2019-02-21 (frissítve: 2019-02-22)

visszatérése

Shamima Begum (középen) 2015-ben két barátjával Szíriába utazott a londoni repülőtérről. [TASR/AP Photo/Metropolitan Police]

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp

Az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, de Ausztriában is foglalkoznak olyan személyek visszatérésével, akik hazájukból Irakba és Szíriába utaztak terrorista szervezet tagjai. Az, hogy hol kell megítélni az európaiakat, nemcsak országok, hanem Brüsszel és Washington között is ideológiai megosztottságot hozott létre.

Az egykori ISIS-harcosok vagy a hozzájuk csatlakozó nők visszatérésének kérdése ideológiailag megosztja több ország társadalmait. Az elmúlt napok egyik leghíresebb esete egy angol nő története volt, aki tizenöt évesen úgy döntött, hogy elhagyja szülőhelyét, és feleségül vesz egy holland harcost az ISIS-ben.

A közelmúltig Shamima Begum az ISIS terrorszervezet megszállott területein élt Szíriában, de ma menekülttáborban van. Begum kéri az Egyesült Királyságot, hogy vegye vissza.

Az angol nő története nem egyedülálló, és több európai ország hónapok óta foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet őrizetbe venni és bíróság elé állítani a visszatérőket, akik csatlakoztak egy terrorszervezethez.

A Szíriából kilépő amerikai csapatok kontextusa azonban szintén kihívást jelent. Az amerikai fél azt követeli, hogy az európai országok vegyék át állampolgáraikat, akiket amerikai katonák tartanak fogva Szíriában. Trump elnök szerint ha ez nem történik meg, az európaiak kirúgják az európaiakat.

A Daesh veresége Irakban látható, de akkor?

Miután Irak második legnagyobb városát megszerezték az iszlamisták, sem a Daesh-szal folytatott háború, sem a régió problémái nem lesznek messze.

Az Európai Bizottság jelentése szerint 2011 és 2016 között több mint 42 000 férfi és nő csatlakozott a dzsihádistákhoz Szíriában és Irakban. Több mint ötezernek rendelkeznie kellett az Európai Unió egyik országának állampolgárságával. 83 százalékuk 20 és 30 év közötti férfi volt.

(Ismeretlen) esetek

A média "másokat üldöző áldozatként" jellemzett brit Shamima Begum néhány napja fiát adott életre, és jelenleg egy szíriai menekülttáborban tartják.

Különösen a britek háborodtak fel a BBC-nek adott interjúja kapcsán, amelyben leírta a 23 ember halálát okozó manchesteri bombázást, ami igazolható, mivel a nyugati szövetséges erők megtámadták az önmagát Iszlám Állam területét. Az elsőfokú bíróság döntése szerint Begum elveszíti brit állampolgárságát. Bár a döntés nem jogerős, precedenst teremthet. A dzsihadista felesége annak ellenére is elveszítheti brit állampolgárságát, hogy nincs kettős állampolgársága, és a nemzetközi jog szerint az ország nem hagyhat hontalan személyt.

A brit média szerint az ország most átgondolja a 668 éves, a saját országát eláruló jogszabályok felelevenítését. A Parlament a közelmúltban jóváhagyta a terroristák által ellenőrzött területekre történő utazás tilalmát is, de például a terroristával kötött házasság nem minősül törvényellenesnek.

A nők meggyőződése, különösen a bűnösség bizonyításának eszközeivel kapcsolatban, több mint problémás lenne. Több mint 500 újszülött sorsa, amelynek legalább egyik szülője Európából származik, szintén nem világos.

Az Egyesült Királyság esetében a becslések szerint ezernél kevesebb ember utazott Irakba és Szíriába. Csaknem 200 ember vesztette életét, és körülbelül 350 ember visszatért az Egyesült Királyságba.

Szlovákia a legkevésbé vonzó ország a védelmet kereső emberek számára

Csökkent azok száma, akik tavaly Európában kértek nemzetközi védelmet. Ez azonban még mindig jóval magasabb, mint 2015 előtt, amikor a migrációs válság betetőzött.

