A Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett a számvitel és könyvvizsgálat területén. Tanulmányai alatt az Účtovná jednotka, s.r.o-nál dolgozott.
Hogyan kell megadóztatni a 2019-es nyereségrészesedésként fizetett osztalékokat 2020-ban? Milyen adókulcsot kell alkalmazni és hogyan kell megfizetni ezt az adót?
Az osztalékok adózását 2020-ban (a 2019-es nyereségből) a 2. sz. Törvény szabályozza. 595/2003 Coll. a jövedelemadóról, módosítva (a továbbiakban: jövedelemadóról szóló törvény).
Az osztalék a nyereség azon részét jelenti, amelyet a társaság fizet azoknak a személyeknek, akik:
- részt vegyen alaptőkéjében,
- a törvényes testület tagjai,
- tagjai a felügyeleti szervnek.
Ezek a kereskedelmi társaságok (leggyakrabban s.r.o. vagy a.s.) vagy szövetkezetek profitjának részesedései, míg a hasonló jövedelmet fizető külföldi társaság szintén kereskedelmi társaságnak vagy szövetkezetnek számít. Osztalék nem említhető például az önálló vállalkozók vagy az SZČO esetében.
Adóköteles osztalék 2020-ban
A jövedelemadóról szóló törvény szerint az adó tárgya:
- nyereségrész (osztalék), amelyet egy társaság vagy szövetkezet nyereségéből fizetnek szétosztásra szánt személyeknek, akik részt vesznek a részvénytőkéjükben, vagy a törvényes testület tagjának vagy a felügyeleti szerv tagjának,
- a társaság vagy szövetkezet alaptőkéjének vagy a társaság tartalékalapjának csökkentéséből származó jövedelem abban a részben, amelyben azokat korábban az adózott eredményből növelték,
- pénzeszközök befizetése a tőkealapból befizetésekből, amely a társaság saját forrásainak adózott eredményből történő újraelosztásával jött létre,
- részesedés a társaság vagy szövetkezet felszámolási egyenlegéből,
- kompenzációs részesedés,
- az üzleti eredménynek a csendestársnak fizetett része.
Arra azonban ügyelni kell, hogy az osztalékot nettó nyereségből (adózás után) fizessék ki. Az osztalék kifizetése előtt még szükséges a törvényben előírt tartalékalap feltöltése a nyereségből, ill. egyéb alapok, figyelembe véve az előző évek veszteségeinek esetleges megtérítését is.
A 2020-ban kifizetett osztalékok adókulcsa (a 2019-es nyereségből)
A 2020-ban kifizetett osztalék adómértéke attól függ, hogy az osztalékot természetes vagy jogi személynek folyósítják-e. Ugyanakkor különbséget kell tenni rezidens és nem rezidens között. Egyszerűen azt mondhatjuk, hogy a belföldi illetőségű az a személy, aki állandó lakóhellyel vagy bejegyzett székhellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaságban, a külföldi illetőségű pedig egy másik országban állandó lakóhellyel vagy bejegyzett székhellyel rendelkező személy.
A nem rezidensek esetében további különbséget kell tenni a nem rezidens és a nem szerződő állam között. A szerződő állam az az állam, amellyel a Szlovák Köztársaság nemzetközi megállapodást kötött a kettős adóztatás elkerüléséről, vagy megállapodást kötött az adókat érintő információcseréről. A Szlovák Köztársaság 2020. január 1-je óta 132 állammal kötött ilyen megállapodásokat (felsorolásuk megtalálható a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának honlapján). Az adózók belföldi és nem rezidens felosztásáról a természetes és jogi személyek adóügyi lakóhelyének értékelése cikkben olvashat.
Az alábbi táblázat összefoglalja őket adókulcsok osztalék attól függően, hogy természetes személyről (FO) vagy jogi személyről (PO) van-e szó, és a jövedelem forrásától függően.
| FO - az SR lakója | Belföldi | 7% | forrásadó a 43. § szerint |
| Külföldi Szerződő Állam | 7% | az adóbevallásban | |
| Külföldi, nem szerződő állam | 35% | az adóbevallásban | |
| FO - a Szlovák Köztársaság nem rezidens (szerződő állam) | Belföldi | 7% | forrásadó a 43. § szerint |
| FO - a Szlovák Köztársaság nem rezidens (nem szerződő állam) | 35% | forrásadó a 43. § szerint | |
| PO - az SR lakója | Belföldi | nem adóköteles | |
| Külföldi Szerződő Állam | nem adóköteles | ||
| Külföldi, nem szerződő állam | 35% | az adóbevallásban | |
| PO - a Szlovák Köztársaság nem rezidens (szerződő állam) | Belföldi | nem adóköteles | |
| PO - a Szlovák Köztársaság nem rezidens (nem szerződő állam) | 35% | forrásadó a 43. § szerint | |
Ha a forrásadóval csökkentett osztalékot fizettek egy természetes vagy jogi személynek, akkor ezeknek a személyeknek általában semmilyen további kötelezettségük nem keletkezik e jövedelem miatt, ezért ezt a jövedelmet nem is jelentik be az adóbevallásban. Bizonyos esetekben figyelembe kell venni egy adott országgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást is.
