredékes információ lesz, amely csak összeesküvés-elméleteimet támasztja alá.

Mint említettem, a sorsdöntő találkozáshoz általában két karakterre van szükségünk.
Az első a kutya tulajdonosa Reiko Kitamori.
Jitka Molavcova szelíd hangjával a kislány az utakon és az ösvényeken keresztül egyik helyről a másikra húzza a hátizsákot, miközben továbbra is jobbra és balra néz. Képzelje el - nemcsak hogy van dzsipje, de nem csak iránytűje. Az egyetlen segítség egy kétes fütty Nishiharu bácsitól, amelyet senki sem hall, csak a kutya (és akár egy kilométer is). Nos, nem verne meg?
Az egész sorozat vidám jelenettel kezdődik. Abban pubisunk anyja sírján ül és panaszkodik apja miatt. Igaza van, mert az első részben hagyja, hogy a medvék elszakadjanak, és lányát kétes rokon kegyelmére hagyja. Az említett Nishihara bácsi a család fekete báránya, a másik két rokont pedig nem érdekli a Reiko, mivel eléggé aggódnak gyermekeik miatt. De ez az oka, nem igaz? Inkább engedik futni az országot, ahol különféle borostás, azaz veszélyes srácokkal találkozik. Ehhez hozzáadjuk egy szomorú kötél kinézetét és a bevezető ragaszkodó dallamot - ez még nehezebb dolgokat is megtörne, mint a néző szíve.

A Reiko lány karakterét az akkor tizennégy éves gyermek színésznő játszotta, akit a bevezető hang hívott Nagatanigawa Masagojo. A külföldi internetes források azonban megemlítenek egy másik nevet (vagy inkább a neve japán karaktereinek fordítását), nevezetesen Hasegawa MasagoYoshi.
Filmográfiája öt címet tartalmaz 1977 és 1981 között, azóta sem jelent meg a képernyőn. Ma 49 év körülinek kell lennie, de az isten nem tudja, hogy él-e még.


Goro hófehér szőr a kishu-in fajtából. Zarándoklata Hokkaido szigetén kezdődik, ahová az előbb említett apa elküldi, hogy társaságban tartsa a csípős medve pusztulása alatt (egy figyelmesebb olvasónak biztosan megérte, ki húzza ide a rövidebb véget).
Tehát Gorónak nincs sok választási lehetősége, és egyedül megy haza. Ez egy kutya, ezért nem veszi észre, hogy ez kissé kézenfekvő, de megy. Igazi hősként útközben különböző jó és rossz emberekkel találkozik, nem tudva, hogy egyikük egy nagyon fontos mikrofilmet épített be a gallérjába.
A végső hősies sérülés kivételével ezer négyszáz font kerül egészségre, és - és most kapaszkodjon megint - GPS vagy valami hasznos mobilalkalmazás nélkül. A kutyák meg tudják csinálni.

Btw, egy új elmélet jutott eszembe:
Ne higgy az összes röpcédulának a fákon az elveszett háziállatokról. Biztosan önként menekültek el otthonról, mert ki tudna még mindig csak mókusokkal teli szemcséket enni. Ha akarnának, szaglással térnének haza - akárcsak Goro.
Egy kérdésre azonban még mindig nem találtam választ. Hogy tartja az a Goro ilyen fehér kabátot? Azt hiszed, tollak perverzben?
Valószínűleg meg fogom írni a könyvet. Összeesküvésnek lenni könnyű, a lehető legtöbb idegen szó használata i-vel kezdődik (pl. Beszivárog, fertőz, kivéve). Neked is érdemes megvenni - csak 9,99-ért találsz linket a Goro sorozat kilenc részéhez. És ha megrendeli a cikk olvasása közben, akkor kedvezményt adok Önnek.

