1 Ha nyelveken és angyalokról beszélnék, és nem lenne szeretetem, akkor olyan lennék, mint egy parázna fém és egy vicsorgó cimbalom.

első

2 És ha megkapnám a prófécia ajándékát, és ismerném az összes rejtélyt és tudományt, és ha olyan erős hitem lenne, hogy elmozdítanám a hegyeket és nincs szerelmem, akkor nem lennék semmi.

3 És ha minden gazdagságomat alamizsnának adtam volna, és ha testemet feláldoztam volna dicsõségre, és nem volt szerelmem, semmi sem profitált volna belõlem.

4 A szeretet türelmes, a szeretet jóindulatú; nem irigyli, nem kapcsol ki, nem állít ki,

5 nem szégyenletes, nem önző, nem haragszik, nem gondol a gonoszra,

6 örül a gonoszságnak, de örül az igazságnak.

7 Mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.

8 A szerelem soha nem ér véget. A próféciák megszűnnek, a nyelvek elnémulnak, és a tudás elmúlik.

9 Mert csak részben tudjuk, és csak részben jövendölünk.

10 De amikor eljön a tökéletes, a csak részleges megszűnik.

11 Gyerekkoromban gyermekként beszéltem, gyermekként tudtam, gyermekként gondoltam. Amikor férfi lettem, felhagytam a gyerekes utakkal.

12 Most csak homályosan látunk, mintha tükörben lennének; de aztán négyszemközt. Most csak részben tudom, de akkor tudni fogom, ahogy ismertek.

13 És most megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül a legnagyobb a szerelem.