kutya

  • absztrakt
  • bevezetés
  • Anyagok és metódusok
  • az eredmény
  • vita
  • következtetések
  • Mellékletek
  • A. melléklet
  • B. függelék

absztrakt

A mai napig a PSA és a testtömeg-index (BMI) közötti inverz összefüggést vitatták meg prosztatarákos betegeknél. A nyomozók kimutatták, hogy az elhízott férfiaknál a PSA szintje alacsonyabb. 1, 2, 3

Ezenkívül a biopszia idején bekövetkező elhízás a prosztatarák jelentős kockázati tényezője. 4

Hogyan lehetne ezt az inverz összefüggést alkalmazni a klinikai gyakorlatban; milyen előnyei vannak ennek az összefüggésnek elhízott esetekben; és kihagyhatjuk a felesleges biopsziákat, vagy megelőzhetjük a prosztatarák hiányzó eseteit. Mindezekre és más kérdésekre még nem adtak választ. Az életkor ezen összefüggésre gyakorolt ​​hatását az irodalom is rosszul határozza meg.

Hipotézisünk annak meghatározása, hogy ez az összefüggés klinikailag alkalmazható-e az egyenlet segítségével. Ezért egy újonnan kiigazított PSA - BMI értéket vezetnek be, amely elhízott esetekben növelheti a PSA specifitását és érzékenységét.

Megpróbáltuk meghatározni az egyenletet a PSA, a BMI és az életkor között. Egy ilyen egyenlettel létrehozhatunk egy új, kiigazított PSA-BMI értéket, amely felhasználható a PSA mérések érzékenységének növelésére minden esetben, különösen elhízva.

Anyagok és metódusok

Új formulát javasoltak egy kialakított klinikailag alkalmazott egyenlet létrehozására minden olyan esetben, amikor a BMI-t, a teljes mért PSA-t és ezek összefüggését használják.

Minden esetben aláírt és megalapozott beleegyezést kaptak. A tanulmányt az Intézményi Felülvizsgálati Testület jóváhagyta.

A PSA-BMI életkor szerint módosított képlet a következő: a mért teljes szérum PSA (ng ml −1) szorozva az életkorral (év) és elosztva a beteg BMI-jével, A. függelék.

A hozam a kiigazított PSA-BMI érték.

Ennek az egyenletnek a populációban történő teszteléséhez a tanulmány egy véletlenszerűen kiválasztott 1000 beteg elemzését foglalta magában, akiken 2006 januárjától 2008 januárjáig transzrektális ultrahangon és biopszián estek át. Transrectalis ultrahangos prosztata biopsziát akkor végeztek, amikor PSA> 4 ng ml -1 és/vagy rendellenes digitális a rektális vizsgálat és a hisztopatológia folytatódott.

Minden esetben az életkor, a teljes szérum PSA, a teljes és az átmeneti prosztata térfogata, a beteg súlya, magassága és az azt követő BMI került meghatározásra. A megfelelő adatok elemzését az életkori rétegződés alapján végeztük (10 évente Oesterling és mtsai, Stratification 5 PSA (−1), BMI (elhízott vagy nem) és patológia (jóindulatú vagy jóindulatú) alapján.,

Az elhízást általában a BMI értékeli, az elhízás azonosítására a leggyakrabban használt metrika a 30-nál nagyobb BMI. A BMI-t úgy határozzuk meg, mint a kilogrammban kifejezett súlyt elosztva a magasság négyzetméterével (kg m -2), B. függelék. a WHO szerint a BMI szerint az elhízás fiú; normál tartomány 18, 5–24, 9, túlsúly> 25, 0, elhízás előtti 25, 0–29, 9, elhízás I. osztály, 30., 00–34, 9., elhízás II. osztály 35, 00–39, 9. és osztály elhízás III> 40,0. 6.

Az adatokat az SPSS 11.0 for Windows (SPSS, Chicago, IL, USA) segítségével dolgoztuk fel. A folyamatos változó átlagok és mediánok statisztikai elemzését Student t-tesztjeivel végeztük (ha szükséges, párosítva és párosítás nélkül). A szakaszos változók elemzését a varianciateszt egyirányú elemzésével, a χ 2 teszttel végeztük. A P * teljesítményérték (Düsseldorfi Egyetem, Düsseldorf, Németország) egy post-hoc számítás és egy 0,5-ös hatásméret-átalakítás segítségével egy kétoldalú t-teszthez, amelynek hibavédelme 0,05, 92% -os erősséget adott a betegek mintaméretében. mindegyik csoport.

az eredmény

Az új egyenletet véletlenszerűen kiválasztott 1000, különböző életkorú, BMI csoportos eset közül tesztelték, amelyeken különböző prosztata indikációk miatt végeztek biopsziát. 988 esetre érvényes teljes adatokat sikerült elérni.

Az 1. táblázat az esetek életkor szerinti (10 évenként rétegzett) és BMI szerinti rétegződését mutatja. A legtöbb elhízott eset (BMI> 30 kg m22) 50 évnél idősebb, 33,5% és 43,6% az élet ötödik és hatodik évtizedében volt (P = 0, 02).

