szekrény

Hogyan képződik semmi? Kérdezze meg a szobrászokat erről. És miért ne bújhatna el egy hatalmas, zümmögő és érthetetlen világ elől egy régi szekrényben az udvar sarkában?

Nem fogadjuk el, hogy a külső nyomás bármilyen módon befolyásoljon minket. Végül is elrendezhetjük világunkat a maga módján, mindenütt jelen lévő ajánlások nélkül, diktálás nélkül. Azt sem ismerjük el, hogy nem igazán kerülhetjük el azokat a mintákat és sztereotípiákat, amelyek nemzedékről nemzedékre szorulnak propisotusként bennünk. Bár elkalandozhatnak, gyakran kiderül, hogy a legjobbak az életünkben.

Azonban talán ez a néhány korábbi sor túl leegyszerűsített, és a valóságban minden sokkal (sokkal) bonyolultabb.

Tereza Semotamová német nyelvű fordító (Martin Pollack, az amerikai császár történelmi jelentését csehül is lefordította), számos rádiójáték és zenekar szerzője, 2015-ben pedig debütált is könyvében - kiadta Počong című könyvét vagy O pinoživosti člověka lét Jakub Vítekkel együtt. 2018 végén az Argo kiadó kiadta A kabinetben című novelláját, amely mindenképpen figyelmet érdemel a szlovákiai Morvaország bankján is.

Nehéz poggyász a könnyű visszatérés érdekében

- Az örök vendég elmegy, átmegyek a konyhán. Van hír a tévében: A háború Európa gabonafélékben ... És milyen lesz az időjárás ma? Ebben az időben élek. Ez vagyok én "- mondja Tereza Semotamová történetének név nélküli hősnője a könyv elején, egy fiatal harmincas szobrász, aki külföldön töltött évek után tér haza. Bár - igazi otthonról nagyon nehéz beszélni. Csak szerény poggyász van nála, ami tele van a legnehezebb dolgokkal is. Bonyolult nyomtáv és előtte abszolút elképzelhetetlen jövő, amelyet ugyanúgy szimbolizálhat egy elérhetetlen légzár, de sokkal reálisabb sötét csatorna is.

A főszereplő világa valóban apró. Szülein és nővérén kívül csak barátja, Jana marad, aki szívesen kínál neki minden lehetőséget - szállást, ételt, melegséget, emberi közelséget. Barátjával azonban gyereket keresnek (és erős ösztönét mutatja a fészkelésnek), ezért a főszereplő inkább kötődni.

A húgommal és a szüleimmel még bonyolultabb. Nem tudja beismerni, hogy kapcsolata a múlté, és inkább összekeveri azokat a furcsa történeteket, miszerint bankban fog dolgozni, és ezek biztosítják számára a szállást és hasonlókat is. De lehet, hogy ez nem is gyengeség vagy bátorság hiánya (vagy szégyenérzet, hogy a saját életünk kicsúszott a kezünkből) - talán ez csak egy kísérlet arra, hogy ne bántsuk szeretteinket, ne megfertőzzük saját elviselhetetlen fájdalmaikkal .

És úgy tűnik számára, hogy sokkal jobban fog színházat játszani mindenki előtt - és így játssza, bár ha találja magát, fogalma sincs arról, merre halad a következő lépése és melyik lábát kell megtennie.

Az otthon az én világom

"Tudom, mit kezdjek azzal a szekrénnyel. Ne dobd el! ”A főhősnő csehül ír húgának. Ötlet született a fejében. A terv. Egy olyan helyzetben, amelyben nincs hová mennie, amelyben nincs hova tenni a fejét, és világa kiszáradt és a legkisebb méretekre zsugorodott, elegendő lehet egy régi ruhásszekrény, amelytől a nővér meg akart szabadulni. az ő élete. Végül is nyár van, és a nővér lakóházának udvara ideális helynek tűnik ennek az apró ideiglenes otthonnak. Nem is kell több hely a jelenlegi magányához.

Tereza Semotamová hősnőt hozott létre, aki első pillantásra nem különleges. Bár művész-szobrász, művészetének jelenleg úgy tűnik, nincs nagy súlya (legfeljebb a hamu súlya). Kétségtelen, hogy rendkívül intelligens. De nagyon zavaros is.

A világon sok fiú és lány van, akik céltalanul bolyonganak az utcákon, és sok könyv is található ilyen hősökről. Semotam A ruhásszekrényben című regénye azonban elmenekül a zavartság és a céltalanság e "folyama" elől, és a saját útját járja. Nem szentimentális, nem hívja fel a figyelmet a hősnő elviselhetetlen fájdalmára. A képek és a brit mondatok folyamán a mese nemcsak képet kínál, hanem világának érzését is.

