tbl flm 25x25 mg (blis. PVC/Al)

A jellemzők összefoglalójának (SPC) tartalma

MELLÉKLET 1 A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZATRA, EV. Sz .: 2009/0759

25x25

A termék jellemzőinek összefoglalása

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Minden Atarax filmtabletta 25 mg hidroxi-szinium-dikloridot tartalmaz.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta

Fehér, hosszúkás, hasított filmtabletta.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az Atarax javallt:

- felnőttek szorongásának tüneti kezelésére;

- a viszketés tüneti kezelésére;

- műtét előtti premedikációra.

4.2 Adagolás és alkalmazás módja

Felnőttek

A szorongás tüneti kezelésére: Napi 50 mg 3 egyszeri 12,5-12,5-25 mg-os dózisra osztva; súlyosabb esetekben napi 300 mg-os adagok alkalmazhatók.

A viszketés tüneti kezelésére: Kezdeti adag 25 mg lefekvés előtt, amelyet szükség esetén napi 25-4 mg-os adagok követhetnek.

A műtét előtti premedikációra: 50-200 mg naponta 1 vagy 2 adagban: egyszeri adag 1 órával a műtét előtt, amely előtt 1 adag adható az érzéstelenítés előtti este.

A maximális egyszeri adag felnőtteknél nem haladhatja meg a 200 mg-ot, míg a maximális napi adag nem haladhatja meg a 300 mg-ot.

Gyermekek (12 hónapos kortól)

A viszketés tüneti kezelésére:

- 12 hónaptól 6 évig: 1 mg/kg/nap - 2,5 mg/kg/nap osztott adagokban,

- 6 év felett 1 mg/kg/nap - 2 mg/kg/nap osztott adagokban.

A műtét előtti premedikációra: 1 mg/kg egyszeri beadása 1 órával a műtét előtt, ezt megelőzően lehetőség van 1 mg/kg adagolásra az anesztézia előtt este.

Az adagolás módosítása

Az adagot az ajánlott dózistartományon belül kell beállítani, a beteg kezelésre adott válaszától függően.

Idős betegeknél az ajánlott adag felével kell kezdeni a hosszan tartó expozíció miatt.

Májműködési zavarban szenvedő betegeknél a napi adag 33% -kal történő csökkentése javasolt.

Közepes vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél csökkenteni kell az adagot a cetirizin metabolitjának csökkent kiválasztódása miatt.

4.3 Ellenjavallatok

Túlérzékenység a hidroxi-zinium-dikloriddal vagy az Atarax bármely segédanyagával, cetirizinnel vagy más piperazin-származékokkal, aminofillinnel vagy etilén-diaminnal szemben.

Porfíriaban szenvedő betegek.

Terhesség és szoptatás (lásd 4.6 pont).

Az Atarax tabletta laktózt tartalmaz. A ritka, örökletes galaktóz intoleranciában, Lapp laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz felszívódási zavarban szenvedő betegek nem szedhetik ezt a gyógyszert.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Az Atarax fokozott elővigyázatossággal alkalmazható fokozott rohamlehetőség esetén.

A kisgyermekek hajlamosabbak a központi idegrendszer mellékhatásaira (lásd 4.8 pont). Gyermekeknél gyakrabban jelentettek görcsrohamokat, mint felnőtteknél.

A lehetséges antikolinerg hatások miatt az Atarax-ot körültekintően kell alkalmazni glaukómában, hólyagkiáramlásban, csökkent gyomor- és bélmozgásban, myasthenia gravisban vagy demenciában szenvedő betegeknél.

Szükség lehet az adag módosítására, ha az Atarax-ot más központi idegrendszeri depresszánsokkal vagy antikolinerg tulajdonságokkal rendelkező gyógyszerekkel együtt alkalmazzák (lásd 4.5 pont).

Kerülni kell az alkohol és az Atarax egyidejű alkalmazását (lásd 4.5 pont).

