Az oltás megvédi a súlyos betegségeket

Száz évvel ezelőtt fertőző betegségekben haltak meg emberek. Emlékezzünk csak a pestis, kolera, himlő, a spanyol influenzajárvány nagy járványaira. A gyermekek gyakran nem élték túl az akkori gyermekkori fertőző betegségeket, mint a szamárköhögés, a diftéria, a gyermekbénulás, a kanyaró, a mumpsz - és ha mégis, maradandó következményekkel jártak. Szerencsére ezek a betegségek némelyike ​​már nem fordul elő hazánkban. Az oltásnak is köszönhetően.

A közelmúltbeli kanyarójárvány Romániában és Csehországban is megmutatja, mennyire veszélyesek lehetnek ezek a betegségek. "Európában csökken az oltások lefedettsége, és ezzel egyidejűleg olyan emigránsok százezrei élnek át, akiknek a kórelőzménye nem tisztázott. Tehát a jövő sokkal rosszabb lehet. Az oltás átfogó immunológiai védelmet vált ki azokkal a kórokozókkal szemben, amelyek ellen beoltják "- állítja az epidemiológus, Zuzana Krištúfková professzor, a Szlovák Vakcinológiai Társaság elnöke. "Így az egyéni immunitás megvédi az adott egyént egy vírus vagy baktérium ellen" - magyarázza. "A magas immunizálás úgynevezett kollektív immunitást eredményez, a lakosság ellenállási állapotát, amely megakadályozza a fertőzés terjedését. Optimális esetben a betegség eltűnik, mely A kollektív immunitás kialakulásához szükséges revakcináció mértéke betegségenként eltérően változik, például a kanyaró esetében a gyermekek védettek tőlük, ha több mint 95% -uk oltott, a gyermekbénulás és a diftéria esetében pedig 85%. . "

Azokat a gyermekeket fenyegeti leginkább a fertőzés, akiknek még nincs érett immunrendszere. A születés után az anyai védő antitestek viszonylag gyorsan csökkennek, amelyeket az anya csak akkor szerezhet be, majd továbbadhat, ha egy adott betegséget legyőzött vagy beoltották. Ez az egyik oka annak, hogy a kötelező oltás részeként az oltás az élet első hónapjaiban kezdődik. "A gyermekeket tíz betegség - diftéria, tetanusz, szamárköhögés, B típusú sárgaság, hemophilus, gyermekbénulás, pneumococcus fertőzések, kanyaró, rubeola, mumpsz - ellen oltják be" - mondta Krištúfková professzor. "Két alapvető érv szól a felnőttek oltása mellett" - folytatja az epidemiológus. "A különféle krónikus betegségek az életkor előrehaladtával nőnek. Ezenkívül az idősebb életkor a fertőzések egyik fő kockázati tényezője. ”Ezenkívül, ha a gyermekkori oltás óta eltelt egy időszak, akkor az antitestszint csökkenésnek indul, és újra vakcinázásra van szükség. Ilyen oltásra példa a tetanusz.

Emellett vannak ún utazói oltások. Különösen a fejlődő országokban továbbra is gyakoriak azok a betegségek, amelyekkel hazánkban már nem találkozunk. A hepatitis A, a kolera vagy a tífusz, a veszettség, a sárgaláz és a japán encephalitis gyakrabban veszélyeztetik a rosszabb higiénés körülményeket. Az egyetlen kötelező oltás, amelyet egyes országok megkövetelnek, a sárgaláz elleni oltás és a menekokokusos agyhártyagyulladás elleni Mekkába tartó zarándokok. Minden egyéb "utazási oltás" ajánlott. "Ésszerű embereket be kell oltani a hepatitis A ellen. Ha a mai hagyományos úti célokba utazunk, Törökországba, Egyiptomba, Tunéziába, Zanzibárba vagy Srí Lanka-ba, akkor ajánlom a tífusz elleni oltást is" - mondja Dr. Ivan Bakoš a Oltás és utazásgyógyászat: A hepatitis A és B, valamint a tífusz elleni oltásokat az utazási orvostudomány szakorvosa az utazási alapnak tekinti, és a két hepatitis elleni immunitás az oltást követően egész életen át tart.

Az oltás támogatóinak és ellenzőinek minden szükséges információ elérhető a www.medialog.sk weboldalon. Ezenkívül megtalálja azoknak a betegségeknek a részletes ábécéjét, amelyek ellen oltás létezik.

