A köldökzsinór furcsa dolog. Először is, tápanyagokkal látja el fejlődő gyermekünket, eltávolítja a szervezetéből a káros anyagokat, összekapcsol minket és biztonságban tartja a szülés során, irányítja értünk, mert valljuk be, még saját ellenőrzésünk sincsen pillanat. Amikor egy csecsemő a világra jön, belélegzi, és hirtelen már nincs rá szüksége. Az oxigén kitölti a tüdőt, megtelepíti a véráramot és az első szoptatás után bezárul. Már nem ketten vagyunk egyben, hanem két egészben. Ennek ellenére olyan szavak keringenek az emberek között, amikor a kettő nem mozdulhat el egymástól. És legutóbb két fiatal beszélgetését hallottam egy megállóban: "Nincs ollód?", A lelke tovább él. És néha mitizálják. Őseink tudtak róla, akárcsak a világ néhány országának lakói ma. Nem hiszed el?
1. mítosz
Ne nyomja össze a terhes nő köldökét, mert elszakítja a köldökzsinórt!
Mit kell hozzáfűzni? Az emberek egyszer azt hitték, hogy a köldökzsinór a köldökből nő ki, nem a placentából. Ugyanaz a logika, de támogatóinak határozottan nem szabad anatómiai vizsgát tenniük.
2. mítosz
A terhes nő nem emelheti a karját a feje fölé, különben a gyermek a köldökzsinórt a nyaka köré tekeri!
Vannak nők, akik csinálják. Látásból és hallásból tudunk róluk. Edzés közben felemelik a kezüket, amikor taxival vagy távollétű férfival integetnek. Néhányan foggal ragaszkodnak a busz vízszintes sávjának fogaihoz, mások pedig a futballmérkőzés végeztével a fejük fölé tett kézzel ugranak ki az örömből - az eredménytől függetlenül. A statisztikák szerint minden negyedik csecsemő köldökzsinórral a nyaka köré csavarodik, de az orvosok szerint ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy terhesség alatt felemeli a karját. Vagy?
3. mítosz
A terhes nő nem járhat a szárítókötél alatt, különben a csecsemőjének köldökzsinór lesz a nyakában!
És itt megint megvan az a jelenség, hogy a köldökzsinórt a nyak köré tekerjük. Ha ez igaz lenne, a tömbházak lakói megkönnyebbülten fellélegezhettek. A szülés során bekövetkező nem kívánt komplikáció csak a családi házak és kertek tulajdonosait érinti, ahol szárítót építettek és kizárólag ökológiailag szárították a ruhaneműket. Ha hozzáadjuk a függesztését, amely nem lehetséges anélkül, hogy felemelné a kezét, akkor a bizonyosság korlátozná annak valószínűségét, hogy a csecsemőt a köldökzsinórba kusza. Ez ellentétes a józan ésszel, de ha nem akarsz kockáztatni semmit, és mégis ellazulsz, dobd a szárítás terheit az elhaladó családtagokra.
4. mítosz
A csecsemő boldog életet él, ha leteszi a köldökzsinórt!
Talizmán. De hová tegye - egy tollba, széfbe, vagy keretet szerezzen? Bizonyos, hogy egyes őseink a lelkiismeretük és bizonyos mértékben a tudatuk szerint cselekedtek. Indiában és Mexikóban olyan gyerekekkel találkozhatott, akiknek a nyakukon egy szárított köldökzsinór volt. A távolból meg fogja ismerni őket azáltal, hogy vagyont hordoznak maguk mögött. Más országokban szokás ezt a műtárgyat elrejteni a házban, amelynek Törökország a példája. Ennek a jelenségnek a közös nevezője, mint általában, a közismerten ingatag boldogság örök ígérete.
5. mítosz
Szülj gyermeket, ültess fát - és meglátod!
A köldökzsinórt egyszer fával ültették. Részünkön almafa, egzotikusabbaknál pálmafa és avokádófa volt. Az emberek igyekeztek nem dobni el valami oly értékes és egyben felesleges dolgot, miközben tudták, hogy az tele van tápanyagokkal. Míg a fa egészséges volt, a gyermek is egészséges volt. És most veszélyt jelent az összes szépségszalonra. Európában a köldökzsinórt és a méhlepényt egy rózsabokor alá ültetik, hogy a baba szép legyen.
A józan ész rajongói azonban nem lesznek megelégedve azzal, hogy az okos művészet receptje nem került a köldökzsinórral kapcsolatos babonákba. Akárhogy is legyen, a világon minden szülő ugyanazokat és a legfontosabb kívánságokat kívánja: Főként egészséges lehet-e az informatika!