Válassza ki a dokumentum nyelvét:

  • bg - български
  • es - spanyol
  • cs - čeština
  • da - dansk
  • de - Deutsch
  • et - eesti keel
  • el - ελληνικά
  • hu - angol
  • fr - français
  • ga - Gaeilge
  • hr - horvát
  • it - olasz
  • lv - lett nyelv
  • lt - lietuvių kalba
  • hu - magyar
  • mt - Málta
  • nl - Nederlands
  • pl - polski
  • pt - portugál
  • ro - română
  • sk - szlovák (kiválasztott)
  • sl - szlovák
  • fi - finn
  • sv - svenska

a Tanács és a Bizottság nyilatkozatai alapján nyújtják be

irányuló

a 110. cikk (2) bekezdésével összhangban Az eljárási szabályzat 2. pontja

az EU cukorbetegség-stratégiájának végrehajtásáról (2011/2911 (RSP)

- tekintettel a Lisszaboni Szerződés 168. cikkére,

- tekintettel a Bizottság 2005. december 8-i zöld könyvére: Az egészséges táplálkozás és a testmozgás előmozdítása: A túlsúly, az elhízás és a krónikus betegségek megelőzésének európai dimenziója, foglalkozva a 2-es típusú cukorbetegség meghatározóival,

- tekintettel az osztrák elnökség által a 2. típusú cukorbetegség megelőzéséről 2006. február 15–16-án Bécsben tartott konferencia következtetéseire,

- tekintettel az Európai Parlamentnek a cukorbetegségről szóló, 2006. április 27-i írásbeli nyilatkozatára,

- tekintettel az egészséges életmód előmozdításáról és a 2-es típusú cukorbetegség megelőzéséről szóló, 2006. június 1-jei tanácsi következtetésekre,

- tekintettel az Egészségügyi Világszervezet 2006. szeptember 11-i állásfoglalására a nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről a WHO európai régiójában,

- tekintettel a cukorbetegség világnapjáról szóló, 2007. január 18-i ENSZ-határozatra,

- tekintettel az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról szóló, 2007. október 23-i európai parlamenti és tanácsi határozatra és az azt követő, 2011. február 22-i bizottsági határozatra a hogy a program,

- tekintettel a Bizottság „Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008–2013” ​​című, 2007. október 23-i fehér könyvére,

- tekintettel a hetedik kutatási keretprogramra (2007–2013) (1) és a Horizont 2020 - a kutatási és innovációs keretprogramra (2014–2020),

- tekintettel a Bizottság "Szolidaritás az egészségügyben: Az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése az EU-ban" című, 2009. október 20-i nyilatkozatára,

- tekintettel az ENSZ 2010. május 20-i, a nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése című határozatára,

- tekintettel az FP7 - EGÉSZSÉG - 200701, DIAMAP - Útmutató a cukorbetegség kutatásához Európában főbb eredményeire és ajánlásaira ",

- tekintettel a Bizottság „Európa 2020 kiemelt kezdeményezés - Innovatív Unió” című 2010. október 6-i nyilatkozatára és az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos kísérleti projektjére,

- tekintettel a demográfiai kihívásokról és a generációk közötti szolidaritásról szóló, 2010. november 11-i állásfoglalására (2) és az EU-ban az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséről szóló, 2010. május 6-i állásfoglalására (3),

- tekintettel a közegészségügy és az egészségügyi rendszerek krónikus betegségeinek innovatív megközelítéséről szóló, 2010. december 7-i tanácsi következtetésekre,

- tekintettel a módozatokról szóló ENSZ 2010. december 13-i állásfoglalására,

- tekintettel az ENSZ-nek az egészséges életmódról és a nem fertőző betegségek ellenőrzéséről szóló, 2011. április 28–29-én Moszkvában tartott első ENSZ-miniszteri konferenciáján elfogadott moszkvai nyilatkozatra,

- tekintettel a nem fertőző betegségekről szóló, 2011. szeptemberi ENSZ-csúcstalálkozóra,

- tekintettel 2011. szeptember 15-i állásfoglalására az Európai Unió álláspontjáról és elkötelezettségéről a nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló ENSZ magas szintű rendezvény keretében,

- tekintettel az EK-Szerződés 110. cikkének (2) bekezdésére, Az eljárási szabályzat 2. pontja,

A. mivel a cukorbetegség az egyik leggyakoribb nem fertőző betegség, amely becslések szerint több mint 32 millió EU-s állampolgárt érint, amely teljes népességének csaknem 10% -át teszi ki, és további 32 millióan szenvednek csökkent glükóz toleranciában, amely valószínűleg kialakul klinikai tünetekkel járó cukorbetegségbe;

B. mivel a várható élettartam 5–10 évvel csökken a 2-es típusú cukorbetegség esetében, és körülbelül 20 évvel csökken az 1-es típusú cukorbetegség esetében, és mivel az EU-ban évente 325 000 halálesetet tulajdonítanak a cukorbetegségnek, i. j. két percenként egy uniós polgár;

