· Cseresznyéskert: Anton Pavlovich Csehov
A SZERZŐ:
-A polgárság kritikusa volt, nagy humanista és hitt az emberiség jövőbeli boldogságában
-Munkája az orosz realizmus korszakában csúcsosodik ki
-Kereskedő családból származott. Kiskorától kezdve dolgozni kellett a tanuláshoz. Orvostudományt tanult és úgy viselkedik
az orvos.
-Irodalmi művek:
-A kapcsolatok szintjét rögzíti a 19. század végén. Kritizálja azokat az embereket, akik elutasítanak minden újat.
Együtt akar felállni-
női tükör.
-Munkájában egész sor karaktert ragadott meg
-Orvostanhallgatóként rövidprózát bízott meg humoros magazinokban
-Munkájának mottója: "A rövidség a tehetség testvére"
-Rövid próza:
-Részletesen (névválasztással) mesterien tudta jellemezni a karaktert
-Kaméleon, egy tiszt halála, kövér és szegény, 6. szoba,…
-Novelláit felosztjuk: humoros, szatirikus, lírai-drámai, társadalmi-politikai töltettel
-Drámák:
-Lírát és pszichológiát fejlesztett ki bennük
-Lírizált dráma:
-Kevés hős
-Nincs történet, nincsenek éles cselekmények és tragikus csúcspontok
-A szerző megpróbálja megragadni a belső világ ellentmondásait
-Gondolkodásra késztet
-Közönséges embereket ábrázolt bennük, és Oroszország súlyos társadalmi problémáit tárta fel
-Színműveiben a történet úgy játszódik, mint az életben
-Sirály, Ujo Váňa, Három nővér, Cseresznyéskert,…
MUNKA:
-Dráma, a szerző egyik legjobb keserű vígjátéka
-Az ideálok ideje véget ér, és a pragmatizmus ideje kezdődik
-Ez egy arisztokrata család sorsa
-Rögzíti a nemesség hanyatlását, a nemesek ... a gazdagok elszegényedtek, a szegények gazdagok
-A szerző meg akarja mutatni az orosz társadalom hátrányait és előnyeit:
-Hátrányok: Nem tudnak megbirkózni a valósággal, nem találják életük értelmét ... a kapitalizmus kezdete
-Előnyök: állapotban vannak
-A szolga halála - A végleges bukás képe
-Az ajtó lehullása - kilátástalanság, nem tudják, merre mennek és mit fognak tenni
KARAKTEREK:
-Lopachin:
-A múltban rabszolga volt - műveletlen
-Rokonai nem is állhattak a lakás küszöbén, és most lehetősége van megvásárolni
-Vállalkozó, gazdag ember, aki nem tud mit kezdeni a pénzzel
-Lopacsin segíteni akar Ranevszkajának és Gaevnek, de mégis tiszteletet érez irántuk
-Durván gondolja magát
-Nem egoista volt, hanem az akkori társadalom alkotása
-Vagyonként, pénzként vette a cseresznyeültetvényt
-Ranevska és Gaev:
-Az emberek nagyon naivak, mindig gazdagok voltak, és amikor ilyen helyzetbe kerültek, nem tudták, mit tegyenek
-Büszkék voltak és nem kaptak pénzt Lopachintól
-Gajev csak a biliárdról tudott
-Ranevska nem törődött semmivel, mindenhol pénzt dobált. Azt mondta, hogy ez számít, de másrészt minden
eladva. Pazarló, vakmerő, naiv, makacs, pszichológiailag instabil volt. A tanács jól szórakozott
gyerekként szüksége volt valakire, aki vigyázott rá
-A cseresznyeültetvény emlékeztette őket a gyermekkorra, a szülőkre és Ranev fiára. Nagyjából ez volt számukra a világ legszebb helye-
nyakkendők. Ranevska itt látta az anyját, Gaev az apját
-Lopachinnal ellentétben a Cseresznyéskertnek érzelmi értéke volt számukra
-Trofinov:
-Úgy tett, mintha nem érdekelné
-Az 1930-as évekig járt iskolába
-Tele volt eszmékkel és kissé naiv
-Ötleteket álmodott és várta, hogy megvalósuljanak
-Megvetette a szeretetet; azt mondja, hogy a szeretet felett áll, de ugyanakkor alatta van
-Kritikusak a társadalom iránt
-Ranevszkajától és Gaevtől eltérő államokat képvisel
-Ana:
-Arisztokrata családból származott
-Kedvelte az anyját, vidám, művelt, intelligens volt, valamit el akart érni az életben, nem volt csaj
-Inkább az emberek közötti kapcsolatokat részesítette előnyben, mint a vagyont
-Kritikusan nézhette Ranevszkaját és Gaevát
-Reális és romantikus típus is volt.