Példa egy természetes személynek 2020-ban kifizetett osztalék (nyereségrész) megadóztatására:
A Kvetinárstvo, s.r.o. székhelye Szlovákiában volt, 2019-ben gazdasági eredményt ért el - 50 000 euró nyereséget. E nyereség felosztását a következőképpen határozta el: 2500 eurót különítenek el a kötelező tartalékalapba, 10 000 eurót a korábbi évek veszteségeinek fedezésére fordítanak, a többit három partner osztja meg az alaptőkében való részesedésük szerint. A 37 500 eurós összeget a következők szerint osztják szét a partnerek között:
- természetes személy - a Szlovák Köztársaság lakosa - a jegyzett tőke részesedése 75% - a részvényes részesedése a nyereségben 28 125 euró, de ezt az összeget 7% forrásadóval kell csökkenteni. A társaság 26 156,25 euró (28 125 - 1 968,75 euró) osztalékot fizet ennek a partnernek.
- természetes személy - a Szlovák Köztársaságban nem rezidens, a Cseh Köztársaság szerződő államának lakója - a jegyzett tőke részesedése 10% - a részvényes 3750 eurós nyereségrészre jogosult, de ezt az összeget csökkenteni kell 7% forrásadó. A társaság 3487,50 euró (3750 euró - 262,50 euró) osztalékot fizet ennek a partnernek.
- természetes személy - a Szlovák Köztársaságban nem rezidens, nem szerződő Kenya állam lakója - részesedése a jegyzett tőkéből 15% - a részvényes részesülhet az 5 625 euró nyereségben. Mivel Kenya nem a Szlovák Köztársaság szerződő állama, ez az osztalék 35% -os forrásadóval tartozik. A társaság ebből az osztalékból 3 656,25 euró (5625–1968,75 euró) osztalékot fizet.
A Társaság köteles továbbá 4 200 euró forrásadót fizetni, és bejelentést benyújtani a forrásadó megfizetéséről. Ezekkel a felelősségekkel később a cikkben foglalkozunk.
Példa egy jogi személynek 2020-ban kifizetett osztalék (nyereségrészesedés) megadóztatására:
A Nábytok, s.r.o. A szlovákiai székhely 20 000 euró nyereséget ért el. Úgy döntött, hogy ezt a nyereséget teljes egészében kifizeti, mert nem volt köteles hozzájárulni a törvényben előírt tartalékalapba, és a korábbi évektől sem volt meg nem fizetett vesztesége. A társaságnak három partnere van, akik között úgy döntött, hogy a nyereséget az érdemek szerint osztja fel az alábbiak szerint:
- jogi személy - a Szlovák Köztársaságban lakóhellyel rendelkező - 12 000 € - osztalékot teljes egészében a partnernek fizetnek, mivel azok nem adókötelesek.
- jogi személy - a Szlovák Köztársaságban nem rezidens, a szerződő államban lakó Franciaország - 5000 euró - osztalékot teljes egészében a partnernek fizetnek, mivel azok nem adókötelesek.
- jogi személy - nem a Szlovák Köztársaságban rezidens, nem szerződő Honduras állam rezidense - 3000 euró - a részvényes osztalékát 35% -os adó terheli, mert Honduras nem a Szlovák Köztársaság szerződő állama. Ennek a partnernek 1 950 euró (3000 euró - 1050 euró) osztalékot fizetnek.
A Társaság továbbá köteles forrásadót fizetni összesen 1050 euró összegben, és benyújtani a forrásadó megfizetéséről szóló értesítést. Ezekkel a felelősségekkel később foglalkozunk a cikkben.
A munkavállalók 2020-ban kifizetett osztalékainak megadóztatása (a 2019-es eredményből)
2020-ban (a 2019-es nyereségből) az osztalékot azoknak a munkavállalóknak is kifizethetik, akiknek nincs részesedése az alaptőkében. Ilyen esetben a munkavállalók jövedelme a társaság vagy szövetkezet osztalékából függő tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Az osztalékból nem vonnak le forrásadót, de levonják belőle a jövedelemadó előlegét, valamint a Szociális és Egészségbiztosító Társaságnak fizetendő összes járulékot annak a hónapnak a fizetésében, amelyben az osztalékot kifizették.