Asztal teljes méretben

A 2. táblázat mutatja a korrelációt a patológia hozamával TRUS biopsziával (mint a prosztatarák kimutatásának alapköve), a mért PSA, a korrigált PSA, BMI, a teljes mirigy térfogata és a teljes prosztata térfogata között.

Asztal teljes méretben

Az azonosított rosszindulatú daganatok közül az élet ötödik és hatodik évtizedében 8 eset (53,3%) volt (P = 0,0001). Érdekes megjegyezni, hogy ennek a két korcsoportnak különösen alacsony a PSA-értéke, amelyet el lehet hagyni, ami abszolút jelzi a biopsziát.

Ezenkívül a korrigált PSA-BMI viszonylag magasabb, mint a mért PSA értékek, és biopsziára van szükség az új egyenlethez.

Oesterling és mtsai. 5 bizonyította az életkori rétegződést - PSA és alkalmazhatóságát. A 2. táblázatban a kor referenciaértékét használtuk a mért értékek és a korrigált PSA-értékek összehasonlításához Oesterling és mtsai standard életkor-tartományához képest. 5 A PSA korosztályához viszonyítva - Oesterling et al. A tényleges mért PSA-val ellentétben a korrigált PSA-értékkel - BMI, 5 - biopsziáról nem születik döntés.

A betegek kohorszában az újonnan módosított PSA-értékek specifitása és érzékenysége jóindulatú esetekben a határértéknél 4 ng ml −1 41, 7, ill. 70%, 1. ábra. Bár a nem rosszindulatú esetekben az újonnan módosított PSA-értékek specifitása és érzékenysége a 4 ng ml −1 határértéknél 29, 3 és 58, 3% volt, ábra 2.

Az új módosított testtömeg-index (BMI) vevő működési jellemzői görbéje (ROC) jóindulatú esetekben. (A görbe alatti terület = 0, 588, P = 0, 074, 95% -os konfidenciaintervallum = 0, 484 - 0, 691).

Teljes méretű kép

Az új módosított testtömeg-index (BMI) vevő működési jellemző görbéje (ROC) ártalmatlan esetekben. (A görbe alatti terület = 0, 412, P = 0, 074, 95% -os konfidenciaintervallum = 0, 309 - 0, 516).

Teljes méretű kép

Ennek az egyenletnek a felhasználásával sikerült kimutatni a kohorszunkban előforduló rosszindulatú daganatok 53,3% -át, amelyek elhagyhatók, ha az ötödik és hatodik évtizedben elhízott férfiaknál közös mért PSA-t alkalmazunk.

Érdekes megjegyezni, hogy a detektálási érzékenység 82,5% -ra nőtt, amikor 2,5 ng ml –1-es határértéket alkalmaztunk 30,6% -os specificitással.

vita

A PSA-tesztet általában szűrővizsgálati eszközként használják, a diagnosztikai feldolgozás részeként a prosztatarák kizárására, valamint a kezelésre. 7 Sok esetben tűvel végezzük a prosztata biopsziát, amelyet a magas szérum PSA-szint stimulál, a prosztatarák korai felismerése érdekében, ami magas kezelési arányhoz, majd jó prognózishoz és hosszú túlélési arányhoz fog társulni.

Számos szerző fordított összefüggést mutatott ki a PSA és a BMI között. 1, 2, 3 Néhányan ezt javasolták a prosztatarák későbbi kimutatásának mechanizmusaként elhízott férfiaknál. 8, 9 Mivel a PSA androgén szabályozott, a kutatók feltételezték, hogy az alacsonyabb PSA szint az elhízott férfiak csökkent androgén aktivitásának eredménye. 9, 10 A magasabb BMI-vel rendelkező férfiaknál azonban nagyobb a plazma térfogat is, ami csökkentheti az oldható tumor markerek koncentrációját a szérumban - ezt a jelenséget hemodilúciónak nevezik. 11 Ezt a magyarázatot megerősítette Branz és munkatársai tanulmánya prosztatarákban szenvedő betegekről. 12, 13, 14

A vizsgálat fő célja egy hasznos, klinikailag alkalmazott egyenlet megtalálása volt a már megállapított PSA-BMI korreláció alapján, valamint ezen egyenleten alapuló hipotézisünk tesztelésére ezt az egyenletet véletlenszerűen kiválasztott, korábban biopsziás esetekben használtuk, összehasonlítva adatainkat . Oesterling és mtsai. 5.

Nem TRUS-adatok (azaz térfogat és sűrűség) felhasználásáról beszélünk. Ennek két oka van; az első a szubjektív hiba, amellyel a mérések során találkozni lehetett; a második pedig önmagunkban a célunk, amely egyenletet ad minden invazív manőver (TRUS) előtt. Ezen céladatok alapján (életkor, PSA és BMI fix elemek, minimális emberi hibával és szubjektív torzítás nélkül) értékelhetjük, hogy végezzük-e a TRUS-t és a biopsziát.

