Orvosi szakértői cikk

A divertikulózis olyan betegség, amelyet a vastagbélben több divertikulum jellemez, valószínűleg az alacsony rosttartalmú ételek hosszan tartó fogyasztása miatt. A divertikulák többsége tünetmentes, de némelyiket gyulladás vagy vérzés bonyolítja. A diagnózist irrigoszkópiával vagy kolonoszkópiával végezzük. A bél divertikulózis kezelése a tünetektől függ.

ilive

Bél divertikulum - a bélfal kör alakú kiemelkedése, amely kommunikál a lumenével. A diverticula egyszeres és többszörös, utóbbi esetben a "diverticulosis" kifejezést használják.

Mi a bél divertikulum és a divertikulózis?

Divertikulárisak a nyálkahártya izmos kiemelkedései, amelyek megduzzadnak a bélfalból. A jobb oldali divertikulumok tartalmazzák az alapszerkezet összes rétegét. A hamis vagy álmodikumok az izomrétegen keresztül kinyúló nyálkahártyák. A nyelőcső-dihidrát vagy a Meckel-divertikulum igazi divertikulum. Colon diverticula - áldivertice; tünetekkel jelennek meg, amelyekben széklet van, fertőzés és gyulladás, vérzés vagy perforáció.

A Meckel divertikuluma veleszületett kiemelkedés a terminális ileumban, az embrionális sárgája maradványa.

Divertikuláris betegség (diverticulosis) - olyan betegség, amelyet a diverticulosis jelenléte okozta klinikai tünetek jellemeznek, beleértve a gyulladást (diverticulitis) és annak szövődményeit (peridiverticulitis, tályog, a diverticulum perforációja, fistula, peritonitis), valamint vérzés.

ICD-10 kód

  • K57 divertikuláris bélbetegség
  • K57.2 A vastagbél divertikuláris betegsége perforációval és tályoggal
  • K57.3 Változatos vastagbélbetegség perforáció és tályog nélkül
  • K57.4 A vastagbél és a vékonybél divertikuláris betegsége perforációval és tályoggal
  • K57.5 A vastagbél és a vékonybél divertikuláris betegsége, tályogperforáció nélkül.

A bél divertikulózis epidemiológiája

A vastagbél divertikuluma az 50 évesnél fiatalabbak csupán 5% -ánál, az 50 évesnél idősebbek 30% -ánál és a 70 év feletti emberek 50% -ánál fordul elő. A divertikulum leggyakoribb helye a vastagbél bal fele (a végbél kivételével). Meckel divertikuluma az emberek 2% -ában fordul elő, akik közül 5% -uknál vérzés jelentkezik.

A diverticulum kialakulhat a vastagbél bármely részén, de gyakrabban a sigmoidban, ritkán a végbél peritoneális hajlítása alatt. Átmérőjük 3 mm és 3 cm közötti lehet. Mindkét beteg általában mindkét esetben. A divertikulózis nem jellemző a 40 év alatti emberekre, de az időseknél egyre gyakoribbá válik; valójában minden ember a 90-es években sok divertikulumot talált. A 3–15 cm átmérőjű óriás divertikulák ritkák és egyediek lehetnek.

Az esetek 70% -ában a diverticula anatómiai és funkcionális tulajdonságai miatt a vastagbél sigmoid részében található: kisebb átmérőjű, nagyobb hajlítású és sűrűbb a tartalma. Ezenkívül a sigmoidális vastagbélnek van tározó funkciója, így a benne lévő belső nyomás nagyobb.

A vékonybél divertikulációja ritkábban alakul ki. A leggyakoribb lokalizáció a duodenum, különösen annak disztális része. Az esetek 3% -ában a duodenális diverticula kombinálódik a vékonybél és a subvascularis bél diverticulumával.

[1], [2], [3], [4], [5], [6], [7]

Mi okozza a bél divertikulózist?

A divertikulum kialakulását valószínűleg a bél lumenében megnövekedett nyomás okozza, ami a nyálkahártya szekréciójához vezet az intramuralis erek mellett szomszédos területek izom-bélrétegének leggyengébb helyein keresztül. A bél sokfélesége jellemző az alacsony rosttartalmú ételeket fogyasztókra; de ez a mechanizmus nem világos. Az egyik elmélet szerint a luminális bélben megnövekedett nyomásnak egy kis székletmennyiséget kell átmozgatnia a vastagbélben; egy másik elmélet szerint kis mennyiségű széklet nagy átmérőjű vékonybelet képez, amelynek Laplace törvénye szerint a nyomás növekedését kell okoznia.

Az etiológia homályos óriási divertikulum: Az egyik elmélet szerint a kapcsolódó divertikulum szelepszerű hibaként rejlik, azzal jellemezve, hogy a belek gáz-, folyadék- és szilárdanyag-tartalma könnyen bejut, és alig jut el.

