alzheimer-kórról

Válaszolta: Mgr. Simona Krakovská és Mgr. Petra Brandoburová, PhD., A MEMORY Center pszichológusa, n.o.

Csak nemrégiben alakult ki egy átfogó, az Alzheimer-kórra összpontosító prevenciós program. Mi a célja?

A projekt fő célja, hogy tájékoztassa a lakosságot az Alzheimer-kór kérdéséről, és felhívja a figyelmet a demencia megelőzésére és megelőzésére. Megérteni, mi a betegség, hogyan lehet felismerni, és mit tehetünk mi magunk, hogyan lehetünk aktívak a demencia kialakulásának megakadályozásában.

Manapság az orvosok megmenthetik az embereket a szívinfarktus, agyvérzés után, és szerencsére sok rák jól kezelhető. Az emberek folyamatosan növekvő életkorot élnek, ezért valószínű, hogy több lesz valamilyen demenciában szenvedő beteg. Így van?

Igaz, hogy a növekvő várható élettartam és a népesség elöregedési folyamata miatt, amely egész Európán és vele együtt Szlovákián is keresztül megy, egyre nagyobb számban vannak olyan demenciák is, amelyek valamilyen demenciában szenvednek.

Valahogy csökkenthetjük az Alzheimer-kór kockázatát?

A demencia kockázata egészséges életmód révén csökkenthető. Alapelvei közismertek. A védő tényezők közé tartozik az érbetegségek (magas vérnyomás és koleszterin) csökkentése, a változatos étrend, amely rengeteg zöldséget, gyümölcsöt, halat, omega 3 zsírsavat tartalmaz, intenzív és rendszeres fizikai aktivitás, aktív társadalmi élet és szellemi tevékenység.

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demencia. Időben észlelni lehet?

A diagnózis jelenleg a neurodegeneratív betegségek korai felismerése felé tart, éppen a korai beavatkozás fontossága miatt a betegség jövőbeli lefolyása szempontjából. A diagnosztikai eljárások javulnak, ezért viszonylag valószínű, hogy a betegséget a korai szakaszban észlelik. Ezért, ha a memória vagy más kognitív funkciók tüneteire gyanakszik, jó szakembereket felkeresni és hosszú ideig figyelni.

Hogyan diagnosztizálják a betegséget?

Az első lépés a kognitív károsodás jelenlétének gyanúja. Ez megnyilvánulhat például felejtéssel, tájékozódás elvesztésével, problémákkal a szavak megtalálásával. A demencia szakorvos által végzett vizsgálat ajánlott annak megnyilvánulásainak, súlyosságának és típusának felmérésére. Lehetőség van kapcsolatba lépni pszichiáterrel, neurológussal vagy pszichológussal. A laboratóriumi vérvizsgálatnak részét kell képeznie a diagnosztikai folyamatnak. Kizárhatja például azokat az anyagcsere-betegségeket, amelyek a demenciához hasonló módon nyilvánulhatnak meg. A következő lépés a modern neuroimaging módszerek alkalmazása, amelyek megmutathatják, hogy az agy megmutatja-e az Alzheimer-kórra jellemző változásokat.

Melyek a betegség tünetei? Mire kell figyelnünk magunkra vagy rokonainkra?

Különös figyelmet kell fordítanunk a rövid távú memória nehézségeire, de a figyelemre, a beszédre és a gondolkodásra is. Az időben és térben való tájékozódás, valamint a közös napi tevékenységek végrehajtásával, tervezésével, szervezésével és döntéshozatalával kapcsolatos problémák ronthatók. Lehetnek személyes és érzelmi vagy viselkedési változások: bizonytalanság, szorongás, depresszió és mások. Figyelni kell az étkezési vagy alvási rendellenességekre, az érdeklődés elvesztésére, a társadalmi életből való kivonulásra is.

A betegség okai még nem ismertek, ezért gyógyíthatatlan betegségről van szó. Amikor a tudósok felfedezik annak okát, a betegség kezelhető lesz?

Az Alzheimer-kór biológiai háttere - a betegség hátterében álló kóros fehérjék - jelenleg ismert. Az igazság azonban az, hogy nem teljesen világos, hogy ezek a fehérjék miért keletkeznek az agyban. Számos tanulmány zajlik, amelyek olyan gyógyszereket fejlesztenek ki, amelyek az Alzheimer-kórban szenvedők különböző agyi patológiáira koncentrálnak. A gyógymód megtalálása a betegség megelőzésével együtt ma már a terület tudósainak abszolút prioritása.