Példa a munkavállalónak fizetett osztalék megadóztatására 2020-ban:
Az Účtovník, s.r.o. a Szlovák Köztársaságban székhellyel rendelkező vállalkozás 12 000 eurós gazdasági eredményt ért el, és úgy döntött, hogy a nyereség 10% -át felosztja két alkalmazottja között. Ezeknek az alkalmazottaknak nincs részesedése a társaság alaptőkéjében. Minden alkalmazott 600 euró osztalékra jogosult, amelyből levonják a jövedelemadó előlegének 19% -át, 114 euró összegben, és csökkenteni kell a Szociális és Egészségbiztosítási Társaságnak járó megfelelő hozzájárulásokkal is. Az Účtovník, s.r.o társaság szintén köteles illetéket fizetni ebből az osztalékból.
Amikor lehetőség van előlegek kifizetésére a nyereségrészesedésért (úgynevezett osztalék), megtalálja a Előlegek a nyereségrészesedésről című cikket?
Nem adóköteles osztalék 2020-ban (a 2009-ben keletkezett nyereségből)
A jövedelemadóról szóló törvény meghatározza azokat az osztalékokat is, amelyek nem adókötelesek. Ezek a társaság vagy szövetkezet nyereségéből kifizetett osztalékok, amennyiben nem jelentenek adóköltséget annak a gazdálkodónak, amely ezeket a nyereségrészvényeket, kiegyenlítő részvényeket, felszámolási mérlegből álló részvényeket, nyereség vagy veszteség részvényeket fizeti egy csendestársi társaságnak vagy nyereségrészvénynek, és a jogi személyiséggel rendelkező földközösség birtokán.
Leegyszerűsítve: ezek olyan osztalékok, amelyeket az osztalékot fizető társaság nem alkalmaz az adóköltségeire, és így ezeket az osztalékokat még az osztalék kedvezményezettje mellett sem kell adóztatni. A kivételeket a 12. § (4) bekezdése sorolja fel. 7 betű c) a jövedelemadóról szóló törvény.
Az osztalékfizetési eljárás 2020-ban (a 2019-es nyereségből)
Az osztalék kifizetésére általában az alapszabályban meghatározott szabályok szerint kerül sor.
Az osztalékfizetés kulcsának meghatározása után, leggyakrabban az alaptőkében való részesedés szerint, ki kell számolni az osztalékok forrásadójának összegét. Ez 7% vagy 35%, attól függően, hogy lakóhellyel rendelkezik-e és nem rezidens-e a szerződő államból, vagy nem rezidens-e a Szlovák Köztársaság nem szerződő államából. Egyes osztalékok azonban nem tartoznak forrásadó alá, és a fenti táblázatban szerepelnek. A forrásadó összegét lefelé kell kerekíteni a legközelebbi euro centre. A forrásadó kiszámításához példákat is adtunk fent a cikkben.
A következő lépés a forrásadó befizetése a helyes számlára, a helyes változó szimbólummal. Az a számlaszám, amelyre a társaság forrásadót fizet:
- előtag - forrásadó esetén 500267,
- az adózói számla (OÚD) alapszáma - az adózó megtalálhatja a Pénzügyi Igazgatóság oldalán,
- Bank kód.
Ezután a számlaszámot át kell alakítani az IBAN űrlapra.
A helyes változó és állandó szimbólumot is hozzá kell rendelni a helyes számlaszámhoz. A változó szimbólum 1700XX2020 alakú, és az XX helyett az osztalék kifizetésének hónapjának számkódja kerül hozzáadásra. A forrásadó állandó szimbóluma 1144.
A forrásadó megfizetésének esedékessége legkésőbb az osztalék kifizetésének hónapját követő hónap 15. napjáig tart., Például ha 2020 áprilisában osztalékot fizetnek, az esedékesség napja 2020. május 15. Ha ez a nap szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, a határidőt a következő munkanapra tolják.
A befizetés után az adózónak értesítést kell benyújtania a beszedett adó levonásával történő visszatartásáról és megfizetéséről. Benyújtásának határideje megegyezik a forrásadó befizetésének esedékességével. Meg kell azonban jegyezni, hogy ha a társaságnak először forrásadót kell fizetnie, akkor az első osztalékfizetés után 30 napon belül regisztrálnia kell magát forrásadó fizetőjeként. A regisztrációhoz a regisztráció iránti kérelem, a változás bejelentése, a jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a biztosítási adó regisztrációjának törléséhez szükséges nyomtatványt kell használni.