Magához a színészhez térek vissza, majd egy 4 éves kutyához Aoi Ryu (a Kék Sárkányunk után). Miután szerencséje volt, hogy a japán spicc jó családjába született, akit a japánok nem csodának tartanak nemzeti szimbólumként, újabb lehetőséget kapott, hogy megmutassa a közönségnek, hogy megmenekülhet. Gor után egy évvel a tizenhárom részes Tűzkutya sorozat egyik kutyájának főszereplőjét alakította. Karrierjét azonban hirtelen befejezte.
Csak spekulálhatunk arról, hogy mi szakította félbe annak a vitathatatlanul szimpatikus művésznek az ígéretes karrierjét annak idején. Van egy ilyen elméletem, de csak erről a könyvemben.

Nishihara bácsi pontosan azt az elemet képviseli, amelyből nem hiányozhat egy megfelelő sorozat. Nemcsak a rendőrök elől menekül, hanem teljesen ártatlan is (nem akarok belemenni a japánok lelkiismeretébe, de gondolom, egy ilyen cselekményből nem csak kilenc részt tud kitalálni).
A fent említett mikrofon Gor gallérjában állítólag azt bizonyítja, hogy nem Nishihara gyilkolt. Nos, találd ki, ki szeretne még birtokolni egy ilyen dolgot? Háromig számolok. Raaz… dvaa . kitaláltad! Igazi bűnöző, más néven kiemelkedő japán képviselő. Vera, vera, még a japánok is piszkot integetnek a fülük mögött.

Nishiharu bácsit egy 33 éves hivatásos művész játszotta Toshiya Ito (született Ito Sakaehachi, külföldön ismét álnéven ismert Binpachi Ito, bár a különbséget úgysem fogja észrevenni).
A menekült karakter volt az egyik első feladata. Addig tornászként próbálta ki, vagy a reklámban élt. Színészi beszámolója tartalmazza a japán sorozatok általában negatív szerepeinek és mintegy húsz helyi filmnek a megfelelő listáját.
Most be kell vallanom. Vagy annyira híres volt, hogy a neten nem találtam a későbbi évekből származó szilárd Ito-fotókat - vagy (valószínűbb) ránéztem. Csak halálának éve biztos, 59 éves koráig élt.

Azt kell mondanom, hogy a név nagyon szépen rímel, de azt sem tudtad, hogy néznek ki ma a színészek. Gondolom, boldoggá tettem legalább azzal, hogy akkor emlékeztem rá. Valószínűleg nemcsak rólam, hanem rólad is megmaradt az emlékezetemben, amikor úgy olvastad, hogy a mai napig nem kényszerültél rá. És tudod, miért is említettem őt? Egy perccel ezelőtt a Hudba z Mars (a Mars rádiója, Goro nevű) együttes dalát játszották a rádióban.

Tényleg, milyen volt a nyitó csilingelés éneke? Ha egyszer tudta, hogyan kell az érzékenyebb természetet meglehetősen dühössé tenni, és most is sok társam bizonyára letörölt egy könnyet a szemükről.
Hogy te vagy az, van egy kis bónuszom neked. Megkaptam a dal szövegét, így megnézhetjük. A rész még angol nyelvű is, így inkább meg fogja érteni a dallam türelmét.
Itt van:

の の 夢 の 果 て ま で
(ez csak a név, természetesen nem énekel)

く く し た 愛 探 す 人 も い
っ っ と 胸 の 中 懐 か し む 人 人 た ち
Tegnap
(érted, hogy tegnap tűnt el Goro)

És bár tegnap eltűnt
egyszer nagyon vár 雲 に 流 さ れ て közelében
És bár tegnap elmúlt
holnap folytatódik a ひ た す ら 燃 え て ゆ く

Szóval, már elküldte nekem a 9,99-es fiókot? Azt hiszem, igen. Jutalomként megnézheted a sorozat első részét, gondolom, a többieket te is megtalálod. Ha nem, akkor a fiókommal készen állunk segíteni. Egyébként nem vagyok felelős semmilyenért, és egyáltalán nem is az itt megszerzett információk valódiságáért. Egyáltalán nem ellenőrzik őket, de legalább megpróbáltam.

További cikkek a sorozatból Akkor és ma Itt található: A cikkek áttekintése .