Miért fontos erről a témáról beszélni a demenciáról és a tabukról?

Szlovákiában ez a betegség még mindig előítéletekkel és félelemmel társul. Széles körben elterjedt elképzelés szerint a demenciában szenvedő személy olyan, mint egy kisgyerek, hogy a demenciában szenvedő betegek agresszívek, a betegség csak idősebb embereket érint. Ez mind félretájékoztatás. A betegség rendkívül nehéz a betegnek és családjának egyaránt. A teher annál nagyobb, ha a környezet reakciójától való félelem, az a tény, hogy ezt a tényt titokban kell tartani, mintha valami olyan lenne, amit a betegnek szégyellnie kell. Az Alzheimer-kór bemutatásának módja hiányzik azokból a pozitív üzenetekből, amelyek a betegség ellenére mégis képesek minőségi, boldog életet élni.

Elfelejtette? Ne enyhítse a memória problémáit

Hogyan kell kommunikálnunk egy Alzheimer-kórban szenvedő emberrel?

Kommunikálnunk kell egy demenciában szenvedő személlyel memóriaproblémáiról és fel kell idéznünk a közelmúlt eseményeit. Az interjúban fontos megpróbálni elkerülni az olyan információkkal kapcsolatos kérdéseket, amelyekre az Alzheimer-kórban szenvedő személy nem emlékszik. A kommunikációnak kedvesnek, nem idegesnek kell lennie, a rokonoknak és a gondozóknak szem előtt kell tartaniuk, hogy az embert nem lehet hibáztatni azért, mert nem tud valamit. Fontos megjegyezni azt is, hogy csak a betegsége miatt az ember nincs a gyermek szintjén, ezért javasoljuk, hogy kerülje a becsmérlő infantilis kommunikációs módot.

Vannak memória edzések. Egészséges emberek számára is tervezték?

A memóriaképzés a memóriával való törődés egyik formája, még egészséges embereknél sem, nem igaz, hogy csak azok gyakorolják a memóriát, akiknek ezzel már problémái vannak. A tréningek lehetőséget nyújtanak a memória megerősítésére és az emlékezés új módszereinek elsajátítására, de a megelőzés egyik lehetőségeként is felfogják őket a demencia tüneteinek késleltetése szempontjából.

A társadalomban különféle mítoszok állnak fenn erről a betegségről. Miért ilyen?

A hazánkban végzett felmérés azt mutatta, hogy sokan meg vannak győződve arról, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők agresszívek, vagy hogy a betegséget nem érdemes diagnosztizálni, mert nincs segítség az ilyen diagnózisú emberek számára. Ezek sajnos csak az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó számos mítosz közül. Ezek a tévhitek abból fakadhatnak, hogy ez a kérdés félelemhez és szorongáshoz kapcsolódik a társadalomban, és ezáltal tabuvá válik, amelyben nincs hely a megbeszélésekre és a dolgok helyrehozására.

Igaz, hogy a stressz kiválthatja például a betegséget?

Vannak olyan tanulmányok, amelyek rámutatnak arra, hogy a stressz képes gyorsítani a mérgező fehérjék termelését és tárolását az agyban. Az is ismert, hogy a stressz súlyosbíthatja a gyulladásos betegségeket - és a krónikus encephalitis az Alzheimer-kór szerves része. Végül a stressz kimeríti az agy néhány védekező mechanizmusát, például a noradrenalint, amelyre az agynak többek között szüksége van tevékenységének fenntartásához és a gyulladás leküzdéséhez.

Ami segít megbirkózni azzal a ténnyel, hogy egy családtag Alzheimer-kórban szenved?

Ezzel a ténnyel nehéz megbirkózni, a család élete sokat változik. A szeretett ember megváltozik - személyisége, viselkedése, képessége kifejezni, amire szüksége van. Ezek a változások fájdalmasak. A tudatosság segíthet a betegeknek és a családoknak, hogy milyen változásokra lehet számítani, mire kell felkészülni. Fontos a rendelkezésre álló támogatási források aktiválása, hogy az ellátás megoszljon több rokon vagy gondozó között.

© SZERZŐI JOG FENNTARTVA

A napi Pravda és internetes verziójának célja, hogy naprakész híreket jelenítsen meg Önnek. Ahhoz, hogy folyamatosan és még jobban dolgozhassunk Önnek, szükségünk van a támogatására is. Köszönjük bármilyen pénzügyi hozzájárulását.