C. mivel az azonosított kockázati tényezők, különösen az életmódbeli szokások csökkentését egyre inkább kulcsfontosságú megelőzési stratégiának tekintik, amely csökkentheti mind az 1., mind a 2. típusú cukorbetegség előfordulását, prevalenciáját és szövődményeit;

D. mivel továbbra is kutatásra van szükség az 1-es típusú cukorbetegség kockázati tényezőinek egyértelmű meghatározásához, a már folyamatban lévő genetikai hajlam és az 1-es típusú cukorbetegség kutatása egyre fiatalabb betegeknél;

E. mivel a 2-es típusú cukorbetegség megelőzhető betegség, amelynek kockázati tényezőit, például az alkalmatlan és kiegyensúlyozatlan étrendet, az elhízást, a fizikai aktivitás hiányát és az alkoholfogyasztást világosan meghatározták, és hatékony megelőzési stratégiákkal kezelhetők;

F. mivel a cukorbetegség jelenleg gyógyíthatatlan;

G. mivel a 2-es típusú cukorbetegség szövődményei elkerülhetők a korai diagnózissal és az egészséges életmód előmozdításával, de gyakran túl későn diagnosztizálják őket, mivel a cukorbetegek legfeljebb 50% -a nem is ismeri egészségi állapotát;

H. mivel a cukorbetegek legfeljebb 75% -ának nincs megfelelő ellenőrzése az egészsége felett, ami a szövődmények, a termelékenység csökkenésének és a társadalom költségeinek megnövekedett kockázatához vezet;

I. mivel becslések szerint a cukorbetegek száma Európában 1630% -kal nő 2030-ig az elhízás járvány, az európai népesség elöregedése és egyéb, még nem meghatározott tényezők miatt;

J. mivel a legtöbb tagállamban a cukorbetegséggel kapcsolatos kiadások az egészségügyi kiadások több mint 10% -át teszik ki, egyes esetekben akár 18,5% -ot is, és a cukorbeteg EU-polgárok egészségügyi ellátásának teljes költsége átlagosan évi 2 100 EUR és mivel ezek a kiadások elkerülhetetlenül növekedni fognak a cukorbetegek számának növekedése, a népesség elöregedése és az ezzel járó multimorbiditás növekedése következtében;

K. mivel ha a cukorbetegséget helytelenül kezelik vagy túl későn diagnosztizálják, ez a szívrohamok, agyvérzés, vakság, amputációk vagy veseelégtelenség fő okává válik;

L. mivel az egészséges életmód népszerűsítése és az egészség négy fő tényezőjére való összpontosítás, i. j. a dohányzás, az alultápláltság, a fizikai aktivitás és az alkohol hiánya minden szakpolitikai területen jelentősen hozzájárulhat a cukorbetegség és szövődményeinek megelőzéséhez, valamint a gazdasági és társadalmi költségek csökkentéséhez;

M. mivel a prenatális állapotok, beleértve a szennyezett környezetnek való kitettséget, egész életen át befolyásolják az egészség és az életkörülmények számos szempontját, különös tekintettel a légzőszervi betegségek kialakulásának valószínűségére, és hozzájárulhatnak a rákhoz és a cukorbetegséghez;

N. mivel a cukorbetegeknek saját ellátásuk 95% -át kell biztosítaniuk, míg az egyének és családjaik számára a cukorbetegség terhe nemcsak pénzügyi, hanem pszicho-szociális kérdéseket és az életminőség romlását is magában foglalja;

O. mivel a 27 tagállam közül csak 14 rendelkezik nemzeti kerettel vagy programmal a cukorbetegség kezelésére, nincsenek egyértelmű kritériumai annak értékelésére, hogy mi minősül jó programnak vagy mely országok alkalmazzák a bevált gyakorlatot, és mivel az EU-ban jelentős különbségek és egyenlőtlenségek vannak, a cukorbetegség kezelésének minőségét érinti;

P. mivel nincs jogi keret a cukorbetegségben és más krónikus betegségekben szenvedõk megkülönböztetésére, és az ellenük való elõítéletek továbbra is nagyrészt szembesülhetnek az iskolákban, a toborzásban, a munkahelyeken, a szociális klubokban, a biztosítási kötvényekben és a vezetõi engedélyek kiadásakor az EU;

Q. mivel a cukorbetegséggel kapcsolatos kutatások összehangolásához az EU-ban nincs finanszírozás és infrastruktúra, ami negatív hatással van az uniós cukorbetegség-kutatásra, és megakadályozza, hogy a cukorbetegek teljes mértékben profitáljanak az európai kutatásból;

R. mivel az osztrák elnökség által az egészséges életmód előmozdításáról és a 2-es típusú cukorbetegség megelőzéséről szóló tanácsi következtetések, az ENSZ számos állásfoglalása és az Európai Parlament cukorbetegségről szóló írásbeli nyilatkozata ellenére jelenleg nincs európai stratégia a cukorbetegség kezelésére;

S. mivel a cukorbetegek diszkriminációval szembesülnek a munkahelyen, az iskolákban és másutt, valamint más helyzetekben, ideértve a vezetői engedélyek megszerzését is;

