Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyének kivonata
Név és link
Az illegális bevándorlók visszatérése - közös előírások és eljárások
Elérhető nyelvek és formátumok
- BG
- ES
- CS
- ADNI FOG
- DE
- ET
- EL
- EN
- FR
- GA
- HR
- AZT
- LV
- LT
- HU
- MT
- NL
- PL
- PT
- RO
- SK
- SL
- FI
- SV
Többnyelvű kijelző
Dátumok
Osztályozás
Összegzés és a kapcsolódó dokumentumok
Különböző információk
Szöveg
Az illegális bevándorlók visszatérése - közös előírások és eljárások
A DOKUMENTUM ÖSSZEFOGLALÓJA:
MI A CÉLJA ennek az irányelvnek?
Célja egy hatékony és emberséges visszatérési politika biztosítása az Európai Unió számára, amely a jól irányított migrációs politika alapvető eleme.
Bevezeti a harmadik országok azon állampolgárainak visszatérésére vonatkozó közös szabályrendszert, akik már nem felelnek meg vagy nem felelnek meg valamelyik EU-ország területére történő beutazás vagy tartózkodás feltételeinek, valamint a kapcsolódó eljárási garanciákat, miközben elősegíti az illegális bevándorlók önkéntes visszatérését. .
Az illegális tartózkodás megszüntetése
Az illegális tartózkodás két lépésből álló eljárással szűnik meg:
egyrészt a „visszatérési határozat”, amely az „önkéntes távozás” időszakát kezdi meg;
majd szükség esetén a "kiutasítási döntés", esetleg őrizetbe vételével, végül a "kiutasítás".
Visszatérési döntés
Ha nincs különösebb megfontolás, humanitárius ok vagy egyéb ok, amiért ezt nem teszik meg, vagy ha nincs eljárás a tartózkodási engedély meghosszabbítására, az EU-ország határozatot hoz az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár visszatéréséről. területén.
Ha egy harmadik ország állampolgára érvényes tartózkodási engedéllyel vagy annak megfelelőjével rendelkezik egy másik EU-országból, akkor azonnal vissza kell térnie abba az országba.
Ha kétoldalú megállapodás alapján egy másik EU-ország visszafogadja az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat, akkor ez az ország felelős a kiutasítási határozat kiadásáért.
A visszatérési határozat 7–30 napot engedélyezhet az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár önkéntes távozására. Bizonyos esetekben ez az időszak meghosszabbodhat; lerövidíthető és nem is adható meg, különösen ha fennáll annak a veszélye, hogy az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár:
- megszökik, ezért nem lesz lehetséges visszaküldeni;
- hamis információkat tartalmazó kérelmet nyújtott be; vagy
- veszélyezteti a köz- vagy állambiztonságot.
Az önkéntes távozás időtartama alatt bizonyos kötelezettségeket róhatnak a harmadik országbeli állampolgárokra, hogy megakadályozzák menekülését.
Ha az önkéntes távozásra nem szabtak határidőt, vagy ha az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár nem tett eleget a kiutasítási határozatnak, a visszatérési határozattal együtt beutazási tilalom is elrendelhető. A beutazási tilalom időtartamát egyedileg kell meghatározni, és ha a harmadik országbeli állampolgár nem veszélyezteti a köz- vagy nemzetbiztonságot, akkor az nem haladhatja meg az 5 évet.
Ha határidőt nem határoztak meg, vagy ha a harmadik országbeli állampolgár az önkéntes visszatérés számára engedélyezett határidőn belül nem tett eleget a kiutasítási határozatnak, az uniós ország kiutasítja őt, kivéve azokat az eseteket, amikor a kiutasítás elhalasztható. A harmadik országbeli állampolgár kiutasítását el lehet halasztani, ha életét veszélyeztetik (kiutasítási tilalom *), vagy ha a kiutasítási határozatot ideiglenesen elhalasztották.
Végső megoldásként egy harmadik országbeli állampolgár végrehajtása megfelelő kényszerintézkedések tárgyát képezheti, feltéve, hogy az erő alkalmazása nem lépi túl az ésszerű szintet.
Kizárási célú őrizet
Bizonyos feltételek mellett - és bizonyos garanciák - ideértve a bírósági felülvizsgálatot is - kellő figyelembevételével az uniós országok a visszatérési eljárás során őrizetbe vehetnek egy harmadik országbeli állampolgárt, ha fennáll annak a veszélye, hogy megmenekül, vagy elkerüli a visszatérés előkészítését vagy visszatérését, vagy eltávolítási folyamat. megelőzésére vagy panaszra.
Az őrizet időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.
A fogva tartást fogva tartási helyiségekben, vagy ha ez nem lehetséges, külön helyiségekkel rendelkező fogva tartási helyiségben kell végrehajtani.