Óvatosan kell eljárni azoknál a betegeknél, akiknek ismert a szívritmuszavarok hajlamosító tényezői, vagy akiket potenciálisan aritmogén gyógyszerekkel egyidejűleg kezelnek. Alternatív kezelést kell fontolóra venni olyan betegeknél, akiknek már fennáll a QT-megnyúlása.

Idős betegeknél az ajánlott adag felével kell kezdeni a hosszan tartó expozíció miatt.

Májműködési zavarban szenvedő betegeknél, valamint közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél csökkenteni kell az Atarax értékét (lásd 4.2 pont).

A kezelést legalább 5 nappal az allergiás tesztek előtt vagy a légúti metakolinnal történő stimuláció előtt le kell állítani, hogy ne befolyásolja a teszt eredményeit.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Figyelembe kell venni az Atarax hatásának fokozódását más gyógyszerekkel együtt alkalmazva, amelyek központi idegrendszeri gátló vagy antikolinerg tulajdonságokkal rendelkeznek, és az adagot egyénileg kell módosítani. Az alkohol erősíti az Atarax hatásait is.

Az Atarax ellensúlyozza a betahisztin és a kolinészteráz inhibitorok hatását.

A kezelést legalább 5 nappal az allergológiai vizsgálatok vagy a metakolinnal történő légúti stimuláció előtt le kell állítani, hogy ne befolyásolja a teszt eredményeit.

Kerülni kell az Atarax és a monoamin-oxidáz inhibitorok együttes alkalmazását.

Az Atarax csökkenti az adrenalin vérnyomásra gyakorolt ​​hatását.
Patkányokban a hidroxi-zin ellensúlyozta a fenitoin görcsoldó hatását.

Kimutatták, hogy a napi kétszer 600 mg cimetidin 36% -kal növeli a szérum hidroxi-zin koncentrációját, és 20% -kal csökkenti a cetirizin metabolit maximális koncentrációját.

Az Atarax a CYP2D6 gátlója (Ki: 3,9 µmol/l; 1,7 µg/ml), és nagy dózisban gyógyszerkölcsönhatásokat okozhat a CYP2D6 szubsztrátjaival.

Az Atarax nincs gátló hatása az emberi máj mikroszóma UDP-glükuronil-transzferáz 1A1 és 1A6 izoformákra 100 µmol/l koncentrációban. A 2C9, 2C19 és 3A4 citokróm P450 izoformákat gátolja a maximális plazmakoncentrációnál jóval magasabb koncentrációban (IC50: 103-140 µmol/l; 46-52 µg/ml). Ezért nem valószínű, hogy az Atarax befolyásolja az ezen enzimek szubsztrátumát képező gyógyszerek metabolizmusát.

A 100 µmol/l-es cetirizin metabolitjának nincs gátló hatása az emberi máj citokróm P450 (1A2, 2A6, 2C9, 2C19, 2D6, 2E1 és 3A4) és az UDP-glükuroniltranszferáz izoformára.

Mivel a hidroxi-zint az alkohol-dehidrogenáz és a CYP3A4/5 metabolizálja, a vér hidroxi-zin-koncentrációjának növekedése várható, ha a hidroxi-zint együtt adják olyan gyógyszerekkel, amelyekről ismert, hogy ezeknek az enzimeknek erős gátlói. Ha azonban csak egy metabolikus út gátolható, akkor azt részben kompenzálhatja egy másik metabolikus út.

4.6 Terhesség és szoptatás

Állatkísérletek megerősítették a reproduktív toxicitást.

A hidroxi-zin áthalad a placenta gáton, ami magasabb magzati koncentrációhoz vezet, mint az anyai koncentráció. A mai napig nem állnak rendelkezésre releváns epidemiológiai adatok az Atarax terhesség alatti expozíciójáról.