1. tudomásul veszi a krónikus betegségek innovatív megközelítéséről szóló tanácsi következtetéseket a közegészségügyben és az egészségügyi rendszerekben, valamint felhívását a tagállamokra és a Bizottságra, hogy kezdeményezzenek reflexiós folyamatot a krónikus betegségek jelentette kihívásokra adott válaszok optimalizálása érdekében;

2. üdvözli az Európai Parlament álláspontját és elkötelezettségét az ENSZ nem fertőző betegségek megelőzésével és ellenőrzésével foglalkozó magas szintű rendezvénye előtt, amelynek középpontjában a cukorbetegség áll, mint a négy fő nem fertőző betegség egyike;

3. üdvözli a dán elnökség cukorbetegséggel foglalkozó konferenciáját, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Dán Cukorbetegség Szövetsége szervezett 2012. április 25–27-ig;

4. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és hajtson végre célzott uniós cukorbetegség-stratégiát a cukorbetegség megelőzéséről, diagnosztizálásáról, kezeléséről, oktatásáról és kutatásáról szóló uniós tanácsi ajánlás formájában;

5. felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki, hajtsanak végre és kövessék nyomon a cukorbetegség egészségének elősegítését, a cukorbetegség előrejelzését, megelőzését, korai diagnosztizálását és kezelését célzó nemzeti lakossági diabétesz-programokat, amelyek a lakosság és különösen a magas kockázatú csoportok számára szólnak, az egyenlőtlenségek csökkentése, az egészségügyi források optimalizálása, szükség esetén személyes megközelítéssel;

6. felhívja a tagállamokat, hogy egészítsék ki az egészségellenőrzési programokat a cukorbetegség nemzeti programjaiba, ezzel elősegítve a megelőzést és a korai diagnózist, mint kulcsfontosságú cselekvési területet;

7. felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az EU-n belüli előrehaladást a cukorbetegség nemzeti programjainak végrehajtásában, ideértve a megelőzést és a korai diagnózist is, és az eredményeket kétévente ismertesse bizottsági jelentés formájában;

8. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat a bevált gyakorlatok rendszeres áttekintésének és a jó nemzeti cukorbetegség menetrendjével kapcsolatos információk nyújtásával;

9. felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki életmódbeli beavatkozási stratégiákat, beleértve a táplálkozás és a testmozgás megközelítéseit a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás megelőzésére; e tekintetben hangsúlyozza az élelmiszerpolitikák összehangolásának szükségességét az egészséges táplálkozás, valamint a fogyasztók tájékozott és egészséges ételválasztásának előmozdítása érdekében;

10. felhívja a tagállamokat, hogy ötvözzék az iskolák jó egészségügyi rendszerén alapuló korai diagnózist az általános és középiskolákat, a dolgozó embereket és az egészségügyi szakembereket célzó megelőző oktatási kampányokkal;

11. felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki betegségalapú betegségkezelési programokat és bizonyítékokon alapuló kezelési iránymutatásokat minden cukorbeteg számára kölcsönösen elfogadott személyes prioritások formájában;

12. felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az alap- és középfokú ellátásban részesülő betegek állandó hozzáférést kapjanak magas színvonalú interdiszciplináris csoportokhoz, a cukorbetegség kezeléséhez és technológiáihoz, ideértve az e-egészségügyi technológiákat is, és támogassák a betegeket a szükséges készségek és ismeretek megszerzésében és megtartásában. a megfelelő, egész életen át tartó önkezelésért;

13. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fontolják meg a cukorbetegséggel kapcsolatos részletes epidemiológiai adatok összehangolását, gyűjtését, nyilvántartását, nyomon követését és rendszeres kezelését a mérési kritériumok és a cukorbetegség megelőzésének és kezelésének közvetlen és közvetett költségeire vonatkozó gazdasági adatok alapján;

14. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák az európai cukorbetegség-kutatás koordinációját az európai akadémiai intézmények és az ipar, valamint az állami és magán finanszírozó ügynökségek közötti együttműködés megerősítésével, valamint közös infrastruktúrák létrehozásával az európai cukorbetegséggel kapcsolatos kutatások támogatására;

15. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a cukorbetegséget tekintsék az egyik legfontosabb társadalmi kihívásnak az egészségügy területén, és biztosítsák a diabétesz-kutatás finanszírozásának folyamatos támogatását a jelenlegi és a jövőbeni EU kutatási keretprogramban, figyelembe véve ezt a típust 1. és 2. típusú cukorbetegség; különböző betegségek;

16. felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a nem fertőző betegségekkel foglalkozó, 2011 szeptemberében tartott ENSZ csúcstalálkozó eredményeinek megfelelő és megfelelő nyomon követését;

17. emlékeztet annak fontosságára, hogy az EU és a tagállamok továbbra is integrálják a megelőzést a környezetvédelmi, táplálkozási és fogyasztói politikákba a nem fertőző betegségek céljainak teljesítése és a közegészségügyi, társadalmi és gazdasági problémák kezelése érdekében;

18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

Számú határozat Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).