Az oltás ellenjavallatai

Az ellenjavallat azt jelenti, hogy az oltást nem szabad beadni. Az óvatosság azt a helyzetet határozza meg, amelyben az oltóanyag alapos értékelés után indikálható, ha az immunizálás előnye meghaladja a szövődmények kockázatát (pl. Járvány vagy külföldi utazás esetén). Az oltást az aktuális egészségi állapot és az oltás esetleges átmeneti vagy tartós ellenjavallatainak értékelése után az általa felhatalmazott orvos vagy ápoló végzi.

Az egyedi oltásokkal történő oltás ellenjavallataival kapcsolatos további információk a betegtájékoztatókban, ill. az irodalomban.

A jelenlegi oltási naptár

* 13 vegyértékű konjugált vakcina vagy 10 vegyértékű konjugált vakcina a csecsemők kötelező vakcinázására szolgál pneumococcus invazív betegségek ellen. Minden elsődleges oltási dózist ugyanazzal az oltással kell beadni. ** A felnőttek diftéria és tetanusz elleni immunizálását kombinált vakcinával végezzük 15 évente. Az ajánlott intervallum túllépése esetén a diftéria és a tetanusz újraoltását csak egy adaggal szabad egyszerre végrehajtani, ha a beteg orvosi dokumentációja három tetanusz vakcina dózisú alapoltást dokumentál. A felnőttek tetanus és diftéria elleni elsődleges oltását három dózisban csak akkor szabad elvégezni, ha a múltban nincs megbízható dokumentáció az elsődleges oltásról. A felnőttek első vakcinázása diftéria és tetanusz ellen 30 éves korban, ezt követően pedig 15 évente ajánlott.

Az oltás életkor szerint

Gyermekek oltása: A gyermekeket fenyegetik leginkább a fertőzések. Egy kisgyermek még nem rendelkezik érett immunrendszerrel. Születés után, a szoptatás ellenére, az anyai védő antitestek, amelyeket az anya megszerezhet és később csak akkor adhat tovább, ha a konkrét betegséget legyőzték vagy beoltották ellene, viszonylag gyorsan csökkennek. Éppen ezért a kötelező oltás részeként bizonyos életveszélyes betegségek elleni oltás az élet első hónapjaiban megkezdődik.

Az aktív és biztonságos megelőzésnek tehát meg kell előznie a lehetséges fertőzés kockázatát. Ez kötelező és ajánlottra oszlik (saját kérésére). A gyermekek rendszeres kötelező oltásának részeként tíz betegség (diftéria, tetanusz, szamárköhögés, B típusú sárgaság, hemophilus, gyermekbénulás, pneumococcus fertőzések, kanyaró, rubeola, mumpsz) ellen oltják be. Az ajánlott oltások közé tartozik a rotavírus, a varicella, a meningococcus okozta agyhártyagyulladás, a hepatitis A, a kullancs által okozott encephalitis, a HPV (papillomavírus) vagy az influenza elleni oltás. Saját kérésére a tuberkulózis elleni oltás lehetséges, mivel ezt az oltást 2012 januárjában kizárták a kötelező oltásból, és nem tartozik az ajánlott oltások közé.

Külföldi oltások: Különösen a fejlődő országokban a betegségek még mindig viszonylag gyakoriak, amelyekkel már nem találkozunk hazánkban. Vírusok és baktériumok keringenek ott, amelyek ellen ún kollektív immunitás, pl. tuberkulózis, diftéria, szamárköhögés, kanyaró és hasonlók. Ráadásul a rosszabb higiénés körülmények miatt az olyan betegségek, mint a hepatitis A, a kolera vagy a tífusz gyakrabban vannak veszélyben, főleg az egzotikában, a veszettséget gyakrabban fenyegetik, miután majom, kóbor kutya vagy denevér megharapta őket. A szúnyogok olyan fertőzéseket közvetítenek, amelyek a mérsékelt éghajlatú zónánkban nem fordulnak elő - sárgaláz, japán encephalitis. Az egyetlen kötelező oltás, amelyet egyes országok megkövetelnek, a sárgaláz elleni oltás, a Mekkába zarándokok számára pedig meningococcusos agyhártyagyulladás elleni oltás is. Minden egyéb "utazói oltás" ajánlott.