Az irányelv számos eljárási garanciát ír elő:
- információk a harmadik ország állampolgára számára;
- a fellebbezés joga;
- jogi segítségnyújtás és képviselet;
- szükség esetén nyelvi segítségnyújtás.
Az uniós országoknak tiszteletben kell tartaniuk a családegyesítéshez való jogot, és sürgős orvosi ellátást, alapfokú oktatást kell nyújtaniuk a kiskorúak számára, és figyelembe kell venniük a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek sajátos igényeit önkéntes visszatérésükig vagy kiutasításukig.
Kísérő nélküli kiskorúak
Mielőtt a kísérő nélküli kiskorú visszaszolgáltatásáról döntene, az illetékes hatóságok segítséget nyújtanak, figyelembe véve a gyermek mindenek felett álló érdekét. Mielőtt egy uniós ország kiutasítaná a kísérő nélküli kiskorúat a területéről, gondoskodnia kell arról, hogy az illetőt visszajuttassák a családtagjához, a kinevezett gyámhoz, vagy hogy a visszatérő államban megfelelő befogadási lehetőség legyen.
Az irányelv célja a kísérő nélküli kiskorúak és családok fogva tartásának korlátozása, valamint a kísérő nélküli kiskorúak fogva tartásának megfelelő feltételeinek meghatározása.
A harmadik országok állampolgárainak bizonyos kategóriái kizárhatók ezen irányelv hatálya alól, például azok, akiket az illetéktelen határátlépés kapcsán fogtak el. Az EU-országok azonban biztosítják, hogy e személyek kezelése és védelmi szintjük megfeleljen a kényszerintézkedésekre, a kiutasításra, az egészségügyi ellátásra és a fogva tartásra vonatkozó szabályaik legalább néhányának. Mindenesetre az EU országainak kell
- annak biztosítása, hogy a harmadik országok állampolgárainak esetleges visszatérése ne veszélyeztesse ezeket az állampolgárokat;
- figyelembe veszi a gyermekek érdekeit, a családi életet és az érintett személy egészségét.
Mely országokra vonatkozik az irányelv?
Az irányelv Írország és az Egyesült Királyság kivételével minden EU-országra vonatkozik (1), valamint a schengeni térséghez tartozó következő harmadik országokra: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc.
Végrehajtás és a kapcsolódó jogi aktusok
Az Európai Bizottság háromévente beszámol ennek az irányelvnek az uniós országokban történő alkalmazásáról, és szükség esetén módosításokat javasol.
Az (EU) 2016/1953 rendelet egységes európai úti okmányt vezet be az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése céljából (európai visszatérési úti okmány). Ez a dokumentum egy olyan harmadik országbeli állampolgár utazására érvényes, amelyre egy uniós ország által kiutasított határozat vonatkozik, a visszatérő országba való megérkezés időpontjáig.
2017-ben a Bizottság közzétette az (EU) 2017/432 ajánlást az uniós országoknak az irányelv végrehajtása során a hatékonyabb visszatérés biztosításáról, valamint a [C (2017) 6505] ajánlást egy közös „visszatérési útmutató” létrehozásáról, amelyet a tagállamok használnak. EU-országok a visszatérési feladatok ellátásában. Új intézkedéseket javasolt a visszatérési politikával kapcsolatban egy megújított visszatérési cselekvési terv és az uniós országoknak szóló ajánlások formájában.
Mióta az irányelv alkalmazandó?
Ezt 2009. január 13-tól kell alkalmazni. 2010. december 24-ig kellett átültetni az EU-országok nemzeti jogába, az ingyenes jogi segítségnyújtásra és/vagy képviseletre vonatkozó szabályok kivételével, amelyek esetében 2011. december 24-i határidőt állapítottak meg. készlet.
Az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével kapcsolatos tagállami közös előírásokról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 348., 2008.12.24., 1. o.). 98 - 107)
A Bizottság (EU) 2017/2338 ajánlása (2017. november 16.) a tagállamok illetékes hatóságai által a visszatérési feladatok végrehajtása során használandó közös „visszatérési kézikönyv” létrehozásáról (HL L 339., 2017.12.19., 83–159. O.)
A Bizottság (EU) 2017/432 ajánlása (2017. március 7.) a hatékonyabb visszatérés biztosításáról a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása során (HL L 66., 2017.3.11., 15–21. O.)
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hatékonyabb visszatérési politikáról az Európai Unióban - Megújított cselekvési terv [COM (2017) 200 final, 2017.3.2.]
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1953 rendelete (2016. október 26.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatéréséhez szükséges európai úti okmány létrehozásáról és az 1994. november 30-i tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről (HL L 311., 11.11.17.). (2006, 1. o.). 2016, 13–19.
A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EU visszatérési politikájáról [COM (2014) 199 final, 2014.3.28.]
Utolsó frissítés 2018.02.20
(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, és 2020. február 1. óta harmadik ország (nem uniós ország).