Szlovákiában a következő két évben nem szabad bevezetni a cukor, az édesített italok vagy a hamburgerek különadóit.

A jelenlegi szlovák kormány a hatalomra kerülésekor még mindig az "elhízási adón" gondolkodott. Az adózás elsősorban az államkasszába származó jövedelem növelését célozta hozzáadottérték-adó révén.

"A Pénzügyminisztérium nem tervezi a következő két évben cukoradó vagy hasonló, az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó bevezetését. Ennek az adónak a bevezetése a külföldön történő vásárlások növekedését jelentheti, és végső soron nem biztos, hogy a kívánt hatással lesz az államháztartásra, "- mondta Radko Kuruc pénzügyminiszter tanácsadója.

emberek

Az üdítőitalok gyártói akkor is azzal érveltek, hogy az árak egy százalékos emelkedésével a kereslet átlagosan csaknem két százalékkal csökken. Ez nem térülne meg az állam törékeny belső keresletének jelenlegi helyzetében. Dániában például az adó bevezetése óta eltelt három évben az illegális üdítők eladása 5 millióról 25 millió literre nőtt. Dániában szintén chipadó volt. 2011 októberétől tavalyig az ország körülbelül 2,15 eurót gyűjtött kilogrammon telített zsírsavra, ami körülbelül két centtel megemelte a Big-Mac árát. Ennek eredményeként a határon átnyúló vásárlások értéke Dániában 10 százalékkal nőtt 2012-ben 2011-hez képest. Az önkormányzat ezért eltörölte a chipadót.

Az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya szerint a cukorra kivetett különadók több európai országban hozzák az első pozitív eredményeket. Ezek az adók csökkentették az egészségtelen ételek és italok fogyasztását, és ezáltal az egészségügyi kiadásokat. Míg az alkoholra vagy a cigarettára kivetett adók évek óta általánosak, a bizonyos egészségtelen ételekre és italokra kivetett adók célja az emberi elhízás csökkentése volt. Másrészt az adó befolyásolta a vállalatok versenyképességét, és egyes országokban az édes limonádék vagy csokoládék gyártására szolgáló gyáraknak el kellett bocsátaniuk.

A cukoradó bevezetése egyre népszerűbb Európában. 2011 ősze óta például a magyarországi fogyasztók külön fizetnek a túlzott mennyiségű cukrot, szénhidrátot, sót és koffeint tartalmazó árukért. James Reilly ír egészségügyi miniszter elmondta, hogy fontolóra veszi az édesített italok adójának bevezetését. 2012-ben Franciaország bevezette az adót minden hozzáadott cukrot vagy mesterséges édesítőszert tartalmazó italra. 2013 októberében még a francia parlament képviselői is megszavazták az energiaitalokra kivetett adót. Finnországban, amely 2011-ben bevezette az édességekre, édességekre, csokoládékra és kakaótermékekre, a fagylaltra és a popsiklóra vonatkozó adókat, és az üdítőitalokra kivetett adót kiterjesztette más italok kategóriájára, a foglalkoztatás csökkenése tapasztalható.

"Az édesített italok gyártásának helyi szegmensében az alkalmazottak száma 12 százalékkal csökkent, ami körülbelül 300 embert jelent" - mondta az Európai Bizottság elemzésében. 2011-ben az értékesítés 65 millió literre esett vissza, a következő évben 58 millió liter.

"A tanulmány egyértelműen csökkentette az egészségtelen termékek fogyasztását." - mondja a bizottság. Petr Minárik táplálkozási szakember szerint különösen az édes italokra vonatkozó magasabb adó jó lépés az európaiak elhízásának csökkentése felé.

"Az édes italok gyakran az egyetlen forrása a napi ivásnak, ami egészségügyi problémákat eredményez" - mondja Minárik.

A férfiak csaknem fele és a nők harmada túlsúlyos Szlovákiában, a férfiak további 17 százaléka és a nők 16 százaléka elhízott. Míg 2001-ben a szlovák gyermekek körülbelül 12 százaléka volt még túlsúlyos, addig az utóbbi években számuk körülbelül egyharmadával nőtt. Körülbelül 130 millió európai, minden ötödik ember kontinensünkön szenved elhízástól.

A tanulmánynak azonban még fel kell mérnie a "zsíradó" pontos hatását az európai mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat versenyképességére, és nem elemzi a nemzeti költségvetések számára nyújtott előnyöket sem. Például hasonló termékeket vásárolhatnak, de kevésbé adóznak, vagy inkább az olcsóbb márkákat kedveli.

Mindenesetre az országok a fogyasztás csökkentéséről és így az emberek elhízásának csökkentéséről beszélnek. Ez aztán pozitív következményekkel jár az egészségügyi kiadásokra nézve, mivel az államnak nem kell később jelentős összegeket elköltenie beteg emberek gondozására. Egyes közgazdászok szerint azonban a fogyasztót közvetlenül ki kell téve annak a kockázatnak, hogy ha nem táplálkozik egészségesen, akkor többet kell fizetnie a viselkedésével kapcsolatos orvosi kezelésért.

© SZERZŐI JOG FENNTARTVA

A napi Pravda és internetes verziójának célja, hogy naprakész híreket jelenítsen meg Önnek. Ahhoz, hogy folyamatosan és még jobban dolgozhassunk Önnek, szükségünk van a támogatására is. Köszönjük bármilyen pénzügyi hozzájárulását.