absztrakt

A morbiditás növekedésének zsírszintjét az időszerűség határozza meg. A testzsírtartalom közvetlen mérése, pl. A hidrodenzitometria, a bioimpedancia vagy a DEXA hasznos eszközök a tudományos vizsgálatokban. A testtömeg-index (BMI) azonban könnyen kiszámítható, és gyakran használják az elhízás klinikai meghatározására.

klinikai

Megállapították, hogy felnőtteknél fokozott a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás kockázata azoknál az egyéneknél, akiknek a BMI-je meghaladja a 75. százalékot, mint a serdülőknél. Úgy tűnik, hogy a gyermekkori elhízás növeli a későbbi megbetegedések kockázatát, függetlenül attól, hogy az elhízás felnőttkorban is fennmarad-e.

A gyermekkori elhízás genetikai alapját bizonyos mértékben tisztázta a leptin, egy ob géntermék felfedezése, valamint az olyan neuropeptidek, mint a POMC, a neuropeptid Y (NPY) és a melanocita-koncentráló hormon receptorok (MC4R) szerepének felismerése. az élet elején. Ikertanulmányok szerint az elhízásra való hajlam körülbelül 50% -a örökletes. Számos rendellenesség létezik, köztük számos endokrin rendellenesség (Cushing-szindróma, hypothyreosis stb.) És genetikai szindróma (Prader-Labhard-Willi-szindróma, Bardet-Biedl-szindróma stb.), Amelyek elhízással jelentkezhetnek.

Egy egyszerű diagnosztikai algoritmus lehetővé teszi az elsődleges vagy másodlagos elhízás megkülönböztetését. Az elsődleges gyermekkori elhízás leggyakoribb következményei a magas vérnyomás, a diszlipidémia és a pszichoszociális problémák.

A terápiás stratégiák magukban foglalják a pszichológiai és családterápiát, az életmód/viselkedés megváltoztatását és a táplálkozási oktatást. Hangsúlyozzák a rendszeres testmozgás és a mozgásprogramok szerepét. A felnőttkori elhízás kezelésére használt műtétek és gyógyszerek továbbra sem ajánlottak elhízott gyermekek és serdülők számára. Mivel az elhízás a leggyakoribb krónikus rendellenesség az iparosodott társadalmakban, szélesebb körben el kell ismerni annak hatását az egyéni életre, valamint az egészséggazdaságra.

Jelen áttekintés célja a gyermekkori elhízás klinikai problémájának meghatározása a jelenlegi ismeretek alapján, és a jövőbeli kutatási területek felvázolása az energiaháztartás és az ételkontroll területén.