Komoróczy Balázs régész bírálta, hogy a garázsok elsőbbséget élveztek a pozsonyi vár kelta-római helységével szemben. Másként látja a hatalmas avar temetkezési helyen.

pohrebisko

Komoróczy Balázs, aki a Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiáján dolgozik Brünnben, elmondja, hogy a jelenlegi régészet azt is meghatározhatja, hogy az avar betétből származó frank érme melyik családhoz tartozott, mit ettek életük során az eltemetettek és kivel álltak kapcsolatban . Ugyanakkor biztosítja, hogy a temetkezési hely, a pozsonyi várral ellentétben, nem indokolja az autópálya elterelését.

Röviden ismeri az avar temetkezési hely megtalálását Pozsony külterületén? Mit mondasz neki?

Többé-kevésbé csak a médiában megjelenteket hallottam. A régészeti alapkutatások rendkívül érdekes eredményének tűnik. Főleg, hogy több idősík van. A római idők egy része számomra viszonylag szokásos településnek tűnik, nagyon egyedi temetkezési hely. Valószínűleg ez elmozdítja ismereteinket és gazdagítja Szlovákia területének múltját.

A pozsonyi elkerülő út alatt Avarov hatalmas temetkezési helye található, őket lovával temették el (+ fotó)

A megállapítást tehát jelentősnek tekinthetjük?

A régészek számos tudományos módszert alkalmazhatnak, csak finanszírozásra van szükségük. Akár több száz sír megtalálásával lehet rokonságot találni. Vajon mindenki megtalálta-e a helyieket, milyen ételt fogyasztott általában, mik voltak a rendellenességek? A laboratóriumokban fogunk róla többet megtudni. A felfedezés önmagában egyedülálló, mivel ez a második temetkezési hely a fiatalabb avar-szláv fázisból. Megállapítható az is, hogy melyik családhoz tartozik az az érme, amelyet amulettként viseltek. Érdekes módon az érmét körülbelül 771-ben verték meg. Tizenöt évvel később a frankok és nagykároly legyőzték az avar kaganatot, és a szláv lakosság túlsúlyban volt. Az avarnak akkor nem volt ereje.

Az avarokat nomádnak nevezik. Lehetséges, hogy sokáig Podunajské Biskupice-ban éltek?

A Kárpát-medence nem teszi lehetővé a nomád életmódot. A nyolcadik században, amelyre a régészek előzetesen datálták a temetkezési helyet, az avarok már biztosan nem kóboroltak. Gyakorlatilag a hatodik század végén, Sam birodalmának idején álltak meg. A fiatalabb korszakban, amelyhez ez a megállapítás tartozik, nem várjuk el tőlük az utazást. Az a tény, hogy a régészek nem találtak ott fegyvert, nem feltétlenül jelzi, hogy nem harcoltak. Feltételezzük ott az avarok és a szlávok természetes keveredését is.

A temetkezési hely megtalálása azt is jelentheti, hogy településük a közelben lesz?

Igen. Nos, ennek nem kell így lennie. Több mint négyszáz sír elegendő, nem csak húsz év temetés lesz. A települések folyamatosan váltakoztak a viszonyok, a mezők szerint, ez nem azt jelenti, hogy a régészek pontosan azonosíthatnák a hozzá tartozó települést. Lehet a környező mezőkön, de akár több kilométeres távolságban is. Fontos meghatározni az időhorizontokat.

A régészek a leendő autópálya alatt ásnak. Az államnak mérlegelnie kell az útvonal esetleges megváltoztatását?

Ebben az esetben biztosan nem. Az alapvető régészet célja annak felépítése, amire az embereknek szüksége van a mai élethez, ugyanakkor nem rombolja le a múlt nyomait. A régészek alapvetően feltárták a temetkezési területet, amely óriási kulturális potenciált kínál a páneurópai kultúra számára. Nem szorgalmaznám a halasztást, de hangsúlyoznám, hogy a tudósok gondoskodnak az anyagról. Ellenkező esetben kivételes értéke, amelyet ki kell állítani és közzé kell tenni, soha nem lenne megtalálható.

Komoróczy Balász

Klasszikus régészetet és történelmet tanult a prágai Károly Egyetemen. Több mint húsz éve a brünni Régészeti Intézet tanácsának alelnöke. Ő a dolné dunajovicei bázis vezetője, valamint a római és a migrációs időszak kutatóközpontjának vezetője. Tanárként dolgozik a brünni Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karán.

Hogyan működik a világon? Ilyen helyeken múzeum fog gyarapodni, vagy bevett gyakorlat a megállapítások felvétele, a hely lefedése és az építkezés folytatása?

Igen. Vannak példák, ahol a kutatások kimutatták, hogy valami olyan jelentős, hogy érdemes módosítani egy projektet. Úgy gondolom, hogy ez a temetkezési hely nem váltana ki ilyen eljárást sem Franciaországban, sem Németországban. E források jellege alkalmas a múzeumok és a szakirodalom számára. Más a helyzet, ha a régészek építészeti emlékeket találnak. Tiszteletlenségnek fog hangzani, de a temetkezési hely lyukak a földben, amelyekbe beleteszik a halottakat. Ez a megoldás csak abban a pillanatban releváns, mert elterelést ígérhet, mert elérhetővé teszi például egy gyönyörű antik épületet, amelyet a helyszínen már meg is őrizhet, és a közelben parkot készíthet.

Római cseh szakértő: Nem kellett volna lebontani a keltákat a pozsonyi várnál

Amire a régészeknek ügyelniük kell az eljárás során?

Hogy az emlékmű iránti érdeklődés a terepmunka után sem csillapodjon, mert akkor a régészet csak most kezdődik, nem ér véget.

Pozsonyi várnál kelták és rómaiak, Pozsony külterületén avarok voltak, ami azt mondja, hogy itt sok népcsoport keveredett. Már alaposan felfedeztük a környéket?

Egyáltalán nem. A terület mindig is jelentős kommunikációs központ volt, amelyből az emberek profitáltak. A késő kelták ott gazdagok voltak, akárcsak a germán törzsek. A régészet poénja, hogy nehéz reprezentatív mintát találni, mivel például a tudományban működik. Vannak területek, ahol egyáltalán nem számítunk semmire. Nem zárhatjuk ki, hogy a további építkezés során valami rendkívülit találunk, például az újkőkort. Egy nagyon éghajlati szempontból kellemes és termékeny területről beszélünk, így potenciálisan rengeteg más emlék található.

Szakértőként meghívást kapott a pozsonyi vár helyszínére is. A földalatti garázsok már működnek, a leletek egy részét kiállították a múzeumban, de az oszlopokkal és történelmi burkolatokkal ellátott lelethelyek továbbra sem hozzáférhetők a nyilvánosság számára. Nem szégyen?

Véleményem szerint a régészek erőfeszítései ellenére a régészet és a régebbi műemlékek károsodtak az épület koncepciója érdekében.

A kelták fővárosa elveszett a pozsonyi várnál (+ légi videó)

Összehasonlíthatja ezt a két esetet?

Másképp vélekedtem a keltákról. A megállapítások és a jelenlegi szükséglet azonban ott különbözött. A temető terepkörnyezet és megfelelő bemutatásra van lehetőség, az emlékmű nincs annyira veszélyeztetve. Úgy gondolom, hogy a vár közönségének eredeti és megfelelőbb állapotban kellett volna látnia a műemlékeket. Az épület társadalmi használhatósága is szerepet játszik. Kisebb, mint az autópálya, amely mindenkit szolgál.