A bél divertikulózis tünetei

A divertikulák többsége (70%) tünetmentes, az esetek 15% -ában súlyos gyulladás (diverticulitis) bonyolítja őket, és fájdalommentes vérzés 10-15% -ban alakul ki. A vérzést nagy valószínűséggel a közeli edény eróziója okozza a lokális károsodás során, a divertikulumba fogott sűrű ürülékkel. Bár a divertikulumok többsége távoli, az esetek 75% -ában a vérzés forrása a diverticulákban található, a lép sarkához közel. A betegek 1/3-án (az összes gyomor-bél vérzés 5% -a) a vérzés elég súlyos ahhoz, hogy transzfúziót igényeljen.

A bél divertikulózis diagnózisa

A tünetmentes szökési diverticula általában mellékesen fordul elő irrigoscopia vagy colonoscopia segítségével. A belek divertikulózisát gyanítani kell a fájdalommentes végbélvérzés kialakulása során, különösen időseknél. A végbélvérzés diagnózisa általában kolonoszkópiát foglal magában, amelyet rutin előkészítés után a jelzett módon lehet elvégezni, ha nincs jelentős folytonos vérzés.

Ilyen betegeknél a gyors előkészítés (5-10 liter polietilén-glikol-oldat 3-4 órás nasogastricus csőben injektálva) gyakran lehetővé teszi a megfelelő megjelenítést. Ha a kolonoszkópiában nem azonosítottak vérzési forrást, és intenzív vérzés folytatódik (több mint 0,5-1 ml/perc), a forrást angiográfiával lehet kimutatni. Néhány angioregológus először a radionuklidok vizsgálatát végzi, hogy pontosan megtalálja a forrást.

[8], [9], [10], [11], [12], [13], [14], [15], [16], [17], [18], [19], [20] ]]

A divertikulum szűrése a belekben

Nincsenek szűrési események.

Mit kell feltárni?

Hogyan fedezzük fel?

Milyen vizsgálatokra van szükség?

Kivel szeretne kapcsolatba lépni?

A bél divertikulózisának kezelése

A bél divertikulózisának kezelése a szegmentális rohamok csökkentésére irányul. Ez hatékony rosttartalmú étrend lehet psyllium mag vagy korpás gyógyszerek hozzáadásával. Az alacsony rosttartalmú étrend ellenjavallt. A divertikulumban túlélhető magvak vagy más táplálékanyagok használatának intuitív kizárása nincs megerősített orvosi indokolással. A görcsoldó gyógyszerek (pl. Belladonna) nem hatékonyak, és káros hatásokkal járhatnak. A bél divertikulózis műtéti kezelése komplikációk hiányában nem javallt. Az óriási divertikulák azonban sebészeti kezelést igényelnek.

A divertikuláris vérzés a betegek 75% -ában spontán leállt. A bél divertikulózis kezelését gyakran a diagnózissal egyidejűleg adják. Ha angiográfiát végeztek a diagnózis érdekében, a betegek 70-90% -ánál a vérzés a vazopresszin intraarteriális injekciójával megállítható. Bizonyos esetekben a vérzés több nap alatt megismétlődik, és műtétet igényel. Az angiográfiai embólia hatékonyan megállítja a vérzést, de a betegek 20% -ában bélinfarktushoz vezethet, ezért nem ajánlott. A kolonoszkópia lehetővé teszi termo- vagy lézeres vaszkuláris koaguláció vagy adrenalin bejutását. Ha ezek az intézkedések nem állítják le a vérzést, akkor jelezni kell a szegmentális reszekciót vagy a részösszeg gyűjtését.

Hogyan lehet megelőzni a bél divertikulózist?

A bél divertikulózisa megelőzhető, ha a székrekedés megelőzése: elegendő tápanyag rost, testmozgás terápia, masszázs.

Mi a bél divertikulózis prognózisa?

A bél divertikulózisának a legtöbb esetben kedvező prognózisa van, de bizonyos helyzetekben súlyos és életveszélyes szövődményekhez vezethet. Ez nemcsak maguknak a szövődményeknek a súlyosságával magyarázható, hanem az idősek elsődleges elváltozásával is, akiknek gyakran már vannak egyidejű betegségei.

Az akut divertikulitisz a divertikuláris betegségben szenvedő betegek 10-25% -ában fordul elő. Az akut diverticulitis konzervatív kezelésének sikere valószínűsége 70% az első epizódban és csak 6% - a harmadik epizóddal.

A bonyolult vérzéssel járó divertikuláris betegségben szenvedő betegek átlagosan 20-30% -ánál több hónapig vagy évig visszatérő vérzés jelentkezik. A szövődmény nélküli betegség megelőző tüneti kezelése az étkezési rostbevitel növelésével sok esetben (5-10%) csökkenti a szövődmények előfordulását és javítja a betegség lefolyását.