Azon újszülötteknél, akiknek anyja a késői terhesség és/vagy a szülés során kapta az Atarax-ot, a következő hatásokat figyelték meg közvetlenül vagy csak néhány órával a születés után: hipotenzió, mozgászavarok, beleértve extrapiramidális rendellenességeket, rángatózó mozgások, központi idegrendszeri depresszió, újszülöttek hypoxiás állapotai vagy vizeletretenció.

Az Atarax ezért nem alkalmazható terhesség alatt.

Az Atarax ellenjavallt szoptatás alatt. Ha az Atarax-kezelésre van szükség, a szoptatást abba kell hagyni.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az Atarax károsíthatja a reakciót és a koncentrációt. A betegeket figyelmeztetni kell erre a lehetőségre, és körültekintéssel kell vezetni vagy gépeket kezelni. Kerülni kell az Atarax egyidejű alkalmazását alkohollal vagy más nyugtatókkal, mivel ez súlyosbíthatja ezeket a hatásokat.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások főként központi idegrendszeri depresszánsokkal vagy paradox CNS-stimuláló hatásokkal, antikolinerg aktivitással vagy túlérzékenységi reakciókkal társulnak.

És klinikai vizsgálatok

A hidroxi-zin orális beadása: Az alábbi táblázat felsorolja a placebo-kontrollos klinikai vizsgálatokban jelentett mellékhatásokat, legalább 1% -os előfordulási gyakorisággal a hidroxi-zin után, és 735, napi 50 mg hidroxi-zinnek kitett és 630 placebóval kezelt alany szerepelt.

B Marketing utáni tapasztalat

Az alábbi szakasz a rendszer gyakorlati alkalmazása során felmerülő mellékhatásokat szervrendszer kategóriák és gyakoriság szerint sorolja fel. A gyakoriságot a következő meghatározásokkal határozták meg: nagyon gyakori (³1/10), gyakori (³1/100 -

A hidroxi-zin gyorsan felszívódik a gyomor-bél traktusból. A csúcskoncentráció a plazmában (Cmax) körülbelül két órával érhető el orális beadás után. 25 mg-os és 50 mg-os egyszeri orális dózisok után a felnőttek Cmax-koncentrációja általában 30, illetve 30 mg. 70 ng/ml. A hidroxi-zin expozíció mértéke és mértéke nagyon hasonló, ha tabletta vagy szirup formájában adják be. Napi egyszeri ismételt alkalmazás után a koncentrációk 30% -kal növekednek. A hidroxi-zin orális biohasznosulása az intramuszkuláris beadáshoz (i.m.) képest körülbelül 80%. Egyszeri 50 mg-os dózis után. általában 65 ng/ml Cmax-koncentráció.

terjesztés

A hidroxi-zin jól eloszlik a testben, és általában jobban koncentrálódik a szövetekben, mint a plazmában. A látszólagos megoszlási térfogat felnőtteknél 7-16 l/kg. Szájon át történő beadás után a hidroxi-zin a bőrbe jut. Az egyszeri és ismételt beadás után a hidroxi-zin koncentrációja a bőrben magasabb, mint a szérumkoncentráció.

A hidroxi-zin nagyobb koncentrációval lép át a vér-agy és a placenta gátakon a magzatban, mint az anyában.

Biotranszformáció

A hidroxi-zin nagymértékben metabolizálódik. A cetirizin fő metabolitjának, a karbonsav-metabolitnak (az orális dózis körülbelül 45% -a) képződését az alkohol-dehidrogenáz közvetíti. Ez a metabolit jelentős perifériás H1-antagonista tulajdonságokkal rendelkezik. Egyéb azonosított metabolitok közé tartoznak az N-dealkilezett metabolitok és az O-dealkilezett metabolitok, amelyek plazma felezési ideje 59 óra. Ezeket a metabolikus utakat főleg a CYP3A4/5 közvetíti.

