A koronaválság a szlovák munkaerőpiacon a munkanélküliség erőteljes növekedésével jelentkezett. A társadalmilag gyengébb rétegeket különösen veszélyeztetik. Az alacsonyabb végzettségű és alacsonyabb bérű embereket nagyobb mértékben olyan foglalkozásokban foglalkoztatják, amelyeket otthonról nem lehet elvégezni, és ezért őket is nagyobb veszély fenyegeti az állásuk elvesztése miatt - derül ki a Minisztérium Pénzügyi Politikai Intézetének (IFP) elemzéséből. Pénzügy.
Azok a foglalkozások, amelyeknél nem lehet otthoni munkát végezni, és amelyek teljesítése során a munkavállalók nagyon szoros kapcsolatban állnak más emberekkel, a koronaválság idején a legnagyobb kockázattal szembesültek.
A világjárvány okozta gazdasági válság Szlovákiában mutatkozott meg a munkanélküliség leggyorsabb növekedésében a 2009-es válság óta. Másrészt a közvetlenül a válság előtti jobb munkaerő-piaci helyzet hozzájárult ahhoz, hogy abszolút értékben a munkanélküliség növekedése az idei év első hat hónapjában alacsonyabb volt, mint 2009-ben "- állítják az IFP elemzői.
Kiderült az is, hogy a válság megállította a megállapodásokon dolgozó emberek számát. A Társadalombiztosítási Ügynökség (SP) adatai szerint idén áprilisban 29 000 megállapodás járt le, ami a teljes összeg közel nyolc százalékát jelenti. Ugyanebben a hónapban 47 000 alkalmazott tűnt el az SP nyilvántartásából. "Május folyamán folytatódott a foglalkoztatási kapcsolatok csökkenése. Bár az SP növekedett a megállapodások számában, ez inkább a szezonális tényezők hatását jelzi, mint a gazdasági fellendülést. "- tette hozzá az IFP.
Ajánljuk:
Idén júniusban a munkaerőpiac helyzete kissé javult, az SP adatai azt mutatják, hogy a munkaviszonyok száma 4000-rel nőtt májushoz képest, de a foglalkoztatás még mindig jóval a válság előtti szint alatt van. Másrészt a megállapodások száma meredeken emelkedett és visszatért a februári szintre.
A munkaadók nagyon pesszimistán tekintenek kilátásra a jövőbeni foglalkoztatásra, és a munkaerő iránti kereslet csökkenése az alacsony állásajánlatok tükröződik. A koronaválság hatása az egyénekre a foglalkozás típusától függően változott. "A foglalkoztatás két aspektusa volt kulcsfontosságú, nevezetesen az otthoni munkavégzés képessége és az intenzitás, amellyel az egyének kapcsolatba kerülnek más emberekkel a munkahelyen" - mondta az IFP.
Azok a foglalkozások, amelyeknél nem lehet otthoni munkát végezni, és amelyek teljesítése során a dolgozók nagyon szorosan érintkeznek más emberekkel, a koszorúér-válság idején a legnagyobb veszélyt jelentették. "A legveszélyesebb foglalkozások az egészségügyben, a rendőrségben, a tűzvédelemben, de az építőiparban, a bányaiparban és az élelmiszer-előállításban is" - mondja az IFP.
A járvány idején nem lehetett korlátozni az úgynevezett alapvető foglalkozások gyakorlását, éppen ellenkezőleg, az alkalmazottak ügyeletesek voltak, nem vehettek szabadságot, ezért nagyobb volt a betegség kockázatuk. "Azoknál a munkavállalóknál, akiknek nincs lehetőségük otthoni munkavégzésre a szükséges foglalkozásokon kívül, a koronaválság munkahelyi elvesztés formájában fenyegetést jelentett. Az ilyen foglalkozások főként a szállás, vendéglátás, művészet, szórakozás és rekreáció területén koncentrálódnak. A szívkoszorúér-válság idején a társadalmilag gyengébb népcsoportok nagyobb veszélynek vannak kitéve "- tette hozzá az IFP.
Az elemzés szerint a leggyorsabb munkát elvesztették a középfokú végzettséggel rendelkezők, vagy a szolgáltatást és kereskedelmet végző alkalmazottak, akiknek nagyon korlátozott lehetőségük van otthoni munkavégzésre és alacsonyabb végzettségűek, mint az átlagos gazdaság.
Az IFP ezért számos intézkedést javasol. A veszélyeztetett csoportok jövedelmének stabilizálására és a válság utáni foglalkoztatásba való visszatérésükre kell összpontosítaniuk. Ilyen intézkedések közé tartozik a részmunkaidős foglalkoztatást támogató rendszer, a munkanélküli ellátások bővítése, a Cseh Köztársaságban maradt családokhoz történő hozzájárulások és az aktív munkaerő-piaci politikák kiterjesztése. "Fennáll annak a kockázata, hogy a szívkoszorúér-válság tartós szerkezeti változásokhoz vezet, és nem mindenki, aki elvesztette az állását, nem találhat munkát az eredeti foglalkozási típus szerint. Az átképzési programok és a felnőttképzés szerepe egyre nagyobb lesz "- mondta az IFP.
Találtál hibát? Írjon nekünk a [email protected] címre
Sajnáljuk, az Ön e-mail címére nem lehetett feliratkozni.