Más esetek azonban visszhangot keltenek az európai médiában. A német Lenora Lemke, akit amerikai katonák vettek őrizetbe Szíriában, és két gyermeke, szeretne hazatérni. 15 éves korában Lenora Szíriába menekült, ahol egy ISIS-tag felesége lett, valamint német állampolgárságú. A CNN-nek adott interjújában Lemke azt állítja, hogy férje nem harcos, hanem csak technikus volt, és ő maga sem ölt meg senkit.

A német törvények szerint hat hónaptól 10 évig terjedő börtönbüntetés vár rájuk, mert beléptek egy terrorista szervezetbe. A kormány azonban egy szóvivő útján bejelentette, hogy a német állampolgároknak "alapvető joguk van" visszatérni a hazájukba, ezért várhatóan Lemke esete ugyanolyan mérvadó lesz abban, hogy Berlin hogyan reagál erre a kihívásra.

A hét elején (február 19.) Párizs bejelentette, hogy eseti alapon foglalkozik a visszatérőkkel. Nicole Belloubet igazságügyi miniszter szerint Franciaország ezzel a döntéssel nem reagál az amerikai felhívásra.

A franciák továbbra is körülbelül 150 ember, a britek körülbelül 350 ember visszatérésére számítanak. Berlin koordinálni akar az európai partnerekkel, és jelenleg mintegy 50 egyedi visszatérési esettel foglalkozik.

Sebastian Kurz osztrák kancellár tegnap (február 20-án) beszélt Trump elnökkel a Fehér Házban az amerikai csapatok által Szíriában őrizetbe vett mintegy száz osztrák visszatéréséről.

Egy új európai-amerikai konfliktus?

A Nemzetközi Radikalizálódási Kutatóközpont becslései szerint csaknem 80 országból érkeztek emberek az ISIS által ellenőrzött területen.

A kutatók szerint a hazatérés mellett döntők többsége két hullámban érkezett - 2013-ban és 2014-ben (a kalifátus 2014. júniusi bejelentése előtt) és 2015 elején.

A harcosok és feleségeik átlagosan 22–24 százaléka tért vissza Európába. A legkevesebb Franciaországba jött vissza (kb. 12 százalék), a legtöbb Dániába (46 százalék).

Az első európai ország, amely megkezdte polgárainak hazaszállítását, Észak-Macedónia volt a nyár végén. A balkáni országok, különösen Albánia, Koszovó és Bosznia úgy becsülik, hogy csaknem ezer harcos csatlakozott a dzsihadistákhoz. Közülük több tucatan elhagyták Szerbiát és Montenegrót is.

Az olyan országok, mint Oroszország, Indonézia, Libanon és Szudán már engedélyezték az ISIS volt támogatóinak hazatérését - írta a CNN.

Az Egyesült Államok arra kéri Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot és más európai szövetségeseket, hogy vegyenek vissza több mint 800 ISIS-harcost, akiket Szíriában elfogtunk, és tegyenek bíróság elé. A kalifátus esésre kész. Az alternatíva nem jó, mert kénytelenek vagyunk elengedni őket ....

- Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2019. február 17

A hétvégén (február 17-én) Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetett, hogy ha az európai országok nem viszik ki az öreg kontinens 800-nál több ISIS-harcosát Szíria fogságából, az amerikai csapatok kénytelenek lesznek szabadon bocsátani őket.

Az Európában illetékesek azonban azzal érvelnek, hogy nem az a hatáskörük, hogy férfiakat és nőket gyűjtsenek ezekből az országokból és börtönökből.

December 19-én az amerikai elnök arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy Washington kivonja Szíriából a 2200 férfi és nőből álló csapatait. Noha a döntés meglepte a régió amerikai szövetségeseit, köztük az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Kanadát és a kurd csapatokat, valamint magát a washingtoni adminisztrációt, amely figyelmeztetett a térségben folyó terrorista műveletekre, a döntés akkor történt, amikor a fokozatos távozás már megkezdődött.