Legjobb tudásunk szerint az angol szakirodalomban egyetlen korábbi BMI-PSA korrelációs egyenletet sem teszteltek.

A PSA bevezetése óta számos szerző és kutató megpróbálta növelni specifitását (előkészíteni a szérum PSA-t, amely differenciáltabb a klinikailag jelentős rákos megbetegedések kimutatásában) és az érzékenységet (potenciálisan jobban kezelhető rákok felkutatására).

Kim és mtsai. 15 megállapította, hogy a PSA és a BMI közötti korreláció, a 60 éves életkor szerinti rétegződés alapján, csak a fiatalabb betegeknél volt szignifikáns inverz kapcsolat, az idősebb betegeknél nem. Másrészről egy másik tanulmány a PSA és a BMI közötti összefüggést találta közvetlen kapcsolatként −1 éves betegeknél. 16 E pont enyhítésére Oesterling és munkatársai az életkorhoz igazított standard PSA-t vizsgáltuk. 5.

Bár eseteinkben az elhízott férfiaknál a prosztata viszonylag nagyobb volt (átlag ± sd = 64,3 ± 4,6,6 g), mint a nem elhízott (átlag ± sd = 56,3 ± 3,2 g) P = 0,153, a normális PSA sűrűséget sikerült elérni. Ez azoknak az elhízott betegeknek tulajdonítható (BMI> 30 kg m − 2), akiknek PSA −1 31,9% -ban, míg a magasabb PSA-val rendelkezők 33,5% (P = 0,657). Ez összehasonlítható más adatokkal, amelyek az elhízott betegek nagy prosztatamennyiségével társulnak. 17, 18

Eredményeink közül az ötödik és a hatodik évtized nagy része elhízott, BMI> 30 kg m ²2 (amelyek a szűrés célcsoportját jelentik, és a kezelhetőség miatt részesülhetnek a korai felismerésből és a műtétből).

Mivel az ötödik évtizedben 38,8% (108 eset) volt elhízott, átlagos PSA-értékkel, 2,1 ng ml −1 (tartomány: 0,13–105 ng ml −1), amelyet a PSA alacsony és a a biopszia elhagyható, ennek következtében a csoportunkban a diagnosztizált rosszindulatú daganatok 20% -a elveszett. Másrészt a korrigált PSA képletünk szerinti mediánja a PSA-t 4 ng ml-1-re növelte, ami magasabb, mint az Oesterling és mtsai szerint a PSA-ra beállított tartomány. 5 és a biopsziát nem szabad elhalasztani.

Ugyanez vonatkozott a hatodik évtizedre, az elhízott esetek 32, 6% (135 eset) voltak. A PSA medián értéke 3,8 ng ml-1 volt, ami alacsonyabb, mint az életkorral beállított PSA. 5 Bár a BMI-PSA-val korrigált arány 9,3 ng ml −1 volt, a rosszindulatú daganatok 33,3% -a nem hiányozhat ebben a korcsoportban.

Ezzel az egyenlettel elhízott esetekben, alacsony mért PSA esetén nem lehetett kihagyni a biopsziáról szóló döntést, mert a korrigált BMI - PSA érzékenységi tartományunk 70%; 4 ng ml −1 a betegek teljes kohorszában, az életkori rétegzettségtől függetlenül, amely a korrigált BMI - PSA cut-off ponttal 82% -ra ugrott 2, 5 ng ml −1 .

Például egy 55 éves felnőtt férfi, amelynek testtömeg-indexe 30 kg m –2 volt, PSA értéke 3 ng ml −1 volt. A kiigazított PSA - BMI érték (A. függelék) a következő lesz (3 × 55/30 = 5,5 ng ml −1). Ebben a példában egy elhízott ember első pillantásra elveszíti a TRUS (PSA bio1) biopszia esélyét, és később elveszítheti az aktív kezelés esélyét, ha prosztata adenokarcinoma fordul elő. Még a Hekal-egyenletet is alkalmazva, a korrigált PSA-érték 5,5 ng ml −1 volt, ami magasabb, mint az általánosan elfogadott küszöbérték (4 ng ml −1), csakúgy, mint az életkorral igazított PSA (3,5 ng ml −1), 5 ezért a biopsziát nem szabad elhalasztani.

Vizsgálatunk fő korlátja a rosszindulatú daganatok száma. Ez valóban az a helységünk állapota, ahol a prosztatarák gyakorisága alacsonyabb, mint más urológiai rosszindulatú daganatokban.

Végül ennek a hipotézisnek és egyenletnek a globális tesztelése kötelező a szabványosítás előtt.

következtetések

Eredményeink alapján feltételeztük, hogy a BMI-PSA egyenlet használata magas szűrési érzékenységet eredményezhet, és minden esetben enyhítheti a félrevezető, alacsonyan mért PSA-t a prosztatarák korai biopsziás detektálására, különösen elhízott és kezelt jelölteknél (ötödik és hatodik évtized) ).

Mellékletek

A. melléklet

B. függelék

Rövidítések: ng/ml, nanogramm/milliliter; BMI, testtömeg-index.