Vakcinatörténetek

Pasteur veszettséggel kapcsolatos kísérletei

1803 és 1835 között veszettség tombolt a franciaországi Jura-hegységben. Louis Pasteur 1822-ben született ott, és tanúja volt annak a szenvedésnek, amelyet egy veszett kutya okozott a faluban. Kutatását 1880-ban kezdte. Először megpróbálta izolálni a felelős vírust. A kórokozó azonosítására tett kísérletei kudarcot vallottak (a veszettség vírus olyan kicsi, hogy csak elektronmikroszkóppal látható). Így fertőzött anyagot (általában egy idegszövetdarabot) kezdett injektálni közvetlenül a nyulak agyába. Később sikerült vakcinák sorozatát előállítania, és kísérleteket kezdett kutyákkal. Az immunizált állatok egyike sem kapott veszettséget, míg a kontroll állatok rosszul lettek.

Noha Pasteur elismerte az oltást, sokáig habozott az emberek beoltásában - a veszettség akkoriban halálos betegség volt. A sors úgy döntött érte, amikor 1885. július 6-án egy 9 éves fiú, Joseph Meister és édesanyja megjelent laboratóriuma ajtajában. A fiút egy veszett kutya harapta meg, és az orvos, aki tudta, hogy nem tehet semmit, elküldte a házaspárt Pasteurhoz. A tudós habozott, végül 14 napos növekvő koncentrációjú injekciót írt elő. Az oltás közepén a fiú fejfájást kapott, Pasteur pedig elszörnyedve várta a további tüneteket. De a fájdalom alábbhagyott, és Joseph meggyógyult. Hamarosan egy másik beteg, a 14 éves juhász Jean Baptiste Jupille követte. Ismét injekciók, feszült várakozás, de Jean felépült.

A következő 15 hónapban csaknem 2500 embert oltottak be. Az első kudarc Louise Pelletier esete volt, aki csak 37 nappal azután kérte Pasteur segítségét, hogy a kutya megharapta az arcát - a kezelés ellenére meghalt.

Nehéz meghatározni a bekövetkezett további halálesetek okát. Ezek allergiás reakciók lehetnek az oltásokban előforduló állati idegszövetre. A Pasteur dicséretével együtt a kritika hulláma elkezdett emelkedni. Az egyik érv, amelyet a tudósok Pasteur ellen használtak, az volt, hogy az embereket valóban maga a vírus oltotta be. "Hanyag gyilkosság" vádjai következtek. A vita elmozdult az egyetemről a politikai talajra, és Pasteur, akit 1887-ben mélyen kiábrándított a kritika, két stroke-ot kapott.

A himlő elleni védőoltás kezdetén a fejők immunisak voltak

A múltban a himlő (Variola major) vált a járvány fő betegségévé a pestis alábbhagyása után. Ellenőrzésének első hatékony módszere az oltás volt, az ún variálás. Arról szólt, hogy a himlő fekély tartalmát egy egészséges ember karcolására kell felhordani. 1768-ban a "vakcinázó" Thomas Dimsdale sikeresen kezelte Nagy Katalin orosz császárnőt, annak fiát és az egész császári udvart - amiért megfelelő jutalmat kapott, báró lett.

Nyugat-Angliában általában ismert volt, hogy a fejők, akik megkapják az ún tehénhimlő (Variola vacinae) soha nem kapott közönséges himlőt. 1774-ben Benjamin Jesty gazda tehénhimlő tartalmával oltotta be feleségét és két fiát. A későbbi immunitásuk híre gyorsan terjedt. Edward Jennerhez (1749-1823), az edinburgh-i orvosi egyetemen végzett. Közel két évtizedes tejelő tehenek kutatása után tudományosan tesztelni kezdte elméletét azzal, hogy a nyolcéves James Phipst hat hét után első tehénhimlővel és himlővel oltotta be. A fiúról kiderült, hogy immúnis. Két tucat ember oltása után 1798-ban tette közzé eredményeit. Oltási módszere gyorsan népszerűvé vált, és 1801 végére körülbelül 100 000 ember oltása történt Nagy-Britanniában. Jenner oltásával a himlő kontroll alá került, és 1975-re a betegség gyakorlatilag eltűnt.

• Mítoszok az emlőrákról - melyek közülük az igazi egészség és megelőzés - egészség
• Opcionális oltás Oltás és megelőzés Vizsgálat és oltás Beteg gyermek MAMA és Ja
• A szürkehályogot a táplálkozás is befolyásolja - Egészség és megelőzés - Egészség
• Az oltás védi a gyermeket
• A bőr bélméregtelenítésének kezelésére - Egészség és megelőzés - Egészség