Az amerikaiakat különösen meglepte a szövetségesek szíriai kivonulási döntése

Donald Trump amerikai elnök nem engedelmeskedett nemzetbiztonsági tanácsadóinak, az amerikai katonai szárazföldi parancsnokoknak és törvényhozóknak. Azzal a döntésével, hogy kivonja az amerikai csapatokat Szíriából, és ezzel felforgatja az amerikai Közel-Kelet politikáját, a szövetségesek lepették meg leginkább.

Európai lehetőségek

Az Európai Unió és tagállamai most számos kihívással néznek szembe.

A hazatérőket otthoni biztonsági kockázatnak tekintik, sokuknak van harci tapasztalata, és továbbra is kapcsolatban állnak radikalizált csoportokkal itthon és külföldön. A másik az a tény, hogy a visszatérések gyakran nem csak egyedi kérdések. A volt harcosok az ISIS területein találtak feleségeket, sokan meglátogatták férjüket, másoknak leszármazottaik voltak. A kilenc év feletti gyermekek egy része az Európai Parlamentnek szóló jelentés szerint harci kiképzésen is részt vehet. A harmadik felhívás számos olyan politikát érint, amelyekkel a kormány különböző elemeinek foglalkozniuk kell a visszatérőkkel kapcsolatban. Ide tartoznak különösen a nemzeti bűnügyi rendszerek reakciói, a radikalizmus és a deradikalizáció megelőzése, vagy az információk európai szintű megosztása.

"A visszatérő férfiak, nők és gyermekek sokszínű hátteret, tapasztalatot és motivációt képviselnek, és így olyan igények és potenciális kockázatok átfogó gyűjteményét jelentik, amelyek nemcsak biztonságot, hanem humanitárius választ is igényelnek" - hasonlítja össze az Európai Parlament jelentése a az Iszlám Állam területei Belgiumban, Dániában, Németországban, Franciaországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban.

EU 2019-ben: Újabb nyár következik, amelyre az Unió nem készült fel a menekültügyi rendszer reformjával

Az euróválasztások arról is szólnak, hogy ne hagyják, hogy a migráció uralja az alapértelmezett kampányokat. Az igazságszolgáltatás területén fontos lesz az Európai Ügyészség előkészítése.

Az európai szerződések szerint a nemzetbiztonság továbbra is a tagállamok kormányainak kezében van. Az európai kompetenciák ezen a területen ezért csak támogató és koordináló szerepre korlátozódnak. Ezek közé tartozik a jogi eszközök elfogadása, a rendőrség és az igazságszolgáltatás kapacitásépítése és képzése, vagy a szakértelem előmozdítása.

Három külön szabályozás van az Unióban e tekintetben, nevezetesen a terrorizmussal kapcsolatos utazások büntetendővé tétele (a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2017/541 irányelv), az ellenőrzés megerősítése a schengeni külső határokon (úgynevezett utas-nyilvántartási nyilvántartás (PNR-rendszer)). az irányelv alapján, valamint a Schengeni határ-ellenőrzési kódex felülvizsgálata), valamint a terrorizmus elleni küzdelem céljából folytatott információcsere meglévő keretének megerősítése (a Schengeni Információs Rendszer felülvizsgálata). Az Eurojust, az Europol, a Frontex és a Cepol európai ügynökségek fontos szerepet játszanak.

Az Európai Parlament számos állásfoglalást fűzött ezen a területen az oktatás és deradikalizáció, a börtönökben történő deradikalizáció, az Unió területén kívül született gyermekek hazatelepítése, az információcsere vagy a harmadik országokkal folytatott együttműködés tárgyában.

Megoldásokat kínál számos tudós, politikus és belső biztonsági erő is. Segítenie kell a visszatérők vagy a deradikalizálódás társadalmi programjainak nyomon követését. Számos elem azonban problematikus és ideológiailag kétértelmű.

A régió lakóinak saját véleményük van a nyugati országokból történő hazatelepítésről vagy a visszaküldési kérelmek elutasításáról. "A külföldről érkező harcosok a közösségek termékei és egy olyan probléma, amelyet meg kell oldania. Országainkat évtizedek óta célpontként használják, most ön akar minket a bűnözők kosaraként használni "- írja az iszlám szabadelvű és a Kawaakibi Muszlim Alapítvány, İyad el-Baghdadi igazgatója a közösségi hálózaton.

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp