A térd bonyolult szerkezet, amely mozgáskor nemcsak meghajlik és nyújtózkodik, hanem enyhe forgási mozgásokat is végrehajt. Gyakran a testtömegénél sokszor nagyobb súly van terhelve.
Például a lépcsőn való normális járás kétszer-háromszorosára növeli. Dinamikus visszapattanó mozgások és hirtelen irányváltások nagyobb sebességgel sokkal nagyobb mértékben. A térdben lévő csontok szilárd támaszt jelentenek, az izmok mozgásforrást jelentenek, és az ínszalagok stabilizálják az ízületet a megfelelő helyzetben.
A térd fő stabilizátorai az elülső keresztszalag (ACL) és a hátsó keresztszalag (PCL). Az ízület közepén keresztezik egymást. Sérülésükkor a stabilizáló funkció korlátozott.
Gyakran leírják az instabilitás érzését, a ficamokat és a térddombokat. Maguk a sérülések kevésbé vagy kevésbé súlyosak. Emellett a térd pattanásainak gyakorisága vagy a kapcsolódó duzzanatok intenzitása jelentősen változhat. Van, aki évente egyszer térdel, másoknak pedig szinte napi problémái lehetnek.
Az emberek általában alábecsülik a problémákat, amíg valami komolyabb dolog nem történik és több fájdalmat okoz.
Miért "ugrik ki" a térde?
A térdproblémák okai négy fő területre oszthatók:
1. Sérülés: ha figyelembe vesszük a csúcssportokat és az ismertebb iparágakat, akkor a térdsérülések és az ugrások elsősorban az érintkezési, dinamikus és rotációs sportokban fordulnak elő - például fociban, jégkorongban, kosárlabdában vagy kézilabdában. A térdsérülések azonban gyakoribbak a szabadidős és az alkalmi sportolóknál, például a síelőknél.
2. Örökletes tényezők: ide tartoznak a veleszületett örökletes hajlamok. Egyes személyek térdszerkezete olyan lehet, hogy egyszerűen kockázatosabb különféle problémákat okozni, beleértve a térd pattanását is.
3. Degeneratív változások: fokozatos változások a porcban (chondromallation - a porc lágyulása) és a csontokban (osteoarthritis), amelyek viszont korlátozzák a térd mozgását és működését.
Ide sorolhatjuk a túlzott izomgyengeséget és az alsó végtagok kifejezettebb izomegyensúlytalanságait is.
4. Túlsúly: A túlzott testtömeg minden teherhordó ízület fő ellensége. Hozzájárul a mozgások gyengébb koordinációjához és ellenőrzéséhez.
Ma meglehetősen gyakran említik a keresztszalagokat, a meniszkuszt vagy a térd porcát. Ez annak is köszönhető, hogy az orvostudomány az elmúlt évtizedekben jelentős előrehaladást ért el (főleg a mágneses rezonancia diagnosztikájában). Ma már tudjuk, hogy a rotációs mozgás során térdsérülést szenvedő emberek körülbelül 90% -ának sérült a keresztszalagja.
A fő probléma az, hogy az ízületek nem állnak készen a sokk intenzív sportolásra. Ez az oka annak is, hogy a szabadidős sportolók körében jelentősen magasabb a kapcsolódó nehézségek előfordulása. Röviden: az emberek nem elég képzettek, nem tartják magukat fittnek, és remek teljesítményeket akarnak nyújtani. Nem is beszélve arról, hogy milyen gyakran hanyagolják el a bemelegítést.
Térd ficam
A térd enyhe megrándulása a szokásos napi tevékenységek során is előfordulhat. Ha a kisebb sérülés után a térd csak enyhén érzékeny, és már nem látható duzzanat, akkor általában elegendő egy hideg borogatás vagy gyógyszeres gyulladáscsökkentő kenőcs és egy rugalmas kötés. 2-4 nap múlva, amikor el kell kerülni a megerőltetőbb fizikai tevékenységeket, akkor a térd abbamarad.
Másrészt soha ne vegyen komolyabb rándulásokat és könnyedén ugráljon. Ezekben az esetekben a szalagok, a meniszkusz vagy a porcok súlyosabb károsodása fordulhat elő.
