Az OECD foglalkoztatási kilátásai 2018
Összefoglalás szlovák nyelven
Az OECD 2018. évi foglalkoztatási kilátásai
Összefoglalás szlovák nyelven
A csökkenő munkanélküliség ellenére a bérek növekedése továbbra is stagnál
Bár a globális pénzügyi válság továbbra is kihat a munkahelyek minőségére és az inkluzivitásra, a foglalkoztatási ráta a legtöbb OECD-országban mindig magas, és az átlagos munkanélküliségi ráta visszatért a válság előtti szintre. Ennek ellenére a nominális bérnövekedés a munkanélküliség összehasonlítható szintjén továbbra is lényegesen alacsonyabb, mint a válság előtt, és a fellendülés során a Phillips-görbe csökkenő tendenciája - a munkanélküliség és a bérnövekedés kapcsolata - folytatódott. A súlyos gazdasági válságot kísérő alacsony inflációs várakozások és a termelékenység lassulása, amelyeket még nem sikerült teljesen orvosolni, együtt járultak hozzá ehhez a tendenciához. Egy másik fontos tényező az alacsonyan fizetett munkák. Különösen a részmunkaidős keresetek jelentősen romlottak a teljes munkaidős keresetekhez képest, ami több országban az önkéntelen részmunkaidős foglalkoztatás növekedésével jár. Ezenkívül a közelmúltban több foglalkoztatás nélküli időszakot túlélő munkavállalók viszonylag alacsony bére, valamint az egyes országokban továbbra is magas munkanélküliségi ráta növeli az alacsony fizetésű munkavállalók számát, ezáltal csökkentve az átlagos bérnövekedést.
A munkaerő arányának csökkenése részben az ún szupersztár cégek
A kollektív tárgyalási intézmények kulcsfontosságúak a munkaerő-piaci teljesítmény szempontjából
Az OECD-országokban minden harmadik munkavállaló fizetési és munkakörülményeit kollektív szerződés szabályozza. Az ágazatok közötti béreket összehangoló tárgyalási rendszerek általában alacsonyabb béregyenlőtlenséggel és jobb foglalkoztatási kimenetekkel társulnak, beleértve a kiszolgáltatott csoportokat is. A bérek összehangolása növeli a szolidaritást a különböző ágazatokban dolgozó munkavállalók között, és a makrogazdasági feltételek megfelelő figyelembevételével elősegíti a kollektív tárgyalások javítását a foglalkoztatásban. A centralizált rendszerekben azonban az alacsonyabb egyenlőtlenségek és a magasabb foglalkoztatás a termelékenység lassabb növekedésének rovására mehet. Több ország tapasztalatai azt mutatják, hogy fontos lehet a vállalat munkáltatóinak és munkavállalói képviselőinek elegendő teret biztosítani az ágazati megállapodások javítására vagy kiigazítására a vállalati feltételek figyelembevétele érdekében (úgynevezett szervezett decentralizáció). A koordináció és a szervezett decentralizáció a szociális partnerek széles körével hozzájárul a jobb munkaerő-piaci eredmények eléréséhez, és egyesíti a befogadás és a rugalmasság megfelelő fokát. A munkahelyi szociális párbeszéd a jobb munkakörnyezethez is kapcsolódik.
A munkaerő-piaci programok segítik azokat a munkavállalókat, akik gazdasági okokból veszítették el az állásukat
Az álláskeresők többsége nem kap munkanélküli segélyt
Miért nő a nemek közötti jövedelemkülönbség a munka során?
Ez az összefoglaló nem az OECD hivatalos fordítása.
Ennek az összefoglalónak a sokszorosítása engedélyezett, amennyiben az OECD szerzői jogait és az eredeti kiadvány címét elismerték.
A többnyelvű összefoglalók az OECD kiadványainak lefordított kivonatai, amelyek eredetileg angolul és franciául jelentek meg.
A teljes angol verziót az OECD iLibrary online könyvtárában olvashatja el!