Ez nem törés. Ez a figyelemelterelés (ami valójában csak a törés újabb szakasza). Ebben a fokozott érzékenységű állapotban a hősnő a fából készült szekrény nyitott ajtaján keresztül nagyon pontosan, kíméletlenül és gyakran nagyon humorosan átfedi a körülötte lévő világban zajló eseményeket. Nagy világproblémák, szeretteinek színlelése, társadalmi normák, vásárlás, telefonálás. Ezek mind olyan dolgok, amelyekkel tehetetlenül néz szembe, távolról megérinti őket, de eddig "csak" beszélhet róluk. "Ebben az eszeveszett században a szerelemről azt mondják, hogy egy telefon nem csörög. Van egy telefonunk, hogy csörögjön. A szerelem egy érzés, a házasság pedig egy projekt. "

Hogyan lehet gyeplőt tartani

Semotam novellája egy mozaik, amelyben olvasóként gyakran eltévedünk néhány pillanatra. A "tizenöt éves" hősnő egy olyan világ előtt áll, amelynek komplexitására senki sem készítette fel, a gyermekszobájában ülve, amely soha nem szűnt meg gyereknek lenni, mert ő sem szűnt meg lenni gyermek. Hol vagyunk most? Bújkál az udvari szekrényben? Volt barátjával Németországban? A szülőknél? Egy jövőbeli múlt elején? Ugyanakkor ez nem árt - bár a könyv szövege egy nyugtalan elme rendetlenségére emlékeztet, az olvasó a végén könnyen összeállítja a történet körvonalait (ami végül nem annyira róla).

"És úgy érzem, hogy kiabálok: Miért nem szóltál nekem korábban? Hogy ilyen lesz? Olyan megfoghatatlan? Újra és újra. Az élet ablakként való feltárása a karácsony előtti csokoládé naptárban. És újra és újra csodálkozva és értetlenül bámul. "

Nővére lakóházának közelében a hősnő rövid kapcsolatokat létesít ismeretlen emberekkel - egy galambtáncosnő, aki segített neki az udvarra vinni a szekrényt, egy fiatal vietnami egy közeli buli részéről, aki száraz sarkokat vet neki és készségesen kinyitja a fürdőszobát és WC-ajtók. Vannak azonban olyan pillanatok, amikor megpróbál felépülni és leválni az aljáról. Például amikor próbaútra indul egy hintóval, amelyen a turisták áthajtják az óvárost. A képtelen fenntartani a gyeplőt és a jobb oldalra fordulni, bizonyos értelemben kép az életéről. A megszökött ló egy pillanat alatt biztosan visszatér. De mi van vele?

A világ folyamatosan mozog

A szekrényben élés bizonyos előnyökkel jár, de számos negatívummal is jár. Egyrészt - van békéd, magányod, nincs körülötted olyan felesleges tér, amely mindent feleslegesen bonyolítana. És megtanulsz magaddal élni. Ha vizel vizel otthonának közelében, akkor Ön fogja érezni a saját szagát, ezért folytatja a következő alkalmat. A problémák még prózaibbak. A hátsó fal könnyű a támogatáshoz. És amikor eljönnek a hidegebb és nedvesebb napok, akkor teljes mértékben át fogja érezni mindezt az ideiglenes fa lakhelyén belül.

De ez nem csak egy szekrény és az a tény, hogy nyitott ajtaja megfelelő kereső a világ megfigyelésére és fényesítésére. Ezenkívül a saját belső terének vizsgálata, a legegyszerűbb dolgok kibontására irányuló erőfeszítés, amelyeken mindig a legerősebb csomók készülnek.

Nevezhetnénk Tereza Semotamová nyelvét és beszédmódját őszinte cinizmusnak, reményekkel a hangjában. Nyelve rendkívül élénk, szövegeiben vagy más irodalmi művekben idézetekkel és hivatkozásokkal, valamint reklámszlogenekkel van összefonva. ("Amikor átmegyek Krejcáreken, vadmadarak repülnek fölöttem. Igen, őrködnek csavargói felett!")

És végül van még mozdulatlanság, változhatatlanság, ugyanazok a képek (és hibák) állandó ismétlése, mint egy zootrópnak nevezett eszközben. Néha csak a bejelentett világvége mozgat meg minket, és az a hirtelen elnyomó érzés, hogy mindenre van elegendő időnk, és több száz kihagyott lehetőség van körülöttünk. És bár a világ végére végül nem került sor, legalább a vérünk felkavart, bár mögöttünk (vagy előttünk?) Még egy csalódás van ennek köszönhetően.

Tereza Semotamová módosítása A szekrényben egy válság, egy meccs és több veszteség rekordja van. Keserű-édes könyv, amelyet mindenképpen érdemes elolvasni.