Megszüntetés

A hidroxi-zin felezési ideje felnőttekben körülbelül 14 óra (tartomány: 7 - 20 óra). A vizsgálatok alapján számított látszólagos teljes clearance 13 ml/perc/kg. A dózisnak csak 0,8% -a ürül változatlan formában a vizelettel. A fő metabolit, a cetirizin, főként változatlan formában ürül a vizelettel (a hidroxi-zin 25% -a, illetve 16% -a orális adagolás után).

Speciális betegcsoportok

Idős betegek

A hidroxi-zin farmakokinetikáját 9 egészséges idős (69,5 ± 3,7 éves) egyénnél vizsgálták egyszeri, 0,7 mg/kg orális dózis után. A hidroxi-zin eliminációs felezési ideje 29 órára meghosszabbodott, és a látszólagos megoszlási térfogat 22,5 l/kg-ra nőtt. Idős betegeknél ajánlott a hidroxi-napi napi adag csökkentése (lásd 4.2 pont).

Gyermekgyógyászati ​​betegek

A hidroxi-zin farmakokinetikáját 12 gyermekkorban (6,1 ± 4,6 év; 22,0 ± 12,0 kg) értékelték 0,7 mg/kg egyszeri orális dózis után. A látszólagos plazma clearance kb. 2,5-szerese volt a felnőttekhez képest. Felnőttekhez képest a felezési idő lerövidült. Körülbelül 4 óra volt egy éves betegeknél és 11 óra 14 éves betegeknél. Gyermekgyógyászati ​​betegeknél az adagot módosítani kell (lásd 4.2 pont).

Májkárosodás

A primer biliaris cirrhosis miatt másodlagos májműködési zavarban szenvedő betegeknél a teljes clearance körülbelül 66% volt az egészséges alanyokhoz képest. A felezési idő 37 órára nőtt, és a cetirizin karboximetabolitjának szérumkoncentrációja magasabb volt, mint normál májfunkciójú fiatal betegeknél. Májkárosodásban szenvedő betegeknél csökkenteni kell a napi adagot vagy az adagok gyakoriságát (lásd 4.2 pont).

Vesekárosodás

A hidroxi-zin farmakokinetikáját 8 súlyos vesekárosodásban szenvedő betegnél értékelték (kreatinin-clearance: 24 ± 7 ml/perc). A hidroxi-zin expozíciójának mértéke (AUC) nem változott megfelelően, míg a cetirizin karboxi-metabolitja nőtt. Ezt a metabolitot nem lehet hatékonyan eltávolítani hemodialízissel. A cetirizin-metabolit jelentős felhalmozódásának elkerülése érdekében a hidroxi-zin ismételt adagolása után csökkent vesefunkciójú betegeknél a hidroxi-napi napi adagot csökkenteni kell (lásd 4.2 pont).

5.3 A preklinikai biztonságossági adatok

A farmakológiai biztonságossági, akut, szubakut és krónikus toxicitási vizsgálatok nem növelték szignifikánsan a rágcsálók, kutyák és majmok biztonságossági adatait. Patkányokban és egerekben az 50 halálos dózis (LD50) 690, illetve 550 mg/kg, orális beadás után, míg iv. adagolás 81 és 56 mg/kg.

100 mg/kg egyszeri orális dózis depresszió, ataxia, görcsök és remegés jeleit okozta kutyáknál. Majmoknál hányás jelentkezett 50 mg/kg-ot meghaladó orális dózis esetén, iv. 15 mg/kg dózis görcsrohamokat okozott. Az intraarterialis injekciók jelentős szöveti elváltozásokat eredményeztek nyulaknál.

