Hosszú évtizedekig hasonlóan szent dogma volt Kínában, akárcsak a kormányzó kommunista párt teljes politikája. A világ legnépesebb országa 1979 óta csak egy gyermekre korlátozta az egyes párok gyermekeit.

gyereket

Sok kínait különféle szankciók fenyegettek - a súlyos, több ezer eurós pénzbírságoktól kezdve az elbocsátásig vagy csak a környezetből való kigúnyolásig.

Kína csak két évvel ezelőtt vetett véget egygyermekes politikájának, amikor a pároknak legfeljebb két gyermeket engedtek. A gyorsan öregedő kínai népesség számára azonban még ez sem elegendő.

A feliratokkal ellátott animációban megtudhatja, mely európai országok vannak ugyanabban a helyzetben, mint Kína:

A kínai médiára hivatkozó British Guardian szerint az 1970-es évek óta először a kínaiak annyi gyermeket szülhetnek, amennyit csak akarnak.

Az elöregedő Kína számára azonban már késő lehet.

Szakértők szerint évtizedek alatt érezhető lesz az új intézkedés hatása, ha egyáltalán. Ezenkívül a kínai férfiak tízmillióinak már nulla esélye van arra, hogy valaha is társat találjon.

Katasztrófának bizonyult kísérlet

Egy gyermek politikájával a kínai kommunisták megpróbálták megállítani az akkor majdnem egymilliárd fős népesség növekedését. Ebből a szempontból a kísérlet sikeres volt - Kínában ma az egyik legkisebb az egy főre jutó újszülöttek száma. Minden másban azonban a projekt kudarcot vallott.

Ezenkívül számos negatív jelenséget hozott a társadalomba, amelyektől Kína belátható időn belül esélytelen megszabadulni.

A politika mellékterméke a születendő kínai nőstény csecsemők és más soha meg nem számozott újszülöttek tízmilliói voltak, akik szó szerint a szülés után a szeméttelepre kerültek.

Kínában a középkor óta széles körben elterjedt a női csecsemők megölése, amelyet a mai napig nem sikerült felszámolni, különösen a mai 1,4 milliárd ország legszegényebb részeinél.

UN: Késő van

Ehhez hozzájárult az egy gyermek politikája is. A szegény kínaiak számára az egyedülálló női gyermek olyan dolog, amit egyszerűen nem engedhetett meg magának gazdaságilag. Idős korban az egyedülálló lány nem a szüleivel, hanem az apósával foglalkozik.

Ráadásul a terepen végzett kemény munkával egy fiú sokkal jobban tudna segíteni rajtuk. A házas lány hozományát szintén szülei fizetik, nem pedig annak a férfinak a szülei, akit feleségül vesz.

Ezért kezdtek tömegesen terjedni a női magzati vetélések Kínában. Ennek eredményeként ma 100 kínaira több mint 120 kínai él. Ezért kínai férfiak tízmilliói soha nem fognak társat találni, mivel egyszerűen nem maradnak szabadon.

Kína számára túl késő lehet, és egy és később két gyermek négy évtizedes politikája gazdasági szempontból is kiszámíthatatlan kárt okoz számukra.

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-ig 440 millió 60 év feletti ember él Kínában. Szintén az országban évente mintegy négy millióval csökken a munkaképes korúak száma.

A kis családokkal végzett kísérlet pszichológiai károkat is okozott a kínai társadalomban, amelyeket még nehezebb helyrehozni. A legfeljebb 120 000 válaszadóból álló idei felmérés szerint a kínaiak legfeljebb 43 százaléka akar csak egy gyermeket vállalni vagy sem.

Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban a Gallup felmérése szerint ez csak 5 százalék.