A köles a búzával és az árpával együtt az egyik legrégebbi gabonaféleség, amelyet az ember használ. A középkorban a szlávok fő termése volt.
Bár a köles nem kapott nagy gazdasági jelentőséget az árpához vagy a búzához képest, diétás szempontból nagy jelentőséget tulajdonítunk neki. A hámozott köles nem tartalmaz glutént, ezért a celiakia étrend-kiegészítőjeként használják. Az egészséges életmód ételeihez tartozik, de állati takarmányokban is használják.
A jelenlegi trend
A termelés egyik legnagyobb óriása Kína, ahonnan a köles származik. Termesztésében további hatalmak India, Nigéria, de Oroszország is. Szlovákiában a termőterületeket nem vetik be, kérem. Jelenleg 1560 hektár területen termesztjük, 0,8–1,5 tonna/hektár átlagterméssel. A tápértékek hasonlóak a búzához. Mivel nem tartalmaz glutént, a gluténmentes étrend megfelelő kiegészítője. Nagy mennyiségű ásványi anyagot tartalmaz, például vasat, kalciumot, káliumot, magnéziumot, nátriumot vagy fluort. A karotinoidok, valamint a B1 és B2 vitamin tartalma szintén értékes. A búzalisztet szellemi és fizikai terhelésű emberek és gyermekek számára ajánljuk. Az állattenyésztésben a baromfi, a madarak és a sertések takarmányadagjának kiegészítéseként használják.
Ott vetjük, ahol nincsenek madarak
A jó termés elérése érdekében ismernünk kell a köles igényeit a növekvő környezettel szemben. A köles rövid életű termofil növény, rövid vegetációs ciklussal. Egyéves fűről van szó, amelynek a szára két méteres magasságig megnőhet. 10-12 fokos hőmérsékleten jön, és nagyon érzékeny a hidegre. A fiatal növények növekedése abbamarad, ha a hőmérséklet 5 fokra süllyed, -2–3 fokon elpusztul.
Nagy előnye az aszályállóság. Különösen jelenleg, amikor a növények a vegetáció során nedvességhiányban szenvednek. A köles nedvességre vonatkozó követelményei az összes gabonafélék közül a legkisebbek. A termesztésre legalkalmasabbak a fűtött, levegőztetett és gyommentes talajok. A köleset enyhén lúgos vagy semleges talajra, talajreakcióval kell vetni. Savas talajon nem nagyon megy. A minőségi köles termesztése szempontjából és elegendő mennyiségben nagy hangsúlyt fektetnek az élőhely megválasztására is. A köles nagy kincs és csalit számtalan madár számára. Az emberi lakások, gyümölcsösök vagy erdők közelében lévő földre vagy mezőkre vetve azzal a kockázattal jár, hogy madarak szüretelik helyettünk.
Osztályozás a vetési folyamatban
Jó eredményeket érünk el, ha köleset termesztünk gyökérnövényeken, olajos magvakon, patelin füveken vagy hüvelyeseken. Az állapot azonban továbbra is tehermentes. A gabonaféléket nem megfelelő növénycsoportnak tekintik. Ha a kukoricát vagy a cirok után bekerülünk a kölesbe a vetési folyamatba, gyakran ugyanazok a kártevők támadják meg. A vetés ideje attól függ, hogyan vettük be a vetésforgóba. Ha a köleset fő növényként termesztik, a vetés dátuma általában április vége és május eleje között van. Növelhetjük azonban köztes növényként is, amikor a vetés dátuma a takarmánynövény összegyűjtésétől függ. A gabonafélékhez hasonlóan a köleset is 120-150 mm távolságra vetjük, de alkalmazhatunk 250-450 mm széles sorokban vagy 150-300 mm kettős sorokban is. Mivel a köles magja kicsi, sekélyen vetjük őket, csak 20-30 mm mélyre.
Aratás
Köles egyenetlenül érik. A gyűjtést abban a szakaszban készítjük, amikor a szár még zöld, de a szemek egyharmada érett és fajtaszínű. A szemek kerek vagy hosszúkás, fehér, sárga, barna vagy szürke. Ha szárítószereket használnak az érés felgyorsítására, a szalma kő céljára nem alkalmas. A betakarítás utáni kezelés során ügyelünk arra, hogy a gabona ne legyen mechanikai károsodásban, mert a magasabb zsírtartalom miatt ezután sárgulni kezd.
A cikk szerzője: Kristýna ЉMEHЭLOVB
Forrás: Heti gazda, 5/2009