A biztonsági teszteknek szintén alkalmazkodniuk kellett a globális elhízáshoz.

ütközéstörés-teszt

A világon 2,1 milliárd túlsúlyos ember él, ebből 671 millió elhízott. Ráadásul legfeljebb fele csak tíz országban él. A második helyen az USA mögött Kína áll 62 millió kövér emberrel. Ez azt jelenti, hogy a Föld összes elhízott emberének 9 százaléka Kínában él.

A kínai életmód "fókuszált" volt. Felgyorsult az élet ritmusa, a kerékpárok és a házi készítésű ételek helyett a legtöbb "új kínai" ma éttermekben eszik, autókat vezet és napokat tölt a számítógép mellett - írja a The Lancet orvosi magazin.

Az 1980-as évekhez képest ma az átlagos kínaiak súlya három kilóval több, tíz centiméterrel magasabb, a kínai nők mellkasi kerülete pedig 1992 óta évente centiméterrel növekszik - írja a The Lancet.

Szakértők becslései szerint 2010-ben a túlsúly 3,4 millió halálesetet okozott világszerte.

De túlsúlyosak vagyunk, még akkor is, ha a volán mögé ülünk. "Az elhízottak 78% -kal nagyobb kockázattal halnak meg egy balesetben" - mondta Chris O 'Connor, a humanetika vezetője. Szakértők szerint az elhízott járművezetők hajlamosabbak az egészségügyi problémákra, ami hozzájárul a balesetben meghalás nagyobb kockázatához. övek súlyos túlsúly esetén.

Az autóbaleseti tesztekben használt speciális próbabábuknak ez a fontos gyártója (ezeket Crash Test Dummies-nek hívják) ezért egy új, 124 kilogrammos modellt képvisel.

"Ennek oka az, hogy hízunk" - magyarázza Chris O'Conor a CNN-nek. "A zsír testünk központi részén van tárolva, és ez befolyásolja helyzetünket, amelyben az autóban ülünk."

Így a humanetika a korábbitól eltérő testfelépítésű manökeneket fejleszt. Az autógyártók új modellek kutatására és fejlesztésére használják, amelyek jobban védik az elhízott utasokat. Az amerikai vállalat próbababájának legújabb modellje ezért a testtömeg-indexének 35 kilogrammos BMI-t mutat 124 kilogrammonként: összehasonlításképpen: a normál értékek körülbelül 18-25.

Az euro-amerikai zóna legtöbb márkája a szokásosnál magasabb szintű teszteket végez többféle manökennel, amelyek közül a legnehezebb súlya 100 kilogramm, a ma használt szokásos hím manöken hozzávetőlegesen 78 kilogramm. A szakértők azonban hangsúlyozzák, hogy a vezető súlya nem annyira számít egy balesetben, mint a megfelelő ülésen. Néhány évvel ezelőtt egy francia márka még bírósághoz is fordult egy elhízott víz halála miatt egy kis Peugeot 107 volánja mögött.

Az elemzők más érdekes adatokkal is rendelkeznek: a súlyos sérülések kockázata 20 százalékkal nő a volán mögött, a negyvenes években negyven százalékkal. A humanetika jövőre egy elhízott próbabábut akar bevezetni. Az autógyártók is tisztában vannak a vezetők növekvő életkorával, például speciális öltönyökkel dolgoznak, amelyek az idős emberek romló mobilitását szimulálják.

A holttestektől a robotokig

Az 1930-as években az autógyártók élő merészeket használtak a biztonsági tesztek során. Ahogy a sebesség és a balesetben fellépő növekvő erők növekedtek, holttesteket kezdtek keresni. Igen, az autógyártók néhány évtizeddel ezelőtt törésteszteken használták őket.

Ma kifinomult "robotokat" használnak, amelyek hatalmas mennyiségű adat mérésére képesek. A pontosan leírt ütközési tesztek biztonsági ellenőrzése nélkül az autókat ma nem állítják üzembe.

A legmodernebb tesztbábuk akár 130 különböző adatot is képesek mérni, ma akár ötször több információt dolgoznak fel, mint évekkel ezelőtt. Ezért az autógyártóknak nagyon drága beszerezni egyet, ami félmillió dollárba kerül, és csak korlátozott számú felhasználással rendelkezik. Fejlesztésük során a gyártók együttműködnek többek között a biztosító társaságokkal, amelyek statisztikáiból a balesetekre vonatkozó adatokat merítik.

A fejlesztők manapság egyre inkább támaszkodnak a számítógépes szimulációkra, amelyek nagyon közel kerülhetnek a valós tesztekhez. Ma "hozzáadhatják a disznózsírt" a virtuális manökenhez, ami hatással lesz annak balesetmodellező viselkedésére.