Az izolált Purkinje kutyarostokon a hidroxi-zin az akciós potenciál időtartamát háromszor 10-6 mol/l-rel meghosszabbította, jelezve, hogy kölcsönhatás lépett fel a repolarizációs fázisban részt vevő káliumcsatornákkal. Nagyobb koncentrációknál, háromszorosa 10 -5 mol/l, az akciós potenciál időtartama jelentősen lerövidült, jelezve a kalciummal és/vagy az ionárammal való esetleges kölcsönhatást. A hidroxi-zin gátolja a K + áram (vr)> gátlását az emberi neuroblasztóma sejtekben és a transzfektált Xenopus oocitákban 10,7 μmol/l IC50-érték mellett, amely koncentráció jóval meghaladja a terápiás koncentrációt. A szív elektrofiziológiájára gyakorolt ​​hatáshoz szükséges hidroxi-zin koncentrációk azonban 10–100-szor magasabbak, mint a H1 és 5-HT2 receptorok blokkolásához szükségesek. A telemetrikusan megfigyelt, nem rögzített tudatos kutyáknál a hidroxi-zin és enantiomerjei hasonló kardiovaszkuláris profilokat váltottak ki, bár kicsi különbségek voltak jelen. Egy telemetriával végzett vizsgálatban a hidroxi-zin (21 mg/kg per os) enyhén növelte az artériás BP-t, a pulzusszámot és lerövidült

PR és QT intervallumok. A QRS és a QTc intervallumra gyakorolt ​​hatást nem figyelték meg, ezért enyhe terápiás dózisoknál ezek az enyhe változások klinikailag valószínűtlenek.

A szubakut toxicitást kutyáknál 50 mg/kg dózisban értékelték, ami hányingert, hidegrázást és rohamokat okozott. A patkányok 30 napig élték túl a 200 mg/kg/nap hidroxi-zin orális adagját.

A krónikus toxicitást patkányokon értékelték, legfeljebb 50 mg/kg orális dózisokkal, tünetek és hisztopatológiai eltérések nélkül. 10 mg/kg dózis csökkentette a spermatocita koncentrációt és az életképességet. Kutyáknál a 20 mg/kg/nap dózisig terjedő orális dózis 6 hónapig nem társult semmilyen tünettel, biológiai vagy hisztopatológiai rendellenességgel.

A teratogenitást vemhes rágcsálókon értékelték: a norchlorcyclizin metabolit felhalmozódása miatt a magzati fejlődési rendellenességek és vetélések 50 mg/kg hidroxi-zin feletti dózisokhoz társultak. A teratogén dózisok sokkal magasabbak, mint az embereknél terápiás célokra alkalmazott dózisok. Az Ames-teszt nem mutatott mutagén aktivitást. Egerekben végzett limfómás vizsgálat elhanyagolható növekedést mutatott a mutációkban, alacsony S9 jelenlét mellett, 15 mg/ml koncentráció mellett. Ebben a vizsgálatban ezt a maximális toxicitási szintként állapították meg. A patkányokon végzett mikrotag-vizsgálatok negatívak voltak. Mivel az in vitro vizsgálatban csak nagyon jelentéktelen hatásokat figyeltek meg, és az in vivo vizsgálat negatív volt, a hidroxi-zin nem mutagén hatású.

Állati karcinogenitási vizsgálatokat nem végeztek hidroxi-zinnel. A gyógyszerek nem mutagének, és a klinikai használat hosszú évtizedei alatt nem társultak a tumorigén kockázatának nyilvánvaló növekedésével.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Kolloid vízmentes szilícium-dioxid

Opadry Y-1-7000 fehér csomagolási rendszer, amely a következőkből áll:

titán-dioxid E 171

6.2 Inkompatibilitások

6.3 Felhasználhatósági időtartam

6.4 Különleges tárolási előírások

Tárolja száraz helyen, 15-25 ° C hőmérsékleten, fénytől védve.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

PVC/Al buborékfólia, írásos információk a felhasználók számára, papírdoboz.

Kiszerelés: 25 filmtabletta

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

Nincsenek külön követelmények.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

UCB s.r.o., Prága, Csehország

8. NYILVÁNTARTÁS SZÁMA

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY/MEGÚJÍTÁS DÁTUMA