A pápát az országban az elnöki palota előtt hivatalosan is üdvözölte Kersti Kaljulaid elnök.
Tallinn, szeptember 25. (TASR) - Ferenc pápa kedden érkezett Észtországba, Litvánia és Lettország után útjának utolsó állomása a Baltikumon át.
A pápát az országban az elnöki palota előtt hivatalosan is üdvözölte Kersti Kaljulaid elnök. Programja elején a pápa Észtország legfelsõbb tisztségviselõivel találkozott. A programon ekumenikus találkozó is zajlik fiatalokkal és találkozás az egyházi jótékonysági szervezetek képviselőivel.
Délutánra szabadtéri misét terveznek a tallinni Szabadság téren, amelyet a pápa 100 concelebránssal fog szolgálni - adta hírül a Vatikáni Hírek hírportál. Kora este a pápa visszatér a Vatikánba.
Hétfőn, az apostoli út harmadik napján a pápa Lettországba érkezett, ahol Raimonds Véjonis elnök fogadta, aki beszédében hangsúlyozta, hogy "az állam nem lehet erős erős családok nélkül".
"A hit, a remény és a szeretet az a szilárd alap, amelyre a család épül" - mondta az elnök, aki maga sem vallja a vallást.
Véjonis országa egyik fő kihívását "a fogyasztás domináns kultuszaként írta le, amely egyformán káros az ember belső és külső világára".
Fájdalmas tapasztalatként említette a balti-tengeri ökológiai változásokat, és hangsúlyozta a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem közötti kapcsolatot.
Beszédében a pápa a családot és az új élet iránti nyitottságot is hangsúlyozta. Szerinte az immateriális értékek nélkülözhetetlen tényezők az emberi fejlődésben.
Ezt követően a Rígas Doms evangélikus székesegyházban a pápa találkozott Jánis Vanags evangélikus érsekkel, aki üdvözölte azt a meggyőződést, hogy Ferenc pápa látogatása "új ihletet ad az ökumenikus barátságnak és ösztönzi a lett keresztényeket a hitben".
Beszédében Ferenc kiemelte a mai Lettországra jellemző élő ökumenizmust.
A pápa a katolikus székesegyházat is meglátogatta. Jakub, ahol az idősekkel beszélt. Emlékeztetett rájuk, hogy ők a nemzet gyökerei, és tanúkat és prófétákat képviselnek a fiatal generáció számára.
Délután Ferenc pápa helikopterrel átköltözött Aglonába, a 200 kilométer hosszú Marian szentélybe, hogy szentmisét celebráljon a Szűz Mária Mennybemenetele szentelt helyi bazilika előtt.
A Vatikáni hírportál szerint ennek a templomnak viharos története van: a cári Oroszországban katolikus papok börtönének számított, az első világháború idején hadsereg parancsnoksága, később kórház, a szovjet rezsim alatt pedig szövetkezeti istálló volt.
Ennek ellenére a lettek mégis eljöttek ebbe a templomba, és imádkoztak Szűz Máriához. 1980 áprilisában az akkori II. János Pál pápa. külön rendelettel elnyerte a Basilica minor címet, és 1993 szeptemberében személyesen meglátogatta - pontosította a Vatican News.
- Poprad nem számít több játékosra, ismert nevek is játszottak a Tátra alatt - Dobré noviny
- A botrányok után František pápa modernizálja a Televízia Markíza pénzügyi irodáját
- A Pieniny Nemzeti Park a legkisebb, de leglátogatottabb - Dobré noviny
- Ferenc pápa pénteken lemondta hivatalos programját
- Miért kevésbé érzékenyek a nők és a gyermekek az új koronavírusra, a Dobré noviny-ra?