Jellemző a nagyobb duzzanat, fájdalom és a térd csökkent mobilitása. Akkor is orvoshoz kell fordulnia, ha ez rendszeresebben történik (bár kisebb ugrásokkal), és korlátozza az életét és a sportját. Ne tegye le, mert minden egyes következő ugrás tovább károsíthatja az ízületi szerkezeteket.
A hasonló problémákkal küzdők gyakran kérdezik, hogyan lehet továbbra is instabil térddel működni. A válasz meglehetősen bonyolult, és megköveteli a szakértő véleményét egy konkrét esetről. A pályafutást tervező felső és hivatásos sportolóknak általában keresztszalag plasztikai műtétet vagy más műtétet javasolnak.
Az alkalmi és szabadidős sportolók végső állást foglalhatnak attól függően, hogy milyen sportot űznek, és mit várnak el a problémás térdtől.
Természetesen, ha az ínszalag teljesen megsérült (a térd kiugrik normál járás közben, vagy kevesebb ütéssel ugrik), akkor műtét is javasolt számukra. A kevésbé bonyolult helyzeteket konzervatív kezeléssel lehet megoldani.
Foglalkozzunk a megelőzéssel, amely fontos e problémák megelőzése szempontjából. Kevésbé súlyos esetekben a térd pattanásának problémáját is teljesen megoldhatja.
Hogyan lehet megakadályozni a térd kiugrását
1. Speciális gyakorlatok az általános stabilitás és egyensúly érdekében - az alapja az instabil eszközök (bosu, fitlopta, egyensúlytábla és mások) használata.
2. A térd megerősítését célzó speciális gyakorlatok - például a következő videókban:
3. Rehabilitációs gyakorlatok és megfelelő kardiótevékenységek - a mellékelt videókban felsorolt gyakorlatok közül sok rehabilitációs szempontból is megfelelő. Ami a kardiótevékenységeket illeti, az úszás vagy a kerékpározás előnyös lehet.
4. Nyújtás és mozgékonyság - a térdugrás oka az érintett ízületek (nemcsak a térd, hanem a boka vagy a csípő) és az izmok elégtelen mozgástere is. Különösen az alsó testre koncentráljon, de fejlessze az általános rugalmasságot is.
Javaslom Tomáš Mihalík előadásának megtekintését, ahol elmagyarázzák, hogy egy adott ízület okát a fölötte vagy alatt található ízületben kell keresni. azaz csípőízület vagy boka.
5. Erőedzés - a térd körüli legyengült és legyengült izmok az ízületi ugrások másik kockázatos oka. Gyakoroljon azonban körültekintően, ésszerűen és fokozatosan növelje a terhelést (főleg műveletek és ismételt problémák után).
6. A kiegyensúlyozott izomfejlődésre való törekvés - ebből a szempontból a legnagyobb komplikáció a quadriceps és a combizom közötti izomegyensúlytalanság, amelyek a térd ablaktörlői és hajlítói (általában a quadriceps erősebb és dominánsabb). De a csapat ezzel nem ér véget. Ne feledkezzen meg más izmokról, a csípő erejéről, a törzsről és az edzés során szabaduljon meg az egyhangúságtól.
7. Nagyobb hangsúly a bemelegítésen és a bemelegítésen - ez mindenki számára fontos, de különösen a kapcsolódó nehézségekkel küzdő kockázati csoport számára. Napközben tartsa meleg ízületeit, ne csak edzés közben.
8. Megfelelő és jó minőségű lábbeli - a lábak gyakran érintkeznek sok fizikai tevékenység során. A megfelelő lábbeli jobban elnyeli az ütéseket és enyhíti a mozgásszerkezetek terhelését.
Néha még a megfelelő tornacipő sem segít. Azt javaslom, hogy kezdje egyedi beszúrással. Stabilizálhatják az ízületeket a megfelelő helyzetben, és mindkét oldalon eloszthatják a test súlyát.
9. Elegendő regeneráció - az előző pontokban többféle aktív tevékenységre hívtuk fel a figyelmet. Fontos azonban hangsúlyozni a pihenés szükségességét is. Gyakoroljon rendszeresen, használjon több rendszert, de ne vigye túlzásba általános intenzitással és edzésmennyiséggel. Hallgassa meg testét, és időről időre kényeztesse magát valamivel hosszabb ideig.