Mondja Gejza Blaas, az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságtani Kutatóintézet igazgatója

élelmiszerek

Az áfa 5 százalékkal emeli az összes élelmiszer árát. Mennyit fog tenni polgáronként és évenként?

Számításaink szerint az állampolgár 860 koronával többet költ élelmiszerre az áfa 14-ről 19 százalékra történő emelése miatt.

Milyen egyéb árhatások jelentkezhetnek?

Sok múlik az élelmiszeripari mezőgazdasági alapanyagok árának alakulásától, attól, hogy lesz-e többlet vagy hiány. A helyzetet befolyásolhatja a külkereskedelem és a jelenlegi energiaárak is.

Mely élelmiszereknél ingadozhat először az ár?

A hús a legérzékenyebben reagál a piaci mozgásokra. A kenyér és pékáruk ára, amely követi a gabonafélék árait, kevésbé érzékeny. A tej ára nem túl érzékeny, ahol a nyersanyag szabályozott ára továbbra is érvényes.

Az elmúlt években a lakosság élelmiszer-kiadásainak aránya csökken. Mi lesz a jövő évi fejlesztés?

A modellbecslések szerint az élelmiszer-kiadások aránya 2004-ben várhatóan kismértékben növekszik. Körülbelül egy százalékos, körülbelül 28 százalékos növekedés várható. A kiadásoknak az elkövetkező években csökkenniük kell.

Az összes árura és szolgáltatásra vonatkozó egységes 19 százalékos áfa árelőnyt jelent a fogyasztási cikkeknek az élelmiszerekkel szemben. Mit fog tenni a fogyasztó?

Nem hiszem, hogy az emberek inkább az ipari termékeket vásárolják az élelmiszerek helyett. Biztosan nem lesznek éhesek. Az ellenkezője igazabb lesz. Elhalasztják a fogyasztási cikkek fogyasztását, amelynek kedvezményes mértéke lesz, és több pénzt költenek élelmiszerekre. Ugyanakkor a táplálkozás szintje nem fog javulni, mert ugyanazt az ételt vásárolják magasabb áron.

Ekkor a bevásárlókosár tartalma mindenképpen megváltozik. Mit vásárolnak többet és mit kevesebbet?

Arra számítunk, hogy csökken a fényűzőbb ételek és a magasabb feldolgozási fokú ételek fogyasztása. Több lisztterméket fog fogyasztani, kevesebb húst és tejet. Ez egy tipikus fogyasztói reakció. Hozzáteszem azonban, hogy idővel a fogyasztó visszatér régi étkezési szokásaihoz.

Az egyik előrejelzése szerint az élelmiszerárak 8-10 százalékkal emelkednek az Unióhoz való csatlakozás után? 2004. május január után az áremelkedés második hulláma következik be?

Tévedés lenne a másodlagos áremelkedéshez mechanikusan hozzátenni az Unióhoz való csatlakozás által eredetileg becsült áremelkedést. Az új tények fényében meg kell változtatnunk ezt a becslést. Teljesen lehetséges, hogy az élelmiszerárak növekedése alacsonyabb lesz. Erre vezet bennünket az a tudat, hogy a jelenlegi EU-ban is a fogyasztói élelmiszerárak nagyon eltérőek, és nagyon függenek a lakosság jövedelmi szintjétől. Nem várjuk, hogy Szlovákia jövedelmi szintje a csatlakozás után azonnal jelentősen növekedni kezd. Az alacsony vásárlóerő tehát az EU-csatlakozás után az élelmiszerárak inflációját jelentősen gátló tényezőként fog működni.

A következő évre a gazdák mind Brüsszelből, mind Pozsonyból kapnak támogatást. Ez a támogatás nem csökkentheti az élelmiszerek fogyasztói árát?

Nem várható, hogy a támogatások növekedése jelentős hatással lesz az árak csökkenésére. A támogatások többsége a mezőgazdaság gazdaságát érintő különféle hátrányok kompenzációja, ezt a pénzt a gazdálkodók kapják, akik teljesítik a társadalom egészséges környezet fenntartására vonatkozó követelményeit. Megtérítik nekik, ha olyasmit tettek a társadalomért, amit senki más nem tehet meg.

A napi Pravda és internetes verziójának célja, hogy naprakész híreket jelenítsen meg Önnek. Ahhoz, hogy folyamatosan és még jobban dolgozhassunk Önnek, szükségünk van a támogatására is. Köszönjük bármilyen pénzügyi hozzájárulását.